Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Straub Péter: Újabb adalék a Keszthely-kultúra eredetéhez egy fenékpusztai sír kapcsány

Újabb adalék a Keszthely-kultúra eredetéhez egy fenékpusztai sír kapcsán 185 116. számú női sírjában a pajzstövises övcsat kisméretű korongbrossal került elő (RHE-FETTICH 1931, Taf. Ш)! Az. erősen kopott Phokas érme által a 7. század első harmadára keltezhető sir nyugati germán eredetű hölgy temetkezéseként való meghatározását a sír további leletei - egyes gyöngytípusok, övfüggő, tarsolykorong alátámasztani látszanak. Ez azonban nem módosítja, csupán színezi a jutási temető egészét használó népesség eredetét, az ugyanis döntően avar volt (BÓNA 1971a, 299). 10 A frank/alemann eredetű korogfibulákkal fel ékszerezett női síroknak jelenleg ugyan csupán fele van közzétéve, a bolygatatlan sírok alapján azonban ez is elég ahhoz, hogy párban, vagy más kisfibulatípussal való viseletük tendenciózusságát megállapíthassuk. 1 ' Esetükben a mediterrán hatás a római maradéklakosságtól származó egyszerű, poncolt mintájú bronz, valamint a bizánci eredetű, filigrán vagy kőbetétes arany illetve ezüst korongfíbulák használatában egyaránt tükröződik. 1 Mas megközelítésből ugyan, de erre utalt Manfred Mcnke is, mikor a temető egyik 1901-ben feltárt sírjának pontkörös kisfibuláját, díszítése helyett annak viselete, valamint formája és analógiái alapján tartott célszerűbbnek keltezni (MENKE 1990, 193). 14 A fibuláknak az ismertetőben találhatónál jobb minőségű rajzát az ásató szívességéből közölhetem. 3 A fibula fotóját 38 mm átmérőjű, a San Giovanni temető 8. sírjából származó darabként (FUCHS-WERNER 1950, Taf. 37, C8), és 31 mm átmérőjű, a cividale-cellai ADLER 1988 Adler. II.: Maria Ponsee. Gem. Zwentendorf an der Donau, Bez. Tulln. hi: Die Langobarden. Von der Untereibe nach Italien. Hrg.: Busch, R. Hamburg 1988, 238-243. ÂBERG 1923 Âberg, N.: Die Goten und Langobarden in Italien. Uppsala 1923. BARKÓCZI 1968 Barkóczi, L.: A 6

th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. Acta ArchHung 20 (1968) 275311. BIERBRAUER 1986 Bierbrauer, V.: Romani e Germani mil' arcoalpino (secoli VI-VIII). Bologna 1986. BIERBRAUER 1993 Bierbrauer, V.: Die Landnahme der Langobarden in Italien aus der archaologischer Sicht. In: Ausgewáhlte Problème der europáischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters. Hrg.: Müller-Wille, M. - Schneider, R. Sigmarmgen 1993, 103-172. BONA 1956 Bona, I.: Die Langobarden in Ungam. Acta ArchHung 7 (1956) 183-242. temető valamely sírjának leleteként is közölték már (MENTS 1990, Fig. X. 160). Ezt, a több horreumi darab esetében már régóta gyanított tényt legutóbb Bóna István részletezte, aki az 1959-ben feltárt négy kisfibulából hármat Észak-Itáliából átköltöztetett langobardokkal magyaráz (BÓNA 1993, 139, 154). Ám az ún. tokás sasfejű fibula (BARKÓCZI 1968, Pl. ЬХП, 1) sem lehet 568 előtti darab (MÜLLER 1996a, 98), aminek a Jankovich aranyak feltételezett nyeregveretével való formai hasonlóságának jelentőségét (GARAM 1993a, 39), valamint további analógiáit egy megjelenés alatt álló tanulmányomban részletezem (STRAUB s. a.). A hadifogoly státus és a legkorábbi leletanyag feltűnő nemesfémgazdagsága közti ellentmondás - minek hátterében talán az avarok számára fontos kereskedelmi érdekek és kézműves szolgáltatások gyaníthatok - feloldása továbbra is feladat. A temetkezések megszűnését történetileg a Keszthelykultúra népességének a kutrigur-bolgárok lázadásához való csatlakozásával indokolják, régészetileg pedig az alpi típusú övgarnitúrák kronológiájával keltezik. Ám miután mindkettő vitatható, nem elképzelhetetlen egy köztes, 7. század közepi keltezés. A temetőnek 1877-1961 közt 1539 sírja lett feltárva, de a terület beépítettsége miatt annak száma korántsem tekinthető véglegesnek (MRT 1966, 91). A tanulmány az OTKA T 025576 számú pályázat támogatásával készült. A rajzokért Marton Tibornak, Márk Lászlónak és Szedő Lászlónak tartozom köszönettel. BONA 1962 Bóna, L: Beitrage zu den ethnischen Verhültnissen des 6-7. Jahrhunderts in Westungarn. Álba Regia 2-3 (1961-1962) 1962,49-68. BONA 1971 Bóna I: A népvándorlás kora Fejér megyében. In: Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig 1/5. Szerk.: Fitz J. Székesfehérvár 1971, 237-265. BÓNA 1971a Bóna, L: Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). Acta ArchHung 23 (1971) 265-336. BÓNA 1971b Bóna, I.: Langobarden in Ungam (Aus den Ergebnissen von 12 Forschungsjahren). - Langobardi na Madzarskem. ArhVestnik 31-32 (1970-1971) 1971, 4574. BÓNA 1974 Bóna I: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. - Der Anbruch des Mittelalters im Karpatenbecken. Budapest 1974. BONA 1988 Bóna, I.: Die Langobarden in Pannonién. In: Die Langobarden. Von der Unterelbe nach Italien. Hrg.: Irodalom: