Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Petánovics Katalin: Bűn és bűnhődés az egyén és a faluközösség szempontjából

Bűn és bűnhődés az egyén és a faluközösség szempontjából 263 hogy milyen egységes a falu állásfoglalása a bűnökkel és a bűnösökkel szemben, Ezt a magatartást a nemzedékeken át együtt élő közösség igazságérzete formálta ilyenné, mert a természetközeli világban egyértelműen fogalmaznak: a gyilkosság az gyilkosság, a bűn pedig büntetést érdemel. Másként nincs feloldozás se kívülről. se belülről. Ez a fekete-fehér életfelfogás félelmetesen egyszerűnek tűnhet, de számukra megnyugvást, biztonságot és védelmet jelentett. Jegyzetek: Várvölgy Keszthelytől É-ra fekszik. A községet az Árpád-kor óta Zsidnek nevezték. 1938-ban Bakonyzsid, 1943-tól Várvölgy lett a neve. KISS 1978. 682. KOVACSICS 1991. 127. Az adatközlők véleménye megoszlik a lélek testben való tartózkodási helyéről. Elég, ha az erre vonatkozó bőséges közlésekből Kunt E. összefoglaló munkájának erre vonatkozó sorait idézzük: „...a paraszti beszámolók túlnyomó többsége a fej, a máj, valamint a szívsérülést, illetve a vér elfolyását tartja halált okozónak." KIJNT 1987. 189. A szívben laknak az érzelmek: szeretet, vágy, jóság, iszonyat, gyűlölet. Azt tartják, hogy kb. 6-7 hét múlva bomlik el a szív, a halott ekkor tud megjelenni a másvilágon, mert már nem köti a szíve. K.KOVÁCS 1982. 120-121. Adatközlő: Zsár Vincéné, 1912. Lukács ev. 23, 43. Az élők túlvilágjárásának történetei hiedelemszövegekben, álomtörténetekben maradtak fenn. KUNT 1990. 100.-BOSNYÁK 1980. 11-19.-BIHARI 1980. 38. L. CSISZÁR 1967. 179. hasonló közlését. Az adatközlők szerint a haldoklót utoljára még megkísérti a gonosz. Feltehetően az elűzését kérik a hozzátartozóktól, akik imádkoznak érte. A középkori legendák kedvelt és gyakori motívuma a gonoszlélek csúfos megfutamodása a haldokló szent közeléből. V.ö. Szt. Erzsébet legendája a Legenda Aurea-ban 284. V.ö. PÓCS 1990. 641. - GÖNCZI 1914. 367. Paradicsom: képes kifejezése annak a helynek, ahol az ember Istennel zavartalan közelségben élhet. Bibliai nevek és fogalmak 188-189. E kérdésről ír PÓCS 1990. 639. V.ö. CSISZÁR 1967. 166. -KUNT 1990. 72. A lélek ősi szimbóluma a madár. Különösen a megváltott lélek jelképe a galamb vagy más madár. A középkori szentek legendáiban is ilyen értelemben jelennek meg a madarak (pl. Árpádházi Szt. Erzsébet; Avilai Szt. Teréz stb.) - E kérdésről KUNT 1987. 117. - ERDÉLYI 1961. 192. Egyesek szerint a lélek a halál vagy a temetés után azomial Isten ítélőszéke elé áll. Mások szerint 40 nap, 6 hét múlva kerül rá a sor. Ez utóbbi nézet az általánosabb. L. erre vonatkozóan PÖCS 1990. 637. 640. KUNT 1987. 189-190. -K.KOVÁCS 1982. 120. JUNG é.n. 69. 14 CSISZÁR 1967. 189. -PÓCS 1997. 34. 15 A bolygó lelkekről szóló hiedelmet csaknem minden faluban ismerik, de hogy kik ők, és miért bolyonganak, nem tudják. BONDÁR F. 1982. 28. 60. adatközlői szerint a meghalt emberek lelkei az utolsó ítéletig bolyonganak a földön, és azért nem öntenek forró vizet az udvarra, nehogy hozzátartozóik lelkét érje. E bolygó lelkek ártalmatlanok. 10 A szellemektől való szabadulásnak többféle - sokszor ellentétes előjelű módját gyakorolják: szenteltvízzel hintett szoba, ágy; megkérdezik, mit akar a lélek; szentmisét mondatnak; vagy éppen goromba káromkodással, durva szóval űzik el. KORNER 1970. 72-77. 17 KORNER 1970. 66. A visszajárás a bűn folytatása, örökké tartó ismétlése. 18 Eimek ellenkezőjét is gyakorolják: pl. az élő haragos, ha nem volt ideje bocsánatot kémi, kimegy a temetőbe, és a halott sírjánál kér bocsánatot. - L. erről CSISZÁR 1967. 163. 19 Számos példa tanúsítja a boszorkányperek tanúvallomásaiban, hogy a boszorkány vagy más tudálékos ember az orrába vagy szájába röpülő bogártól, darázstól kapta természetfeletti tudását. PÓCS 1990. 627. SZENDREY 1946. 35. 20 Egy ilyen esetet a 80-as évek végén a szertartást végző plébános is átélt. A Szt. Mihály lován lévő koporsó alá váratlanul egy fekete kóbor kutya telepedett, amelyet nem bírtak elűzni a hozzátartozók, s ráadásul szüntelenül vinnyogott, nyüszített félelmében, zavarta a szertartást. Temetés után elszaladt. Ez az eset tennészetesen elindította a találgatásokat a faluban. 21 Egyesek annyira félnek a halottaktól, de különösen az öngyilkosoktól, hogy egyedül nem mernek kimenni a temetőbe. Ha pedig a temetőn keresztül vezető gyalogúton kell átmenniük, szinte futva teszik meg azt a szakaszt. - Pl. ha gyümölcsfára akasztva találnak valakit, azt az ágat levágják, eltüzelik, a gyümölcséből nem esznek, hanem az állatoknak adják, mert úgy gondolják, hogy még a gyümölcs is tisztátalanná vált a rajta elkövetett öngyilkosság miatt. PETÁNOVICS 1975. Kézirat