Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Müller Róbert: Sági Károly temetőfeltárása a Keszthely–fenékpusztai erőd déli fala előtt (1963–1967)

166 Müller Róbert állatcsont nem került elő, amint azt a sírleírásnál jelez­tük a 89. sírból származó sertés mandibula feltehetően a sírföldben volt. Kerámia csak a késő római sírban volt. Az egyetlen ide sorolható lelet a 67. sír favödre. A mel­lékletek alapján ez egy leány gyermek vagy egy nő sírja volt. Egyéb leletek: A fésű jellegzetes germán sír melléklet. A Kölked­Feketekapu „A" temetőben 87 sírban fordult elő, döntő­en a halott hajába tűzve. 41 A 84. sírból ismert kétoldalas fésű helyét nem ismerjük, formája és díszítése alapján keltezhető a kora avarkorra. A 24. sír földjéből előkerült fésű töredék típusa nem határozható meg, nem sorolható a mellékletek közé. A függőknek négy típusa került elő. 1. Kosaras füg­gők. A Keszthely kultúra jellegzetes lelete, amely egy késő római előzményekre visszavezethető, bizánci ere­detű viseleti tárgy, és a Kárpát-medencében 568 után terjedt el. 42 A különböző területeken a bizánci előképek nyomán különböző helyi típusok alakultak ki. A horreumi temetőből bizánci műhelyek gyártmányai is­mertek. A déli erődfal előtt primitív, kizárólag bronzból öntött példányok kerültek elő. Technológiailag két vál­tozatuk van. az egyiknél külön öntötték a hurkos karikát és a kosárkát, a másiknál egybeöntötték ki az egész ék­szert. Az utóbbi egyik példánya már Lipp anyagából is ismert. 43 A kosárkák formája bizonyos változatosságot mutat: kúpos vagy lekerekített végű kúpos virágkehely, hosszirányú bordákkal, és ugyanez a forma 2-3 vagy az egész kosárkát beborító kereszt irányú bordákkal. Más lelőhelyeken a helyi készítmények megőrizték a bizánci példányok technológiáját, tehát a kosárkák préseléssel vagy az áttörtek filigrándrótból hajlítással készültek. Egybeöntött példányt csak az altenerdingi temetőből is­merek. Ezek a példányok tehát egy helyi bronzműves műhely termékei voltak. 2. Gömbcsüngős függő három sírból került elő (28., 36.. 56.). Ezek a préselt, két fél­gömbből összeállított nagy gömbcsüngős avar függők helyi változatai. A környei és a Kölked-feketekapui te­metőben mindkét változat előkerült. 45 A 7. század első negyedére, esetleg első felére kellezhetők. 3. Két sírból került elő olyan bronzból öntött függőkarika, amelynek alsó karikaíve három rovátkolt gyönggyel díszített (49., 67). Ez az ékszer 5. századi előzményekre megy vissza, az avar honfoglalás előtti gepida sírókból már ismert, 6. századi kora avar kori temetkezésekből úgyszintén, de nem fordul elő az itáliai langobard temetők anyagá­ban. 46 4. Poliéder végű ezüst függő került elő a 84. sír­ból. A kölkedi példányt Kiss A. 5. századinak vélte, amely családi örökségként került a kora avarkorban a sírba. Ez a római forma azonban szinte változtatás nélkül egészen a 7. századig divatban maradt, 48 nincs okunk tehát, hogy a fenékpusztai példányt korábbra keltezzük, mint a temetőnk kora. A női sírok jellegzetes leletei a gyöngyök, amelyekből különböző hosszúságú gyöngysorokat állítottak össze. A legjellegzetesebb típus a szemesgyöngy, amely a kora avar korra, a 6. század végére, a 7. század első harma­dára-felére keltezhető. 49 Ugyanez mondható el a szimpla vagy dupla, sárga színű gyöngyökről. Három sírban voltak borostyángyöngyök (45., 84., 97.). Ez a kora avarkorban általában az első generáció sírjaiban fordul elő. de a horreumi temető leletei alapján Fenékpusztán a 6. század végi, 7. század eleji temetkezésekre egyaránt jellemző. 51 A kisméretű kása gyöngyök csak tágabb idő­határok közt keltezhetők. A Keszthely kultúra sírjaiban a kosárkás függők és a ruhatűk összetartoznak, és gyakran egy egységet alkot­nak, minden esetben az áll alatt vagy előtt kerültek elő. 52 Temetőnkben többnyire vasból készültek, ezért tö­redékesek. Az épebb példányokon jól megfigyelhető, hogy a bronzból készültekhez hasonlóan egyik végük kanálszerűén kiképzett, és a vastagodó felét rovátkák dí­szítették. Különlegesek a madár alakban végződő ruha­tűk (34., 98. sír). Hasonlók a római korból is ismertek. A 45. sír cikádával díszített, ezüstből készült tűjének párhuzamát nem ismerem. Ebben a temetőrészben nem került elő a korai Keszt­hely kultúra harmadik jellegzetes lelete a korongfibula, de magából a temetőből ismert. 54 Az ásató ezt azzal ma­gyarázta, hogy Sirmium elfoglalását (582) követően megszűnt ezeknek a tárgyaknak a behozatala. 55 A 12. sír földjéből előkerült aláhajtott lábú fibula másodlagos lelet, minden bizonnyal korábbi darab. A 28. sírban ta­lált, bronzból öntött példány a viseleti helyen került elő, tehát funkcióban került a sírba. Ez a tárgy azért fontos számunkra, mert párhuzamai az Al-Duna menti limes Sucidava és Histria közötti szakaszára és a mögöttes te­rületre jellemzőek, és az I. Iustinianus kori erőd újjá­építésekkel hozhatók összefüggésbe. 56 Ali. sírban talált svasztikával díszített fibula ugyancsak 6. századi, a cividalei példányt autochton terméknek határozták meg."' Míg a 28. sír fibulája temetőrészünk korai kelte­zésének bizonyítéka, addig a 79. sírból előkerült darab a temető használatának felső határát segítheti meghatá­rozni. Pontos párhuzamát nem ismerem ennek a bronz­lemezből préselt, ólombetétes, szalagfonat díszítésű fi­bulának. A motívum azonban jól ismert, a közép avar időszak számos övveretén feltűnik. 38 Éppen ezért elkép­zelhetőnek tartom, hogy ebben az esetben egy öweretet alakítottak át fibulává. Úgy tűnik temetőrészletünkben a férfiak viseletét jel­lemezte a csattal ellátott vagy véretekkel is díszített öv. A jellegzetes női viseleti tárgyakat tartalmazó sírokból nem kerültek elő csatok vagy övgarnitúrák. Kivételt egyedül a 94. sír képez, amelyre külön kitérünk majd. Az övgarnitúra viselete társadalmi rangot jelentett. A legszegényebbek övét csak egy vascsat fogta össze. A 15., 76., 86. sírban ez volt az egyetlen lelet. A 8. és a 78. sírban vaskés is volt. Ezek a csatok nem alkalmasak

Next

/
Thumbnails
Contents