Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Anta Seculić: Brat Juraj Utišinović graditelj povijesti

16 Ante Sekulic Hierarchia catholica medii aevi. Monasterii, 1910., 35. 15 Usp. Vj. KLAIC, Povijest Hrvata, V. Zagreb, 1973., 71312. 10 Usp. Bilj. 25,26. 17 M. HORVÁTH, Utyeszenich Fráter György élete. Pest, 1872. 57: „a Martinuzzi nevet, melyet neki az újabb kor szeret adni, egykorú okmányban soha sem olvastam" prezime Martinuzzzi kője mu se u novije dóba rado daje, nisam u davnim ispravama nikad procitao. (Ovakvo misljenje ne moze se prihvatiti, jer doista u starim spisima vise puta je zabiljezeno Martinusius, Martmuzzi). 18 T.J.H. MAR, Stablo s dubokim korijenima. Miljevci V. (1981.)2 (9), 11-12. 19 Juraj Utisinovic imao je prema A. Vrancicu osam godina kad je napustio zavicaj. Usp. Milin A., Juraj Utjesinovic (...); Miljevci, Ш. (1979.), 1, 6. - prema A. Vrancicu, Horváth, M., nav.dj., 6. 20 A. HUBER, Die Erwerbung Siebenbürgens durch König Ferdinand I. im Jahre 1551. und Brúder Georgs Ende. Wien, 1889., pise „Sein Familienname ist Utessenich, wie wir aus einem Briefe an seinen Landsmann Verancius erfahren, der öfters, zuletzt in Mon. Hung. SS. 9, 183 und bei Utiesenovic aa. o. Urkundenbuch, S. 1 abgedruckt worden ist. Patrem habui Gregorium Wthyssenith, matrem verő Annám ex veteri et nobili prosapia Marthinesevitiorum natam (...) Veracius nennt ihn in seinen Briefen immer mit lateinischem Ausgange Utissenisius". - Usp. Pray, G., Epistolae procerum, 2, 301. 1 M, HORVÁTH, nav.dj., ondje, dopusta dvije godine rodjenja: 1484. i 1482. - Medjutim, Juraj Utisinovic se rodio god. 1482, sto slijedi iz niza drugih djela, kao i iz slijeda drugih páuzdanih podataka iz njegova zivota. 2 Pismo L. Lékaija, prvostolnika madzarskog i ostrogonskog nadbiskupa nalazi se u zupskom Arhivu na Miljevcima. Li A. MJXIN, Juraj Utj esinovic, 5. — Horváth, A., nav.dj., ondje. 24 M.HORVÁTH, nav.dj., 6. 5 L. SZABÓ, Utjesinovic u Madzarskoj. Miljevci, IV. (1980.), 2, 12. 20 Ista djela, ondje. 27 M. HORVÁTH, ondje. - Milin, A., ondje (oba pisca preuzimaju podatke prema podacima A. Vrancica). 28 O. UTJESINOVIC, Zivotopis kardinala brata Gyorga Utiesinovica (...). Rad JAZU, 53. - Milin, A., ondje (citati iz spomenutog djela). Ivan Zapolja, erdeljski vojvoda i knez, podrijetlom iz Slavonije, nazvan tako po svome posjedu Zapolje. Nakon bitke kod Mohaca (1526.) jedan od dvojice izabranih kraljeva uz koga je bilo sitnije plemstvo. 30 Usp. Bilj. 28. 31 M. HORVÁTH, nav.dj., 7: „Buda mellett sz.Lőrincz zárdájában a pálos remeték szerzetébe lépett" - usp. Pray, G., Annal, V., 271. - Orosz, F., Synopsis annalium eremiconobitorum ff. eremitarum ordinis s. Pauli (...), 1747., Catalogus 388-392. - Barabás, S., Fráter György életrajza. Pozsony-Budapest, 1885., 2. L. SZABÓ, Utjesinovic u Madzarskoj, Miljevci, IV.(1980.), 2(7), 10-12. - Vec je spomenuto da se naselje nalazi nedaleko Miskolca te da je spomenuti samostan star sest stoljeca. Usp. L. SZABÓ, nav.dj., ondje. - Kisbán, L., A magyar Pálosrend története. Budapest, I. (1938.), П. (1940.). L. SZABÓ, ondje. Za boravka u Budimpesti, ozujka 1982. dobrotom Szabó Lászla vidio sam tlocrt samostana sv. Lovre kraj Budima, izradjen prema iskopavanjima arheologa Zolany Lászla. Bio je to golemi samostan kojega su Turci zapalili i razorili. U njemu je boravilo izmedju 300-500 redovmka. M. HORVÁTH, nav.dj., 8. P isac ne spominje godinu. Isto djelo, ondje. L. SZABÓ. Spomen na brata Jurja u Censtohovi. Miljevci, IV. (1980.), 1, 14-17. Al. HUBER, Die Erwerbung Siebenbürgens durch König Ferdinand I. (...), 6: „hatte er, als Johann im Frühjahr 1528 nach Polen vertrieben worden war, bei den Ungarn mit grössten Eifer für die Wiederherstellung desselben gewirkt ..." M. HORVÁTH, nav.dj., 29: „Ő volt ezentúl a sarkpont, amely körül János udvarának s kormány politikájának történelme forgott". - Szabó, L., Utjesinovic u Madzarskoj, 11. G, PRAY, Epist. proc.,2, 381. N. TSTVÁNFFY, Hist, de rebus Hungaricis, ХП, 1, 128. (Georgii monachi iam tum apud Johannem célèbre nomen, magna auctoritas). M. HORVÁTH, nav.dj., 26. - Prav, G., Epist. proc. 2, 48 u pismu Valentina Farkasa upucenom Tomi Nádasdyju: „Nos fame perimus, quia bonus eremita non permittit fruges transire Danubium (...) Eo thésaurisante conficietur infelix haec patria". M. HORVÁTH, nav.dj., 26-27. - Pisma I. Wese kralju Ferdinandu (Vei. Varadin, 6. kolovoza 1536.) i cam Karlu (20. kolovoza 1536.) око pomirbe izmedju I. Zapolje i Ferdmanda cuvaju se u Arhivu u Bruxellessu sto djelo, 71-73. Mir izmedju protivnika sklopljen je u Velikom Varadinu. Usp. Lanz, G., Correspondenz des Kaisers Karl V., - 2, 242, 246, 253. A. HUBER, nav.dj., 6 (486). Pisac biljezi iz korespondencije cara Karla misao о moci Brata Jurja „ohn dessen Gegenwart in Reiche nichts geschehen könne, der alléin ailes vermöge." M. Auberman, Fráter György Alvinczen. Budapest, 1899., 4: „szomorú időben, szomorú előjelek után ..." J. JORDÁKY, Werböcz és Martinuzzi, Kolozsvár, 1945., 22: „A krónikák szerint a székelyek nagyon szerették őt" (Sekelji su madzarski stanovnici