Zalai Múzeum 8. (Zalaegerszeg, 1997)

Közlemények - Kiss Gábor: A Keszthely-dobogói avar kori temető

116 Kiss Gábor 52/1881. leltári tételben bújnak meg, noha ez a leltárkönyvben nincs megemlítve. Az 1881 május és szeptember közötti feltárások eredményét részben az 1881. október 18-án 400 forint értékben vásárolt és leltárba vett, 125/1881.1-223. leltári tétel tartalmazza, még ha erről a leltárkönyv nem is szól. 1882. március 15-ig ugyanis - mint ahogy Lipp írta - az első 513 dobogói sír melléklete a Magyar Nemzeti Múzeumba jutott.

27 A temető rendszeres feltárásának anyaga további két tételben került a Nemzeti Múzeumba. 1882. október 7-én 500 forintos vételárért, a 119/1882.1-947. leltári számon 23 (?) táblára szerelt 1814 darab tárgy, 1882. december 27én pedig 400 forintos vételárért, a 162/1882.1-357. számon az 1238-2033. sírok leletei, összesen 748 darab tárgy. Dobogói leleteket azonban nemcsak a felsorolt két múzeum szerzett meg. A Régészeti Topográfia adatai szerint

28 több egyéb gyűjteményben is őriztek innen származó tárgyakat. Ilyen volt a győri bencés gimnázium régiségtára,

29 a sümegi Darnay Múzeum

30 és a csornai premontrei gyűjtemény

31 is. A Keszthely-dobogói leletek után 1881 folyamán a bécsi Naturhistorisches Hofmuseum is komolyan érdeklődött. Amint az Lipp válaszleveléből

32 és a helyi sajtóból

33 kiderül, a frissen előkerült leletanyagot Lipp már oda is ígérte. Szeptember 24-én azonban a Keszthelyre látogató Pulszky Ferenc rábírta Lippet, hogy a leleteket inkább a Magyar Nemzeti Múzeumnak adja el.

34 Erről a tényről Lipp haladéktalanul értesítette a Naturhistorisches Museumot és más további leleteket ígért.

35 A látogatásról Lipp később külön is megemlékeA lelőhely földrajzi viszonyai A temető a „cserszeg-tomaji szőlőhegység" Hévízi síkságba benyúló nyugati nyúlványán, a Dobogó domb déli emelkedőjén, az ún. Alsódobogón terült el. A domb aljában kis patak folyt, e mellett állott a dombnak nevet adó „dobogó malom". A temető Csallány Dezső lelőhelykataszterében a 446. számon,

37 a Régészeti Topográfia megfelelő kötetében pedig a 21/7. számon

38 szerepel. A domb dolomitaljzatát vékony humusztalaj takarta. Ennek vastagsága az erózió következtében a domb tetején kb. 20 cm, aljában azonban 1-1,5 méter.

39 //. Katalógus A katalógus részben a szombathelyi Savaria Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyveiben naplózott leleteket soroljuk fel. 1875. nyarán Lenhárd József uradalmi inspektornak a Vasmegyei Régiségtárba került ajándéka: 2 darab „kisebbszerű vascsákány" (az egyik Ltsz-a: III/b.20.) 2 darab „apró fekete kerek agyagedényke" Az 1879. júniusában végzett szondaásatás Vasmegyei Régiségtárba került leletei: 2 darab vaskarika 2 darab vaspenge („töredékes vaskardok") Vascsatok 1 darab, (vagy néhány?) bronz huzalkarperec töredéke, pontosan 4 „bronz karperecrész" Bronz övcsat Bronz csengettyű Vasszeg „Vasfibularész" Az 1880. március 29. és április 7. közötti ásatás anyagából a Magyar Nemzeti Múzeumba jutott leletek:

40 „17. sír" F. 5 darab (a leltárkönyvben azonban már csak 4 darab) bronzból öntött aranyozott felületű pajzs alakú indadíszes merevcsüngős lószerszámveret (H: 3,3; SZ: 2,1 és3,l)(Ltsz: 52/1881.37-40.) (3. tábla 30.) Az 1881. május 23. és június 28-29. vagy az 1881. augusztus 31. és szeptember 30. közötti ásatás anyagából a Magyar Nemzeti Múzeumba jutott leletek:

41 „19. sír" azaz 3/1881. sír F. Bronzból öntött kelet alpi típusú övgamitúra részei: Ovális fejű, háromszög alakú testű csuklós övcsat (H: 10,5) (Ltsz: 125/1881.12.) (1. tábla 22.), A csat testéhez hasonló ellentag (H: 6,6) (Ltsz: 125/1881.13.) (1. tábla 24.), Öweret „négy szeggel" (M: 4; SZ: 3,4) (Ltsz: 125/1881.16.) (1. tábla 25.), 5 darab öweret „négy szeggel" (M: 3,4; SZ: 2,4) (Ltsz: 125/1881.17.) (1. tábla 26-30.), Nagyszíjvég „felül három szeggel" (H: 10,4; SZ: 2,6) (Ltsz: 125/1881.18.) (1. tábla 31.), „Két lyukkal ellátott apró bronzlemez" (Ltsz: 125/1881.20.) (1. tábla 32.), Bronzkarika (Átm: 3,2) (Ltsz: 125/1881.14.) (1. tábla 33.), „Széles bronzkarika" azaz bronzlemezből hajlított szíjbujtatópánt (SZ: 2,6) (Ltsz: 125/1881.19.) (1. tábla 24.), Pajzs alakban kiszélesedő fejű kettétört bronz pántgyűrü („Schildchenfingerring") vésett és poncolt szalagfonat díszítéssel (Ltsz: 125/1881.15.) (1. tábla 34.), A további leletek között: Csontból faragott füles tarsolykorong „körös körül 12 lyukkal" (Ltsz: 125/1881.155.) (4. tábla 12.), „Cserépedény, korongon készült feketés agyagból, három sor hullám díszítéssel" (M: 12; SZÁ: 10; FÁ: 6,5) (Ltsz: 125/1881.201.) (5. tábla 21.), „Cserépedény háromsoros hullámdísszel" (M: 10,5; SZÁ: 5; FÁ: 3,4) (Ltsz: 125/1881.202.) (5. tábla 20.), „Cserépedény háromsoros hullámdísszel" (M: 10,7; SZÁ: 7; FÁ: 6,5) (Ltsz: 125/1881.203.) (5. tábla 22.). 1881. október 3. és 1882. május 10. közötti ásatásból származó és a Magyar Nemzeti Múzeumba jutott leletek:

42 I. tábla 17 darab ép ezüst kosaras fülbevaló (Átm: 6; kosár H: 2,8) (Ltsz: 119/1882.1-17.), 4 darab ezüst kosaras fülbevaló, amelyről a kosár hiányzik (Ltsz: 119/1882.18-21.), Ezüst kosaras fülbevalók 3 darab töredéke (Ltsz: 119/1882.21-24.), 4 darab ezüst kosaras fülbevaló (Átm: 4) (Ltsz: 119/1882.25-28.), Ezüst kosaras fülbevaló karikája (Átm: 2,7) (Ltsz: 119/1882.29.), 2 darab karikára húzott, filigrándíszes lemezgömbös ezüst fülbevaló (Átm: 3) (Ltsz: 119/1882.30-31.), II. tábla 13 darab bronz kosaras fülbevaló, kosarukban kővel (Átm: 6; kosár H: 4) (Ltsz: 119/1882.32-44.), III. tábla 18 darab különféle méretű bronz kosaras fülbevaló (Átm: 4-6) (Ltsz: 119/1882.44-61.),