Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Kurucz György: Festetics György gróf
Festetics György : gróf 267 Tizenhárom éves korától tehát a bécsi intézetben tanult Festetics György 7 , ahol a királynő szándékai szerint a nemes ifjakból művelt hivatalnokokat képeztek az állam részére. A fiatal gróf igen kitartó volt. s rendkívül jó szellemi képességekkel rendelkezett. A kor osztrák államigazgatási ismereteinek elsajátítása mellett alapos filozófiai, jogi. történelmi, matematikai és nyelvi képzésben részesült. Tanára volt többek között Joseph Sonnenfels (1732-1817). az elismert kameralista szerző. Mária Terézia felvilágosult abszolutista rendszerének egyik szellemi atyja.' 9 Festetics Pál kívánságára azonban további kiegészítő tanulmányokat is folytatott. Magyar köz- és államjogi ismeretekre Ürményi József kancelláriai tanácsos, valamint Majláth József kamarai tanácsos oktatta. 20 Bécs mindamellett a szélesebb, valóban európai látókör megteremtéséhez is hozzásegítette, mivel Adam Kollár udvari könyvtáros révén a kor jelentős eszmeáramlataival is megismerkedhetett. Kollár ugyanis megengedte számára, hogy olyan filozófiai, állambölcseleti művekhez is hozzájusson, melyeket a cenzúra igyekezett elzárni a szélesebb olvasóközönség elől. 21 Sokat elárulnak Festetics György ekkoriban készült feljegyzései, mivel ezek általános közgazdasági érdeklődése mellett, feltűnő módon Montesquieu államelméleti munkássága iránti fogékonyságáról is tanúskodnak. 22 Olvasmányai, egyéni tudásvágya, és a valóban inspiráló közeg hatására nyelvismerete szintén bővült, így magyar anyanyelvén kívül pár év múlva német, olasz, francia, angol, és latin nyelven egyaránt magas szinten írt, olvasott, és beszélt. Jellemző, hogy az 1770-es évek végén Pászthory Sándor tanácsossal folytatott levélváltása alkalmával, a későbbi fiumei kormányzó, magyarul válaszolt Festetics Györgynek, mondván, hogy a gróf francia nyelvtudásával nem vetélkedhet. 25 Pászthory levele azonban más szempontból érdemel figyelmet, mivel ugy ír Festeticsről, mint aki elismerten felkészült, s remélhetőleg hazájának egykoron majd nagy szolgálatokat fog tenni. E megjegyzés hátteréhez tudnunk kell. hogy a szellem, az egyéni érdem, - nem a származás jogán elfoglalt társadalmi megbecsülés - a közjó szolgálatának gondolata hatotta át a kor felvilágosult bécsi udvari értelmiségét. Pászthory Sándor 1779. június 15-én kelt levelében pontosan Claude Adrien Helvetiusra (17151771) hivatkozik, aki De l'esprit című 1758-ban megjelentetett művével igen nagy hatást gyakorolt korára. Két fiatal magyar levelezésében így lelhető meg annak magyarázata, hogy a közjó szolgálatának programja, mely később Festetics György egész életében nyomon követhető, milyen szellemi indíttatásra vezethető vissza. A bécsi iskolai évek abból a szempontból is meghatározóak voltak számára, hogy igen sok felvilágosult főnemessel is kapcsolatba került. Többek között ekkor kötött barátságot Széchényi Ferenc gróffal, aki Festetics nővérét, Juliannát vette feleségül. Nem formális rokoni kapcsolatról volt szó közöttük, hanem két olyan fiatalember barátságáról, akik tudatosan készültek közhivatali teendők ellátására. Érthető módon mindketten nagy reményeket fűztek a trónörökös II. Józsefhez, akit Festetics még egy keszthelyi katonai díszszemle alkalmával ismert meg. 24 Életpályájuk azonban eltérően alakult, bár a közös motívum, - a magyar művelődés évtizedeken át vállalt céltudatos támogatása - sajátosan megkülönbözteti őket a magyar főnemesség többi tagjától. Ebben a tekintetben Festetics felelősségérzetének korai példájaként említhető, hogy a fiatal gróf a keszthelyi gimnázium évzáró vizsgáin már ekkor is megjelent, amint arról az egykori keszthelyi diák. a neves történész. Fejér György önéletírása is tanúskodik. 2 A Theresianum elvégzése után apja akaratának megfelelően Festetics kamarai szolgálatba lépett, s a pesti pénzügyigazgatóságnál töltötte rövid gyakornoki idejét. Itt azonban igen ellenségesek voltak vele szemben, ami valószínűleg inkább apjának szólt, hiszen Pesten joggal vélhették, hogy a királynő egyik bizalmasának, a kamarai alelnök fiának jelenléte, csakis az apa pozíciójának. és nem a fiú tényleges érdemének tulajdonítható. Ezután nem sokkal az uralkodónő kinevezte fizetés nélküli számfölötti tanácsosnak a horvát királyi tanácshoz, s a kinevezési okirat egyaránt utalt személyes és családja érdemeire. 2t> Zágrábi hivatalnokoskodása során egyébként közvetlenül kapcsolatba került Skerlecz Miklós báni tanácsossal, aki utóbb igen figyelemre méltó elaborátumokban mutatott rá a bécsi udvar Magyarországra nézve oly hátrányos gazdaságpolitikájára. 2 Érthető módon azonban a monoton fegyelem és a kamarai aktatologatás egy valóban rendkívüli műveltségű fiatalember számára kevés örömet rejtett magában. Nádasdy Ferenc gróf 1778. július 27-én Varasdról írott leveléből tudjuk, hogy Festetics hirtelen elhatározással addigi pályájának feladása és a katonai szolgálat mellett döntött. Bár Nádasdy finoman megpróbálta lebeszélni döntéséről, egyúttal örömét fejezte ki, hogy huszárezrede „ilyen érdemes taggal szaporíttatik'\ 2x Talán nem janink messze az igazságtól, ha e döntés hátterében az apja árnyékából való kitörés szándékát is feltételezzük. A katonai pálya. - mint azt fentebb már láthattuk - a családi tradícióknak megfelelt, viszont apja az elsőszülött fiú lázadását látta e fordulatban. Megbocsátani soha nem tudott fiának, akit utóbb még végrendeletéből is ki akart zárni, amint erről Festetics Györgynek Széchényi Ferenchez írott 1782. június 26-án kelt levele oly érzékletesen tájékoztat. 29 A gyors előmenetelbe vetett reménysége mindenesetre nemsokára szertefoszlott, mivel a II. Frigyessel vívott bajor örökösödési háború hamar véget ért, s anélkül hogy ténylegesen ki tudta volna tüntetni magát, csupán főhadnagyi rangig jutott. Ezután áthelyezését kérte a Barco huszárezredbe, ahol éppen üres volt egy kapitányi hely. Azonban ez a lépés sem bizonyult különösebben szerencsésnek, mivel távoli, galíciai szolgálatba került. 30
