Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 273 A felvilágosult nemesség és értelmiség legjobbjai azonban. így Széchenyi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József, Berzeviczy Gergely, Schedius Lajos, stb., a szerveződő pesti irodalmi szalonok tagjai, nem tudtak belenyugodni abba, hogy a korábbi passzivitás, a sorsdöntő kérdések megoldásának elodázása jellemezze a hazai belpolitikai életet. Annál is inkább, mivel az 1790-9l-es országgyűlés a magyar nyelv használatát, a nemzeti irodalom és kultúra elősegítését szolgáló törvénnyel, illetve az ország állapotát felmérni hivatott rendszeres bizottsági munkálatok megindításának elhatározásával, elvben kijelölte a lehetséges továbblépés irányát.

90 A törvényben tükröződő szándék tényleges megvalósítása azonban nem a rendek összességén, s főleg nem a központi kormányzat intézkedésein múlt, hanem kizárólag a jövő érdekében áldozni kész egyénekre hárult. Társadalmi helyzetével és sajátos gazdasági lehetőségeivel is számot vetve, úgy tűnik Festetics György volt az, aki a 18-19. század fordulóján a legtudatosabban vállalta a kulturális és anyagi felemelkedés, a magyar nyelvű irodalom, és a későbbi modern nemzettudat megteremtésének szolgálatát. A cselekvőképességhez azonban minden időben megfelelő anyagi háttér is szükséges, amivel kezdetben Festetics György aligha rendelkezett. Ezt azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert életmüvének megítélésében ez is lényeges elem. A majorátus egybentartása. elsőszülött fiúként az öröklött adósságok vállalása, valamint Imre öccse javára további 400.000 forint lefizetése 1792-ben. szinte a teljes anyagi csőd rémképével fenyegethette.

9

' Súlyos helyzetét még tovább bonyolította, hogy a későbbi jövedelmezőség és visszatérülés reményében, a csáktornyai uradalom megszerzése céljából további kölcsönök kockázatát vállalta.

92 Jellemző, hogy amikor királyi jóváhagyás végett kérelme II. Lipót utóda. I. Ferenc elé került, az egyik udvari ágens elbeszélése szerint az uralkodó gúnyosan így szólt: .,A nevezetes Festetics egy csődtömeg, ami nemsokára úgyis kiderül."

93 Nem minden tanulság nélküli tehát rövid pillantást vetni a több mint százezer holdra

94 becsült birtokállomány jövedelmezőségi mutatóira, mert csak így érthetjük meg igazán Festetics szerepvállalásának értékét. Az J785-ös évre szóló kimutatás szerint ugyanis a kezén lévő hét uradalomban élő és gazdálkodó jobbágyoktól valamint zsellérektől, földhasználat és egyéb szolgáltatások megváltása fejében mindössze 7.126 forint készpénz bevételt könyvelhetett el. Az allodiális. vagyis magánkezelésben lévő birtokrészekből, a különböző terményekből, borkereskedelemből, állattenyésztésből, erdei termékek értékesítéséből, stb. származó tételekkel együtt a teljes bevétel összege 203.515 forint volt. míg az igazgatási és fenntartási költségek 176.409 forintot tettek ki.

95 Ez mindössze 27.106 forint tiszta bevételt jelent! Hasonló aránnyal számolhatott az 1790es évek elején, s változás csak azután következett be. hogy Nagyváthy János, akit még bécsi szabadkőműves kapcsolatai révén ismert meg, átvette birtokainak igazgatását. A Nagyváthy féle birtokigazgatási reform, vagyis a racionalizált üzemszervezés, a megfelelően adminisztrált központi birtokigazgatás {directorátus) bevezetése nyomán Festetics jövedelmei valóban jelentősen növekedtek.

96 1795-ben a Nagyváthy által jegyzett kimutatás szerint a bevételek 1.069.948 forintot tettek ki, míg a kiadások 518.706 forintra ríigtak.

97 Ez már 551.242 forint tiszta jövedelmet takar! E növekvő jövedelem biztosította tehát későbbi kultúrpolitikai törekvéseinek anyagi hátterét. Mindamellett birtokai pénzügyi egyensúlyának fenntartása állandó figyelmet követelt, amint arról feleségéhez írott, egyik 1798. január elején kelt levele is tudósít.

98 Festetics György azonban már korábban, jóval bizonytalanabb anyagi helyzetben is kész volt támogatni a magyar nyelvű hírlapkiadást, különböző magyar nyelvű kiadványokat, irodalmi folyóiratokat. Ha úgy tetszik, a cselekvés e formáját a kényszer szülte, hiszen politikai és financiális szempontból a korábbi nemesi ellenzék és a patrióta értelmiség lehetőségei igencsak korlátozottak voltak. Az első ilyen jellegű vállalkozás, melyben Festetics szerepet vállalt, a már említett, Bécsben megjelenő Hadi és Más Nevezetes Történeteké mely 1792-től Magyar Hírmondó címmel jelent meg. A lapot Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztette, s rövid ideig Hajnóczy József, a későbbi mártír is a szerkesztőség munkatársa volt. A francia forradalomról szóló híreket, a más lapokból átvett tudósításokat, illetve a levelezőktől érkező anyagokat ő dolgozta át. S bár a lapnak mai szemmel nézve nem nagy előfizetői tábora volt, mindössze 1300. hatását azért nem szabad lebecsülni, mivel a szerkesztők ingyen megküldték az egyes számokat az ország gimnáziumaiba, hogy felkeltsék az érdeklődést a magyar nyelvű szövegek olvasása iránt.

99 Széchényi Ferenc. Festetics György, valamint Teleki Sámuel támogatása nélkül a szerkesztők önerőből erre aligha lettek volna képesek. Hasonlóképpen a nemzeti nyelv és irodalom támogatását célozta a Minerva könyvkiadó vállalkozás megindítása, melyet szintén Festetics György tett lehetővé a kilencvenes évek második felében. Később azonban, valószínűleg az udvarral történt újabb konfliktusai nyomán - a figyelem elterelése érdekében , , , ino megvonta támogatását. A magyar nyelv irodalmi és tudományos szempontból való létjogosultságának elismertetése, a hasznos ismeretek, illetve a társadalmi előrehaladáshoz szükséges morális értékek közvetítése képezte célját egy másik lapnak, mely a fiatal Kármán József. Pajor Gábor orvos, valamint Schedius Lajos, a pesti egyetem esztétika tanárának közreműködésével jelent meg. Az 1794 elején meginduló évnegyedes folyóirat, az Uránia, a londoni Spectator, valamint a francia enciklopédisták példáját felhasználva igyekezett a hazai szellemi élet fellendítése