Zalai Múzeum 8. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth László: Einige chronologische Fragen des keltischen Gräberfeldes von Rezi

82 Horváth László pülésképe nagy vonalakban nem változott a LT-C idején sem, Vagyis az első kelta hódítók a terület (ÉszakDunántúl) elfoglalása után letelepedtek és temetőiket folyamatosan használták. A LT-C elejét jelző második hullám temetői a korábban el nem foglalt területeken létesültek, szinte kiegészítve a korai periódusban kezdődőeket. Egyelőre még nem világos, hogy a balkáni hadjáratokból visszatérő törzsek, népcsoportok kárpátmedencei letelepedése mennyiben érintette a Dunántúlt. A Dunántúl LT-B és С periódusok alatt folyamatosan használt temetői, kontinuitásukat tekintve, nem állnak példa nélkül a környező területeken sem. Különösen figyelemre méltó, hogy a Dunántúllal szomszédos Nyugat-Szlovákiában és Ausztria keleti részén hasonló helyzettel találkozunk (NEUGBAUER 1992, 34 skk.). A Dunántúl LT-C kori etnikai képe legnagyobbrészt már az előző periódusban kialakult, A LT-B idején letelepedett kelták még legalább a LT-C második feléig is eredeti szállásterületükön voltak. Természetesen ezt a képet nem merev formációnak képzeljük el. Valószínűleg a második hullámmal bejövő és letelepedő kelták ezt a képet színezték és az sem elképzelhetetlen, hogy kisebb csoportok csatlakoztak az első megszállókhoz. A folyamatosan használt temetők fiatalabb sírjaiban lévő közép LT, „uniformizált" leletek azt mutatják, hogy ez az öszszeolvadás hamar megtörtént és a két idejű bevándorlás után élénk kapcsolat alakulhatott ki a különböző területek között. A folyamatosan használt temetőknél felmerülhet az a kérdés is, hogy esetleg a korábban elkezdett temetők használatát az újonnan bejövök folytatják, éppen a temetők szakrális jelentősége miatt. Ennek a feltételezésnek ellentmond az a tény, hogy e temetők sírjai bizonyos rendszerben helyezkednek el a temetőn belül. Különösen tanulságos az idősebb és a fiatalabb sírok viszonya Reziben, ahol szabályos soros elrendeződésű temetkezéseket találunk és egy-egy sor egy-egy család kijelölt temetkezési helye lehetett. A vizsgált négy temető használata a LT-C

2 végén fejeződik be, Franciaországtól Szlovákiáig általános az, hogy a temetők nagy többsége a közép LT végén megszűnik. A legtöbb kutató ezt egy mélyreható gazdaságitársadalmi változásra vezeti vissza, Nem lehet véletlen, hogy az oppidumok, az erődített magaslati telepek legnagyobb részének - a törzsi és gazdasági központ szerepével -, kialakulása és a pénzverés elterjedése éppen az előző periódus temetőinek megszűnésével esik egybe. Jegyzetek: A kamondi temető feldolgozása a Comm Arch Hung-ban jelenik meg. A magyarszerdahelyi temető publikálása után 1984-ben egy LT-Вг periódusra keltezhető harcos sírja került elő. Leleteit 1994-ben tettük közzé (HORVÁTH 1994, 108111.). 3 A lista az alábbi irodalom alapján készült: HUNYADY 1942, 1944, 1957, - MRT dunántúli kötetei - A. Uzsoki: Die Siedlungsgeschichte der La Tène B-C Période des Komitats Győr-Sopron, MFMÉ 1969/2, 6982. - F. Petres É., Fejér megye története 1/3, Székesfehérvár 1971, 147/25/-150/28. -HORVÁTH 1987.