Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kovrig Ilona: A Keszthely–belvárosi avar kori temető feltárásának folytatása

104 Kovrig Ilona A temetkezési szokásokról A sírok általában megközelítőleg Ny-K-i tájolásúak (270-288.) csekély eltérés ettől (256-266.) csak néhány esetben fordul elő. A halottakat arccal K-nek fektették sírba. Koporsó nyoma 15 sírban látszott (4. kép). Öt férfi (92., 96., 143.. 144., 145. sír), hét nő (93., 95., 109., 119.. 121., 130.. 131. sír), egy serdülőkorú (90. sír) volt koporsóban eltemetve, egy koporsóban (97. sír) pedig nem találtunk csontvázat. Mind a láda alakú, mind a fatörzsből kivájt koporsó - ismert koporsóformák a Keszthely-kultúra temetőiben - ebben a temetőrészben is megvolt. Néhány esetben lehetett arra következtetni, hogy a koporsót nemez vagy más textil anyagból készí­tett takaróval fedték. A 95. sírban egyes helyeken a deszkák részei is megfigyelhetők voltak. Feltehetőleg fatörzsből készített koporsó nyoma legjobban a 96. sír­ban mutatkozott Gyermekeket nem temettek koporsóba. Etel és ital mellékelés szokására utaló nyom kevés volt. Cserépedényt nem találtunk. Ételmelléklet marad­ványa állatcsont formájában három sírban (91., 93.. 120.) volt. Egy kisgyermek sírjában (142.) tojáshéj töre­dékeket találtunk. A Keszthely-kultúra temetőire igen jellemző fémabroncsos favödrökre három sírban (116.. 118.. 124.) lehetett a vastöredékekből következtetni. Fegyver, munkaeszköz, játék Fegyvert nem találtunk a sírokban, ha csak egy gyermeksír (132.) kis vastárgya nem tekinthető nyíl­hegynek. Munkaeszközt egy orsókarika (94. sír) és tizennégy vaskés képvisel. Ez utóbbiak kilenc férfisírból, két női sírból és egy serdülőkorú sírjából kerültek elő. Két férfi­sírban (96.. 144.) két kés volt egymás mellett, mindkét sírban övvereteket is találtunk. Vascsörgők gyermeksirokban (131., 134), a jobb térd. illetve a jobb combcsont mellett. Viseleti tárgyak, ékszerek Veretes övek nyomát, övdíszeket hét sírban találtunk (5. kép). A 96. férfisírban a gazdagon díszítet veretes övet a halott jobb lábszára mellé a két késre helyezték. A 117. férfisírban is a jobb lábszár mellé a késre tették a véretekkel szintén gazdagon díszített övet. Mindkét esetben kétségtelen, hogy nem sírbolygatás miatt kerül­tek az övek arra a helyre, ahol megtaláltuk azokat. A 144. férfisírban a bolygatás és feltehető kirablás miatt az övnek csak néhány vereté maradt, eredeti helyüket nem lehetett megállapítani. A 143. és 145. férfi sírok olyan erősen bolygatottak voltak és feltehetően kirablottak is. hogy sem a veretek eredeti számáról, sem az öv helyze­téről nem adnak tájékoztatást. A 134. sírban a gyermek jobb combcsontja mellett egy csomóban csörgők és más vastárgyak között voltak öweretek, feltehetően két öv­höz tartozókból. Kérdéses, hogy a teljesen kirablott 92. és 115. férfisírokban a bronz csatok veretes öv részei voltak-e. vagy ezek csupán szegényes mellékletű sírok. Ékszerek A Keszthely-kultúra legjellegzetesebb ékszere a kosa­rasfülbevaló két sírból került elő (5. kép). A 93. sír fülbevalópárja aranyból készült. Bronz dísztű, bronz karperecpár és gyöngysor alkották az ék­szeregyüttest. A lábfej csontok végénél két állatcsont da­rab volt, ami, mint már említés történt róla, ebben a te­metőben ritka jelenség. Rajtuk egy kerek öntött bronz öweret feküdt. Férfisírokból ismert, de ritkán előforduló típust képvisel. A 132. sírban az egyik bronz kosaras fülbevaló kosárrésze hiányzott. A sír bolygatatlan volt. tehát már az eltemetéskor sérült volt az ékszerdarab. Bronz dísztű és gyöngysor volt még a sírban, de a kar­perec, ami a kosaras fülbevalós síroknak általában tarto­zéka ez esetben hiányzott. Más típusú fülbevaló egy töredékes fülbevaló karika (134. sír) kivételével nem került elő ebben a temetőrész­ben Bronz karperecet az említett 93. sírokon kívül a 94. bolygatott sírban gyöngysorral együtt a szintén teljesen feldúlt és nyilván kirablott 130. sírban találtunk. Poncolt fonatos díszítésű pcmtkarkötxK a Keszthely-kultúrában gyakori ékszer gyöngysorral volt együtt az erősen boly­gatott 109. sírban. Gyűrűt nem találtunk. A gyöngyök azt mutatják, hogy kevés kivétellel jóformán az egész avarkorban is­mert gyöngyformákat meg lehet találni. Említeni kell azonban, hogy dinnyemag alakú gyöngy minden gyöngymellékletes sírban volt. A lótemetkezések kérdéséről Kutyával eltemetett lovak sírjaiban a csontvázak helyzete arra mutat, hogy az állatok tetemét igen gondo­san helyezték bele a sirgödrökbe. Az oldalára fektetve eltemetett ló (11-13. kép) nem megszokott jelenség az avar kori temetőkben. Feltűnő a lószerszám és más mellékletek hiánya, ami szintén általában idegen az avar kori lovastemetkezések körében. A három lósír temetőbeni helye arra utal, hogy egyedülálló sírok, nem volt kapcsolatuk egyetlen eltemetett egyénnel sem. Az 1. és 2. ló-kutya temetkezés felett sekély mélységű gyer­meksírok voltak szerény melléklettel, ill. melléklet nél­kül, körülöttük szegényes mellékletű sírok. Lipp a Keszthely-városi temető publikációjában ír lovassírokról, lótemetkezésről férfi és női csontvázzal kapcsolatban, lószerszámot, kengyelt, zablát is bemu­tat. 4 Sajnos a közlésein nem tudok egyértelműen eliga­zodni, s ebben úgy tűnik, nem állok egyedül. A Deák utcai 1941. évi leletmentés kapcsán is történt említés egy lovassírról. Közelebbi adatot erről nem is­merek. A felszerszámozatlan lovak kutyával együtt külön sírba történő eltemetése olyan szokásra látszik utalni.

Next

/
Thumbnails
Contents