Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

T. Mérey Klára: Nagykanizsa szerepe a régió közlekedésében a 18–19. század fordulóján

Nagykanizsa szerepe a régió közlekedésében a 18-19. századfordulóján 91 Kanizsáról Nemesdéden és Böhönyén át Kaposvárra vezető út (9. sz.) Az utak minőségéről írva a hadmérnök megjegyzi, hogy közülük csupán a Varasdról Lövőre vezető út van kaviccsal megerősítve, a többi országút (Landwege), amelynek karbantartásáról az ott lakók kötelesek gondoskodni. Legrosszabb a Kanizsáról Nemesdédre vezető út, amely - a hadmérnök megállapítása szerint - nagyobb javítást igényel. Megemlíti, hogy a területen több kisebb út van még, amelyeket a lakosok használnak csak, s melyek kisebb települések egymás közötti megközelítését célozzák.

6 A katonai leírást összefoglaló helységtáblázat egészítette ki, amelyben az egyes utak mellett fekvő települések néhány konkrét adatát tüntették fel. A rovatokban szerepel a népességszám, de ezt ritkán közlik. Fel kellett tüntetni a házak, az istállók, az elhelyezhető, beszállásolható férfiak és lovak számát, s végül a településben lévő lovak, igások és juhok számát. Nagykanizsa e táblázatban a Kottoriból - Kanizsán, Istvándin és Jánosházán át - Győrbe tartó út településfűzérében kapott helyet, de a mezőváros adatait tartalmazó rovatok kitöltetlenül maradtak, csupán a megjegyzés rovatban találunk információt erről a településről. Eszerint: Gross- vagy Nagy-Kanizsa a Kanizsa folyó jobb partján, enyhe magaslaton fekszik, ahonnan az egész környék áttekinthető. Az áthaladás a településen főleg esős időszakban - az agyagos és zsíros talaj miatt feltűnően rossz, vannak időszakok, amikor egyáltalán nem lehet előrehaladni. Több vízfolyás felett kőhidak vannak. Amíg az utakat murvával és kővel nem borítják, a nedvesség nem tűnik el. A lakosai főként kézművesek. A településnek magisztrátusa van. Uradalmi tiszttartóság is működik benne. Egy piarista és egy ferences kolostor, herceg Batthyány tulajdonában lévő nagy épület, egy vármegyeháza áll még a városban, amelyek kórházzá alakíthatóak, míg a magtárak és más gazdasági épületek, magazin, katonai raktárként hasznosíthatóak.

7 íme, a város, ahogyan azt egy katona látta! Útjai, azok iránya mindenképpen egy táj központjába állították és korabeli, ökonómiát, gazdálkodást kedvelő és ismerő civilek ezt meg is látták benne. Vályi András 18. század utolsó évében megjelent lexikona már nemcsak a nagykanizsai vár történetét írja le oldalakon keresztül, de azt is feljegyzi, hogy hasznos, népes és e „vidéken leghíresebb" vásárai vannak. A határban levő földek jók, a malma helyben van. Az eladásra és a keresetre lakóinak Jó módjuk van".

8 Ludovicus Nagy 1828-ban megjelent munkájában a Zala megyei oppidumok között említett Nagy-Kanizsáról a folyó melletti fekvésén és mocsaras környezetén kívül megemlíti ferences kolostorát, a piaristák iskoláját a gimnáziummal, a rom. katolikus, görögkeleti templomát és a zsinagógát, továbbá a postát és a sóhivatalt. Nagykanizsán ekkor 762 ház állott, 4829 katolikus, 30 protestáns, 1038 izraelita, vagyis összesen: 5897 lakos volt.

9 Néhány évvel később Fényes Elek statisztikai feldolgozásában megemlíti, hogy Kis- és Nagy Kanizsát széles mocsár választja el. Kiemeli, hogy „ezen város igen élénk, mert Pest és Horvátország, ismét Bécs és Szlavónia, Bosnyák országok között feküdvén kereskedése nagy fontosságú: sertés, marha, gabonavásárjai felette híresek, s a Török országi sertések, ökrök mind itt mennek keresztül; ezenkívül majd csaknem egész Somogy vármegye innen veszi a gyári és gyarmati portékákat". Megemlíti ő is a három vallás templomát, a piarista gimnáziumot, a sóházat, a postát és a patikát, továbbá azt, hogy a városnak rendes tanácsa van. Egy lovasezred stábja szokott itt lenni, - írja Fényes. A két Kanizsa lakossága megközelítette a 9 ezer főt (8836). E városban volt a nagy kiterjedésű, öt falut magában foglaló Batthyány uradalom központja.

10 A századfordulótól lemérhető a fejlődés a város életében, s e mögött a nagy fejlődés mögött az egyik legfontosabb mozgatórugó lakóinak ügyessége és a jó kereskedelmi útvonalak hálózata volt, amely egy régió központjává tette a lüktető életű, nagy forgalmú Kanizsát. Jegyzetek: 1 E tanulmány létrejöttét a PRO RENO VANDA CULTURA HUNGÁRIÁÉ alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé. 2 Christian Crusius: Topographisches Post-Lexikon von Ungarn sammt den dazu gehörigen Provinzen und Siebenbürgen. I-V. köt. Wien, 1804-1809 Nagy-Kanisa í. m. Ш. köt. 24. o. 3 Crusius i. m. I. köt. 33. o. A számítás menete: 14 stáció = 28 német mérföld, 1 német mérföld = 7, 5859 km. 28 x 7, 5859 = 212, 4 km. Az átszámítási adatok forrása: Mértékügyi törvények és szabályok gyűjteménye. Budapest 1905. (Az 1874. УШ. t.c. Mértékbehozatali törvény 9. § 18. o.) 5 Bécs, Kriegsarchiv, Kartensammlung. К Vu. к. Landesbeschreibung anyaga. (Továbbiakban: Bécs, Kriegsarchiv.)