Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Kerecsényi Edit: Klasszicista és klasszicizáló oromfalas házak Kiskanizsán

Klasszicista és klasszicizáló oromfalas házak Kiskanizsán 103 non karcolt virágdísze is, a két padlásablak közötti keretből kidomborodó építési évvel együtt. A tulajdonos emlékezetében ezúttal is az 1903. évi korszerűsítés emléke maradt meg az építés éveként. De egy régi foton felsejlik még az eredeti évszám: 1863?, s jól látható a timpanon korábbi gazdag, indás karcolt virágdísze is. (TGYM fotóleltár: 7958). A későbbi felújítások alkalmával mind az újonnan épített „pitvar"-t mind az utcai oromfalat újabban alkalmazott díszítőelemekkel: pl. fogazással gazdagították. A konyha kemencéjét 1960-ban bontották el, akkor tértek át a gázfűtésre. Ez a ház is mindig fehérre meszelt volt. A-1929-74, 4. sz. felmérési lap és mellékletei.) A VII. rajzon látható - számos eklektikus elemmel gazdagított - Hajgató Sándor utca 23 szám alatti ház (10. sz. felmérési lap) timpanonján a többszöri felújítás után is jól olvasható az 1863 évszám. A két kis padlásablak között megmaradt az oly kedvelt, vakolatba karcolt, cserépből kinövő virágokat ábrázoló díszítmény is. Az oromszegély és a főpárkány gazdagon tagolt. A házat először 1895 táján tataroztatta gazdája. Ekkor tüntették el az utcai homlokzatról az eredeti vakolatpilléreket. Helyettük a kései eklektika jegyében armirozták, azaz vakolatból készített elemekkel látták el a homlokzati falsík széleit. Majd a két ablakot a kanizsai házaknál akkor divatos szemöldök- és könyöklő párkánnyal övezték, sőt figurális díszítménnyel is igyekeztek rangosabbá tenni. Az 1930 táján végzett következő tatarozás alkalmával hangulatos zárt verandával bővítették és korszerűsítették. A ház sárgára festett, a felméréskor már bontani készültek. Az egymást követő építészeti stílusok jegyeit hordozza magán a VIII./a-b rajzon látható Bajcsai utca 18. sz. alatti ház is, melyhez az elsők között építettek már új korában, 1882-ben elöl nyitott előteret. A házat az 1926. évi átalakítás alkalmával szecessziós elemekkel, pl. színes ablaküvegekkel - gazdagították és bővítették; egy külön bejáratú konyhát, szerszámoskamrát, sőt nyári konyhát is toldottak hozzá. Mivel ez a telek keskeny: 16,20 m., az épület bővítésének ez volt a legcélszerűbb módja. Fehérre meszelt, kékesszürke lábazattal. (8. sz. épületlap és mellékletei) Sorolhatnánk az eddigiekhez hasonló végoromfalas, timpanonos házak változatos, vakolatból formált vagy karcolt díszítményeit, melyekkel az építőmesterek szakmai tudásukat, a gazdák pedig módos voltukat kívánták hangsúlyozni... A IX. rajzon látható Bajcsai utca 24 alatti ház oromfalának középpontjában pl. 1973-ban egy kis fülkében még ott állt egy Mária-szobor,

10 noha a homlokzatot egyéb díszítményeitől már megfosztották. (A ház építésének évét: 1899., a mestergerendába vésve találtuk meg.) Hangulatos és szép arányú a két oszloppal alátámasztott kódisállás is. (5. sz. felmérési lap) Az egyházi jellegű építmények közül az 1867-ben felszentelt Szent Flórián kápolnát kell kiemelni, mely a X. rajzon látható. Kicsiny, elöl nyitott, fehérre meszelt, lécajtós kápolnafülke felül lécráccsal ellátott szellőzővel, nyitott harangtornyócskával. 1952-ben a fából faragott Szent Flórián szobor már hiányzott belőle, helyette a szentet ábrázoló olajfestményt találtunk a falon, s vázákban sok virágot. Az 1973-ban végzett felmérés idején nagyon rossz állapotban volt (lásd 9. felmérési lap), ám a közelmúltban tatarozták. Fehérre meszelt, műemlék jellegű építmény. Kiskanizsa utcaképe ma ugyancsak változatos. Sátorvagy manzárdtetős kockaházak váltogatják egymást az elvétve megmaradt, fehérre vagy sárgára meszelt oromfalas házakkal, de ezek két kis homlokzati ablakát többnyire nagyobbra vagy hármasablakosra cserélték már. Utcafrontos „hosszúház" kevés található. Annál több a kétszintes - lehetőleg már előkertes - családi ház. Számos példásan szép arányú van közöttük, pl. a Bajcsai utca 24 alatti, melynek elődje szintén fehérre meszelt oromfalas ház volt. A rajzban bemutatott oromfalas, timpanonos házakból 1995-ben már csak kettőt találtunk meg, azokat is lepusztult állapotban. Igaz, gyors ütemben változik Nagykanizsa építészeti képe is. Talán ennek felismerése ösztönözte a város közgyűlését 1992-ben arra, hogy rendeletet hozzon az építészeti értékek helyi védelméről. Kiskanizsán a Bajcsai utca 35. és 41. szám alatti házakat helyezték helyi védelem alá.

11 Van rá remény, hogy egyiket az önkormányzat megvásárolja, hogy benne tájházat rendezzen be, ezzel is emléket állítván Kiskanizsa múltjának, s a jeles elődöknek. Jegyzetek: N. Szabó Gyula: Kiskanizsa az etnográfia tükrében. Megjelent: Barbants Lajos 1929. Nagykanizsa, Budapest 335-358. Makoviczky Gyula: 1934. Nagykanizsa város településföldrajza. Nagykanizsa. 2 Markó Imre Lehel: 1981. Kiskanizsai szótár. Budapest, 71,89. 3 Döme Géza 1871. Zalamegye 1870-ik évi népszámlálásának eredménye. Zala-Egerszeg