Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Hermann Róbert: Kanizsa felszabadítása 1848. október 3-án

ZALAI MÚZEUM 7 1997 Hermann Róbert: Kanizsa felszabadítása 1848. október 3-án

1 Amikor 1848. szeptember 11-én Jellacic horvát bán erői benyomultak a Muraközbe, Csány László királyi biztos arra utasította a Vas, Somogy és Veszprém megyei nemzetőr egységeket, hogy hagyják el a Dráva melletti magyar őrvonalat. E döntését az indokolta, hogy a drávai magyar hadtest parancsnoka, Teleki Ádám gróf, vezérőrnagy kijelentette, nem érzi elegendőnek erejét a Muraköz védelmére. A rosszul kiképzett és felszerelt nemzetőri zászlóaljakat viszont nem akarta kitenni az elvágatás vagy a túlerőben lévő ellenség általi szétveretés veszélyének.

2 Vidos József a három zászlóaljból álló, három havi szolgálatot vállalt vasi nemzetőri ezred parancsnoka a Hosszúfalu - Nagybajom - Marcali útvonalon indult meg alakulatával Zala megyébe. Csány terve ugyanis az volt, hogy az összevonandó magyar sereggel Keszthelynél kísérli meg feltartóztatni Jellacic csapatait. Vidosnak is ehhez az összpontosításhoz kellett volna csatlakoznia. Szeptember 19-én Batthyány Vidost a Vas megyei népfelkelés parancsnokává nevezte ki, s gyakorlatilag szabad kezet biztosított további működését illetően. Másnap egy újabb, még nagyobb önállósággal járó feladatot bízott Vidosra. A miniszterelnök ugyanis úgy vélte, hogy Jellacic betörése után a népfelkelés erőinek a bán háta mögött be kellene nyomulniuk Horvátországba. A zalai születésű Gaál Miklós, nyugalmazott es. kir. alezredes egy ilyen tervet ajánlott kidolgozott formában. Batthyány a terv kivitelezésével Vidost bízta meg. Parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Mosón és Somogy megyék nemzetőrségét is. Az így összpontosítandó erőnek két oszlopban kellett volna behatolnia Horvátországba.

3 Vidos a rendeletet szeptember 23-án kapta meg, s hozzákezdett a parancsnoksága alá rendelt nemzetőri zászlóaljak összpontosításához. Főhadiszállását Szombathelyre tette át, s ide utasította a Sopron és Mosón megyei erőket is. A Győr megyei nemzetőrséget Kiscellre, a Veszprém megyeit Jánosházára, a somogyit Körmendre rendelte. A zalaiak összpontosítását Horváth Vilmos kormánybiztosra bízta. Szeptember 23-án délután 4 órakor Mihályfáról írott jelentésében kérte a miniszterelnököt, adjon pontos utasítást a sereg ellátását illetően, s „az oly igen szükséges tábori [vezérkari - H. R.] tisztet" küldje mielőbb főhadiszállására. „Ha lehető volna az itten szállásoló huszárokat seregemhez csatoltatni, s álgyúkkal magam elláttatni kérem" - fejezte be jelentését.

4 A Vidos rendelkezésére álló erők elvileg igen jelentősnek voltak mondhatók. Az említett megyék nemzetőrsége egy 1848. október 14-ei keltezésű, tehát nagyjából a szeptember végi - október eleji adatokat tartalmazó országos összesítés alapján 89775 gyalogos és 356 lovas nemzetőrt számlált.

5 E jelentős erőnek azonban csak a töredékét sikerült e célra mozgósítani. A Győr megyei és városi, illetve mosoni mozgósításról hallgatnak a források. Somogy megye sem mozgósíthatta minden erejét, hiszen a horvát fősereg átvonulása hosszú időn keresztül lehetetlenné tette ezt. Szeptember második felétől pedig a nemzetőrség egy részét a Baranya és Tolna megyéken felfelé vonuló, Roth vezérőrnagy vezette horvát hadoszlop elleni mozdulatokra kellett fordítania. Ennek ellenére a megye népe és nemzetőrei már szeptember második felétől igen komoly fennakadást okoztak a horvát utánpótlásban.

6 Szeptember végén érkezett Zala megyébe Palocsay József őrnagy vezetésével 2500 Somogy megyei nemzetőr.

7 Ezek október 3-án Sárszeg környékén állomásoztak.

8 A Sopron megyei nemzetőrség létszámáról ezres nagyságrendű eltérések találhatók az adatokban.

9 Niczky Sándor kormánybiztos szerint összesen két zászlóalj indult ki Vidossal, s október 2-án - Vidos újabb utasítására - akarta utánuk küldeni a megye felső vidéki zászlóalját és egy század lovas nemzetőrét.

10 Vas megye kormánybiztosa, Békássy Lajos szeptember-október fordulóján felfüggesztette az újoncállítást, s Vidos seregének megerősítésére elrendelte a tömeges népfelkelést és a nemzetőrség mozgósítását. A mozgósítás azonban még csak készültségi stádiumban volt október elején.

11 A Veszprém megyei nemzetőrök szeptember 27-én kapták meg a mozgósítási parancsot. 28-án délelőtt 10 órakor indultak meg Pápáról Jánosháza felé. Itt másnap pihenőt tartottak, s szeptember 30-án éppen továbbindulni készültek, amikor megérkezett Batthyány Lajos miniszterelnök újabb rendelete. Ez a nemzetőröket hazaindíttatni rendelte. Míg a nemzetőrök korábban a kimozdítás, most a hazavezénylés miatt morgolódtak. Szeptember 30-án este a többség már otthon várta az