Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Müller Róbert: Sági Károly temetőfeltárása a Keszthely–fenékpusztai erőd déli fala előtt (1963–1967)

ZALAI MÚZEUM 9 1999 Müller Róbert Sági Károly temetőfeltárása a Keszthely-fenékpusztai erőd déli fala előtt (1963-1967) A Keszthely-fenékpusztai erőd a Dunántúl egyik legfontosabb és legérdekesebb későcsászárkori-népvándorláskori lelőhelye. Az erőd történetének, mindenkori lakói etnikumának, szokásainak megismerésében fontos szerep jut az erődben és az erődön kívül feltárt temetőknek. Sírokat ismerünk az ókeresztény bazilikából,

1 a horreumtól keletre,

2 az erődtől északra,

3 keletre

4 és a déli erődfal előtt, ill. az erődtől dél felé vezető út két oldaláról. A legnagyobb sírszámú temető(k) ez utóbbi helyen találhatók.

5 Itt, a mai 7l-es út és a majorsági épületek közötti részen 1885-ben Lipp Vilmos 300 sírt tárt fel. Döntő többségük késő római téglasír volt, de nagy jelentőségűek a kora avar kori temetkezések." Csák Árpád 26 évvel később. 1901-ben folytatta a feltárást. Helyesen állapította meg, hogy Lipp nem az erőd belsejében, hanem a déli erődfalon kívül ásatott.

7 Az általa feltárt 812 m

2-nyi terület keletre helyezkedett el a Lipp féle temetőrészlettől.

8 Ásatásainak eredményeit Kuzsinszky B. foglalta röviden össze, ill. Pekáry T. közölte 26 sír anyagát, és írt le további 22 sírt a Balatoni Múzeum leltárkönyvi bejegyzései alapján.

9 Azóta előkerült Csák Á. Ásatási naplójának másolata egy rekonstruált ásatási térképpel.

10 Ebből kitűnik, hogy Csák Á. 138 temetkezést talált, az irodalomban szereplő 150 sírral szemben." Ezek döntő többsége későcsászárkori, a leírás alapján csak 4 sírról állapítható meg biztosan, hogy ncpvándorláskori.

12 A napló szerint Csák Á. Egy keletnyugat irányú kerítéshez, és egy annak keleti végétől dél felé induló kerítéshez mérte a kutatóárkokat és a sírokat. Lipp is arról tudósít, hogy a versenylovak tenyésztése miatt a terület „korlátokkal van bekerítve és kisebbnagyobb szakaszokra osztva".

13 Az 1858-as keszthelyi kataszteri térképen az 5218 hrsz. terület déli határvonala több mint 210 m-re van a déli erődfaltól. Még ha lett is volna itt kerítés, nem valószínű, hogy az erődfaltól ilyen távolságra még sírok találhatók. Valószínűbb, hogy a Csák Á. által 1903-ban közölt fenékpusztai térképen az angol lovak kifutójaként jelölt területen, a déli erődfaltól 95 m-re húzódó nyugat-kelet irányú osztásról lehet szó, amely fölé azt írta Csák Á., hogy „Népvándorláskori temető",

14 hisz 1980-ban a déli erődfaltól 150 rare nyitott szelvényben még késő római sírok kerültek Az előzmények ilyen részletes bemutatását az indokolta, hogy a most ismertetendő ásatásról az első összefoglalás helyesen jegyezte meg. hogy „azok a 6. század végi, 7. század eleji sírok, amelyeket Lipp. Csák és Sági a település déli oldalán feltárt, egy nagyobb összefüggő temető részei".

16 De hangsúlyoznunk kell, hogy amíg Lipp V. és Csák Á. temetőrészletei feltehetően szomszédosak voltak, ill. egymás közelében helyezkedtek el, és a temető déli, délkeleti szélét érintették, hisz Lipp úgy akadt rá a temetőre, hogy az erődtől 800 m-re lévő Pusztaszentegyháztól kiindulva kutatóárkokat nyitott észak felé haladva, ' ' addig Sági К. a délnyugati saroktorony közvetlen közelében folytatott ásatást, tehát az általa feltárt sírok a temető északnyugati részéből származnak. Ezzel magyarázható, hogy Lipp V. és Csák Á. Anyagában olyan alacsony a népvándorláskori sírok száma, míg a Sági K. által feltárt temetőrészben csak elvétve akadnak késő római sírok. Az elmondottakból kitűnik, hogy nem tudjuk pontosan mekkora a távolság a két temetőrész között, de feltételezhetjük, hogy csak a kisebbik részét tárták fel eddig. '

8 A Balatoni Múzeum régészeti leltárkönyve alapján Sági Károly 1963-1967 között 99 sírt tárt fel az erőd délnyugati sarka előtt.

19 Sajnos így kell kezdenünk az ásatás bemutatását, mert a rendelkezésünkre álló dokumentáció felettébb hiányos. A Balatoni Múzeum Adattárában semmilyen feljegyzés, ásatási napló, rajz nem található. Az 1963-as ásatás naplóját, sírrajzait és térképeit a MNM Adattára a 7762. Leltári szám alatt őrzi. Ez évben három helyen folyt munka Fenékpusztán. A dokumentáció a 2. munkahely, az erőd délnyugati sarka előtti terület 36, és a 3. munkahely, az egykori vámház és a déli erődfal közötti terület 9 csontvázas sírjának leírását tartalmazza.

20 Az 1966-os ásatásról a MNM Adattárába sem jutott el a dokumentáció, csak az éves rövid jelentésből értesülünk arról, hogy az erőd délnyugati sarkánál további 48 6. század végi, az erődből dél felé kivezető út nyugati oldalán pedig 23 késő római sírt tártak fel.

21 Az 1967-es ásatásról még ennyi információnk sincs. Sehol sincs dokumentáció, és rövid jelentés sem készült. A Balatoni Múzeum Embertani tárának leltárkönyve és dr. Horváth László visszaemlékezése alapján tudunk arról, hogy ebben az évben 15 sírt tár-