Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Bacsa Gábor: A trianoni magyar–szerb–horvát–szlovén határ megállapításával kapcsolatos eljárás

ZALAI MÚZEUM 7 1997 Bacsa Gábor: A trianoni magyar—szerb-horvát-szlovén határ megállapításával kapcsolatos eljárás A millecentenárium évében hazánkban többször szó esett már „TRIANON"-ról. Ennek oka, hogy az elmúlt 1.100 év utolsó száz évének - Magyarország történelmét tekintve - az egyik legjelentősebb eseménye. Nem véletlen tehát, hogy széleskörű irodalma van. Tudományos kutatók különböző aspektusból értékelték, elemezték a történteket. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, ezért egy olyan területét kívánom felvillantani ennek az eseménynek, amelyről a nagyszámú publikálás ellenére keveset vagy alig hallottunk. Ez a terület pedig nem más, mint a határok megállapításával kapcsolatos kérdések. Idő híján ennek is csak egy kis részéről, a határmegállapítással kapcsolatos eljárásról fogok szólni, ezen belül is a déli határ megállapításával kapcsolatos menetről. Véleményem szerint a trianoni békediktátumból Magyarországot a határok kérdése érintette a legsúlyosabban. Minden más teher, kötelezettség, korlátozás véges volt. Bármilyen súlyú jóvátétel előbb vagy utóbb letelik, a korlátozás kijátszható - mint például a hadsereg létszáma -, a megállapított határok azonban határozatlan időre szólnak, márpedig egy nemzet, nemzetközösség életében az állam határainak meghatározó szerepe van. Normális viszonyok között determinálja belső politikai, gazdasági tevékenységének, hatalmának területi hatályát. Emellett katonai jelentősége is van. Rendkívül fontos tehát, hogy egész hosszában védelemre alkalmas természetes vonalon legyen. Hazánk esetében ezt a természetes határvonalat az első világháború után súlyos trauma érte a békeszerződés következtében.

1 Magyarország trianoni határainak megállapítása és állandósítása három, egymással ugyan szorosan összefüggő, de időben elkülönülő szakaszban történt meg. 1. Az első időszakban született meg a döntés arról, hogy a történelmi Magyarország területéből mennyit vegyenek el, mennyi maradjon meg. Az ezzel kapcsolatos döntést Trianonban az 1920 tavaszán lefolytatott béketárgyaláson hozták meg. Ez az időszak a békeszerződésnek a magyar kormány által 1920. június 4-én történt aláírásával, majd a ratifikálással (Kihirdetve 1921. július 31.) zárult. 2. A második időszakban - 1921. augusztustól 1922. május-júniusig - az antant által kinevezett határrendező bizottságok (több néven is szerepel: határmegállapító, határbizottságok, stb.) elvégezték a helyszínen a határ politikai megállapítását, meghatározták, hogy a trianoni kastély dísztermében térképre vetett határvonalak a valóságban, a terepen hol legyenek. 3. A harmadik időszakban rögzítették, állandósították a terepen a második fázisban megállapított határvonalat, elvégezték az ezzel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs munkákat.

2 E referátumban - a teljesség igénye nélkül - a második és harmadik időszakról, a határmegállapító bizottság működéséről adok tájékoztatást Magyarország déli határát illetően. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy hazánk történelmében példa nélkül áll e határmegállapítás. Igazi békediktátum. Tudomásom szerint ezt megelőzően soha nem fordult elő, hogy országunk határait teljes terjedelmében idegen hatalmak állapították meg hazánk megbízottainak bevonásával, de anélkül, hogy azoknak a döntésben lényegesebb beleszólásuk lett volna annak ellenére, hogy a határmegállapítás Magyarország teljes hátrányára történt, s még költségeit is mi viseltük.

3 1920. május 6-án Millerand francia miniszterelnök mint a békekonferencia elnöke - átadta a magyar békedelegációnak a békeszerződés végleges szövegét egy tőle származó levél kíséretében. A csatolt kísérőlevél - a „Millerand-levél" - leszögezte, hogy a magyar fél kívánságait nem vehették figyelembe, viszont kilátásba helyezte a kisebb határkiigazításokra vonatkozó kérelmek majdani népszövetségbeli megvitatását. így ír: „Ha majd a határbizottságok megkezdik munkájukat, ha úgy vélik, hogy a szerződés intézkedései valahol igazságtalanok, ennek orvoslása érdekében joguk lesz jelentést tenni a Nemzetek Szövetsége Tanácsának."

4 Ezzel messzemenő és alaptalan reményeket ébresztett magyar körökben. A békeszerződés előírja, hogy a határok megállapítására bizottságokat kell létrehozni. A magyar—szerbhorvát-szlovén határmegállapító bizottság 1921. augusztus 2-án Párizsban alakult meg. A magyar kormány azonban a békeszerződésből eredő feladatok végrehajtásának előkészítésével már 1919-től foglalkozott, ennek érdekében különböző intézkedéseket tett, 1921. június 1-