Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
P. Barna Judit: A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmagyaród–Kápolnapusztáról
A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmagyaród- Kápolnapusztáról 17 nek pontos párhuzamait találjuk meg olyan lelőhelyeken is, melyek vagy korábbi, a klasszikus fázist megelőző időszakot képviselnek, vagy már egy következő horizontba, azaz a Keszthelyi-csoport késői periódusába tartoznak, pl.: Kustánszeg-Lisztessarok, Kisunyom (KALICZ 1991.27.) és Pári-Altacker 19 (TORMA 1971a.29.). A Kis-Balaton környékéről a Keszthelyicsoportnak további olyan lelőhelyei ismertek, melyek anyagában zselízi leletek is megjelennek, pl.: Keszthely-Fenékpuszta. Keszthely-Zsidi út. Sármellék-Fenéki utca. Zalavár-Balatonhídvég (M.VIRÁG 1989.18; 1996. L6.). 20 Ezt a fiatalabb vagy késői fázist az jellemzi, hogy a Keszthelyi-csoport leletei nem tisztán, hanem a kottafejes díszítéssel, ill. a Zselízi-, Sopot- és Malo Korenovo típusokkal együtt fordulnak elő (KALICZ 1991.26.). A keszthelyi típusú leletek körét regionálisan és időrendileg meghatározott csoportnak tarthatjuk. A Keszthelyi-csoport a DVK klasszikus és késői fázisának elnevezése a Dunántúl bizonyos területein (KALICZ 1991.5.). A Keszthelyi-csoport mint időrendi fogalom nagyon tág: a kutatás eddigi álláspontja szerint a Keszthelyi-csoport kezdete Vinca A második fele. vége (KALICZ 1991.28.). a csoport életének vége pedig a Vinca A3 időszak végére tehető (KALICZ 1988. 222223.). Ezen időtartamon belül valamikor a klasszikus fázis idején jelentkeznek a kottafejes kerámia csírái (KALICZ 1991.26.). A kottafejes időszak kezdete a Vinca A-Bl váltással párhuzamos (REZI-KATÓ 1993.23.). így tehát a Vinca A-Bl váltás idejére esik a Keszthelyi-csoport klasszikus fázisa, s ezt tarthatjuk a Balatonmagyaród-kápolnapusztai lelőhely DVK leleteinek relatív időrendjének is. Újabb felfogás szerint a Keszthelyi-csoport relatív kronológiai helyzete fiatalabb, a Vinca A3 végén a legkorábbi kottafejes kerámia horizontjának kezdete nem a Keszthelyi-csoporttal volt egyidejű, hanem a DVK még létező legidősebb fázisával (H. SIMON 1995-96.131.). Összegzés A DVK lelőhelyei a kultúra legidősebb fázisától kezdve viszonylag nagy számban ismertek a Balaton és Kis-Balaton vidékéről, Balatonmagyaród-Kápolnapuszta közvetlen földrajzi közelségéből is. A Kis-Balaton vidékének leletanyaga a Keszthelyi-csoport körébe tartozik, melyre a hagyományokhoz erősebben kötődő széles, mély bevésésekkel díszített kerámia jellemző (KALICZ 1988. 197-198.). Balatonmagyaród ennek az elterjedési területnek központjában fekszik, olyan helyen, ahol a Keszthelyi-csoport leletanyaga tisztán, a szomszédos területek hatásától mentes formában jelentkezik. A Keszthelyi-csoport kezdeti fázisából a szorosan értelmezett a kis-balatoni mikrorégióban egyetlen lelőhely sem ismert, a legközelebbi lelőhely Becsehely II. A klasszikus fázis idején ugyanez a helyzet: Becsehely I. és Keszthely-Dobogó a két legközelebbi lelőhely. így az itt közölt Balatonmagyaród-kápolnapusztai anyag ez idáig egyetlenként képviseli itt a klasszikus fázist. Ezzel szemben a Keszthelyi-csoport késői szakaszának idején megszaporodnak a telepek: Keszthely-Fenékpuszta, Keszthely-Zsidi út. Sármellék-Fenéki utca, ZalavárBalatonhídvég (M. VIRÁG 1989.18; 1996. 16.). A lelőhely bolygatott volta, s a leletanyag szórvány jellege ellenére úgy véljük, hogy bár nem zárt objektumok szolgáltatták a leletanyagot, érdemes közzé tenni, hiszen biztosan egy adott lelőhelyet reprezentál és olyan egységes leletanyag, mely a DVK Keszthelyi-csoportjának szinte minden jellegzetes tipológiai ismérvével rendelkezik. Jegyzetek: A lelőhely E3alatonmagyaród és Zalakomár települések közös határvonalában fekszik, így fordulhat elő, hogy esetenként Zalakomár határrészeként említik, pl.: Évezredek üzenetek a láp világából с kötet 129. lelőhelye. MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE П. Bp. 1990.484. Ltsz.: 96.6.56. A Keszthelyi-csoport lelőhelyeihez: KALICZ 1991. 537; M.VIRÁG 1996. 16-17, 28-31; GLÀSER 1993. R. Glaser még nem használja a Keszthelyi-csoport elnevezést, az idősebb DVK délnyugat-dunántúli típusának nevezi a csoport leleteit s ltsz.: 65.131.2, 65.133.5, 65.133.6, 65.233.24, 65.133.30,65.133.35,65.133.37. 0 Nem azonos az un. rozettás bütyökkel, itt ugyanis nem rozettaszerüen elhelyezkedő gödröcskék tagolják a télületet, hanem szabálytalan dudorok. 7 Bény 8 Ógyalla Közületien lelet. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 10 E két motívum nagyon közel áll egymáshoz, tulajdonképpen egyazon minta két variációjáról van szó. Az eltérés annyiban áll, hogy a szarufa motívum egy vagy több, egymás alá helyezett fordított V-alakú bekarcolásból áll.