Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

274 Kurucz György érdekében munkálkodni, s Festetics György volt az az .,ismeretlen hazafi", aki az Uránia megjelenését Nagyváthy János révén titokban lehetővé tette.

101 Hogy háttérben maradása ellenére mennyire tudatosan cselekedett, arra álljon itt egy másik példa is. Kultsár István, aki később a keszthelyi gróf fiának nevelője, majd utóbb az 1806-tól meginduló Hazai Tudósítások szerkesztője, sajtó alá rendezte Mikes Kelemen törökországi leveleit. A tiszteletpéldányokhoz mellékelt 1794. március 17-i keltezésű levélből kiderül, hogy a kiadás fedezetét Festetics biztosította. „Óhajtottam ugyan, hogy nagy érdemeinek megismertetésére ezen bőkezűségét a könyvben hirdethettem volna, de az mostani változásokra nézve a gyanúságtól féltettem hazafiúságát. Míglen tehát nyilvábban kijelenthetem azt az elfelejthetetlen példákban tündöklő hazai szeretetét, addig is azon örvendek méltóságodnak, hogy szívében érezheti azt a gyönyörűséget, melyet a jótétemények, s a valóságos érdemek szoktak okozni még akkor is. ha titokban maradnak."

102 Festetics azután a Kultsár által küldött tiszteletpéldányokat birtokigazgatásának tisztjei között osztotta szét. Mikes leveleinek kiadása egyébként két szempontból is figyelemre méltó. A magyar nyelvű irodalom tudatformáló eszközként való alkalmazása mellett, a Rákóczi szabadságharc emlékének felelevenítése, a rendi, nemzeti függetlenségi eszme életbentartásának szándéka ismerhető fel. Hogy ez utóbbi nem a véletlen műve. arról könyvtárának különböző időszakokból fennmaradt katalógusai is vallanak.

103 Festetics György gyűjtőtevékenysége nyomán ugyanis a keszthelyi családi könyvtár könyvállományában az 1790-es évek elejétől található meg a fejedelem emlékiratainak 1739-es hágai kiadá104 sa. Kultsár István fenti sorai egyébként jól jellemzik azt a meglehetősen bonyolult helyzetet, melyben Festetics a nyilvános, illetve indirekt szerepvállalás következményeinek mérlegelésére kényszerült. Érthető módon 1790 után bizonyos tekintetben tartózkodóvá és sokakkal szemben bizalmatlanná vált. Ennek megalapozottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy Martinovics Ignác, ekkor még bécsi rendőrbesúgó, aki egyébként többször megfordult Festeticsnél, 1793. május 18-án kelt jelentésében azt írta Franz Gotthardi rendőrfőnöknek, hogy sokan nyíltan a Habsburgoktól való elszakadásról beszélnek. Zala megyében elég lenne csak Festetics Györgyhöz és Spissich János alispánhoz ügynököt küldeni a szervezkedés kiderítése érdekében.

105 Az alispán és a megye legjelentősebb földbirtokosának megnevezése valóban rávilágít arra a sajátos helyzetre, hogy volt egy olyan közege a korabeli hazai belpolitikai életnek, melyet ténylegesen soha nem tudott ellenőrzése alá vonni a központi kormányzat. A megyék nemesi önkormányzati függetlensége ugyanis sok tekintetben lehetőséget adott az országos szintű politikai megnyilvánulások előkészítésére, hiszen senki nem tilthatta meg, hogy a megyék ne tájékoztassék egymást közgyűléseik határozatairól. A példaadás hatásának fokozása érdekében azután e nyilvánosság erejét használta ki Festetics György, hogy látszólag egyéni indíttatású, de valójában országos jelentőségű kultúrpolitikai törekvéseit szélesebb körben is megismertesse. Ezzel magyarázható, hogy a „Magyar Játék Színi Társaság" részére tett közgyűlési felajánlásával szintén a magyar nyelv, illetve a hazai színjátszás ügyének próbált híveket szerezni, remélve, hogy példája nem csak saját megyéjében talál követőkre.

106 Ugyanezen meggondolásból - legalábbis nem éppen csekély kiterjedésű birtokain - a kor társadalmának különböző szintjeit érintő iskolapolitika megvalósításán is fáradozott. Az 1793. február 18-i Zala megyei közgyűlés tárgyalta azt a beadványát, melyben kifejtette, hogy muraközi uradalmainak magyarul nem tudó jobbágyait és személyzetét miképpen lehetne hozzászoktatni a magyar nyelv használatához. Javasolta, hogy az érintett három muraközi járást a zágrábi püspökségtől elvéve, a szombathelyi egyházmegyéhez kellene csatolni, s hogy „a falusi oskolákban tanuló ifjúság a horvát nyelv mellett nem a németet, hanem a magyart gyakorolná. Harmadszor, ha a helységek csak olyan nótáriusokat fogadnának, kik magyarul tudnának."

10

' Szándékában állt még nagyobb iskolák alapítása Csáktornyán és Perlakon, de ez később nem valósult meg. Egy másik iskolaüggyel kapcsolatos beadványa szintén nagy jelentőséggel bírt, melynek eredményeképpen katolikus főrendként református gimnáziumot alapított Somogy megyei birtokán. Csurgón, 1794. április 26-án.

108 Ez egyrészt a felvilágosodás eszmeiségének gyakorlati megvalósításaként, másrészt a vallási megosztottságból fakadó egyenetlenséggel szembeni fellépéseként is értelmezhető, hiszen a protestánsok és katolikusok közötti ellentétet az udvar nem egyszer a maga javára használta ki. A csurgói gimnázium alapításának előzményeihez kapcsolódik még, hogy a Festetics György apja által alapított keszthelyi gimnáziumot a Helytartótanács 1788ban feleslegesnek nyilvánította, és Somogy megyébe kívánta áthelyeztetni. Somogy megye e lépéssel egyetértett, s kérte, hogy vagy a kanizsai, vagy a keszthelyi gimnáziumot helyezzék át a megyébe. Festetics azonban mindenképpen a keszthelyi gimnázium megtartására törekedett, melyben szerepet játszott egy későbbi iskola alapításának terve is. Zala megye támogatását kérve utalt erre a szándékára: „Méltóztatik arrul kegyesen emlékezni, /a megye- K.Gy/ hogy az elmúlt 792-ik esztendőben azon szándékomat, mely által 12 ifjúra nemesi convictus állíttatnék föl Keszthelyen, és akiknek felét a Tettes Nemes Vrgye, felét pedig Tettes Nemes Somogy Vármegye fertálya, az akkori feljegyzett környül állások alatt, méltóztatott a F. Helytto Tanácsnak ajánlani, s azon intézet végben vitele jövő ditáig halasztatott. Nem különben az tudományokra ügyelő országi deputáció, az