Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben

ZALAI MÚZEUM 7 1997 Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben A császári csapatoknak 1690. április 13-án Kanizsára bevonulásakor a Győrtől, Komáromtól lefelé terjedő területet Belgrádig, a Duna mindkét partján, „noviter acquisita" területként „quoad oeconomicum et politicum" az Udvari Kamarának alárendelt Budai Kamarai Felügyelőség (Cameral-Jnsepction) igazgatta. Már működött a Dráva és Száva menti magyarországi új szerzemények megvizsgálására és berendezésére kiküldött római császári és királyi bizottság {Die römfischj kaysferlichj auch königlich zu VisitifrungJ und Einrichtung der netten Aquisten in Hungarn gegen der Drau und dem Sauflufi Deputierte Commission), melyet - bizonyára vezetőjének - báró Miglioni Tullius udvari kamarai tanácsosnak a neve után - Miglio Tullio bizottságként említenek.

1 A már a blokád idején a kanizsai táborba érkezett, és a várból elvonuló török helyőrségnek és polgári lakosságnak Légrádig elszállításához szükséges szekerek, majd onnan a Dráván tovább szállításához szükséges vízijárművek rendelkezésre állása iránt intézkedett Paul ÍVibmer, volt szegedi harmincados

2 pedig már a kanizsai harmincadhivatal szervezésével foglalkozik. A vár kulcsainak a janicsár-agától április 13-án történt átvételét követő délidőben, gróf Batthyány Ádám tábornok azokat, valamint további császári parancsig a vár parancsnokságát átadta Biszterszky őrnagynak.

3 Az ezt követő első intézkedés volt, hogy a veszprémi püspök

4 által pontifikált hálaadó szentmise után az egybegyűltek a moszlimok templomához, illetve mecsetjéhez vonultak és a püspök azt keresztény templommá szentelte fel,

5 a jezsuiták által birtokba vett templomot pedig a császár utasítására átadták a Franciskánusoknak.

6 A katonaság első intézkedései közé tartozott a törökök által a várban visszahagyott tüzérségi és egyéb fegyverek, valamint municio április 20-án történt számba vétele,

7 majd a várfalak megerősítésének megkezdése - amely munkálatok később folytatódtak - nehogy „olyan állapotban maradjon a vár és város, ahogyan azt az ellenség lerombolni igyekezett".

8 Május 1-jére érkezett császári parancs Kanizsa város és környéke teljhatalmú parancsnokává nevezte ki gróf Batthyány tábornokot.

9 A kapitulációt követően, de egyelőre még nem ismert időben, viszont biztos, hogy 1690. május 28-a előtt kanizsai harmincadossá kinevezett Paul Wibmer, már ebben a jogkörben eljárva, a blokádnál érdemeket szerzetteknek juttatott házingatlanok tulajdonba és birtokba adása iránt intézkedett, és háztulajdon-leveleket {Hausund Gewührbriefe) adott ki.

10 Ugyancsak ismeretlen időben, de biztos, hogy június 15-e előtt kiterjesztette tevékenységét Kanizsára a Dráva és Száva menti magyarországi új szerzemények megvizsgálására és berendezésére kiküldött római császári és királyi bizottság. Amint Budán a visszafoglalás után, 1687. szeptemberében a várost akkor kormányzó Kamarai Felügyelőség (Cameral Inspection) eskette még fel polgárokká a város első háztulajdonos lakosait,

11 mert hiszen városi tanács akkor még nem volt, úgy Kanizsán az előbb említett császári és királyi bizottság, a Miglio Tullio bizottság vette fel az első polgárokat, és a bizottság az ő jelenlétükben

12 választotta meg az új bírót és tanácsnokokat.

13 Az új Városi Tanács 1690. június 16-án tartotta első ülését.

14 Az ülésen felolvasták a tanácsnak megküldött 1690. június 15-i keletű instrukciót}

5 Ennek az iratnak

16 az intitulációjából és inscriptiójából, valamint kimondottan rendelkező jellegű praeambulumából megállapítható, hogy az a császári bizottság, mint fölérendelt szerv által a kanizsai városi tanácsnak adott olyan utasítás, amely mögött álló rendező akaratnak a címzettre nézve hathatósnak kell lennie. Ekként az első normatív intézkedés, amely Kanizsa császári uralom alá kerülését követő hetekben volt hivatva a város és vár életét, valamint a városi tanács szervezeti helyzetét és működését szabályozni. A 16 pontból álló instrukció a felszabadulással bekövetkezett új állami és társadalmi rend védelmét szolgálóan kiemelten rendelkezett az iránt, hogy a Tanács az Isten tiszteletét előmozdító, erkölcsös, . igaz és példás életmódot folytasson, és a vasár- és ünnepnapi istentiszteleteken, valamint más ünnepélyes templomi szertartásokon való megjelenést kötelezővé tegye. (1. pont.) Köteles volt a Tanács az istenkáromlókra, tiltott titkos összejövetelekre, a zsaroló és más, a közjóra kártékony bűntettekre figyelni, és ezek elkövetőit megbüntetni. (2. pont.) A közbiztonság érdekében nem volt szabad a Tanácsnak a városban megtűrnie a gazdátlan, munka nél-