Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)
Közlemények - H. Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza–Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei)
206 H.Simon Katalin Gönczi F. a falvak tárgyalásánál D felől (Lickóvadamos irányából) közelített Gellénházához. Zala Megyei Levéltár, IV. l.t. Határlevelek. 7.kötet 290. (Határozás Baki Helység, és Kis Budai, Gellénházi, és Liczkói Helységek közt. 1837.máj.29.). A határlevelekre Kapiller Imre levéltáros hívta fel figyelmemet, amit ezúton is köszönök. Az utóbbi Bocfölde határában; ma egy szőlőhegy viseli itt a Kökényes nevet. Kökényes-puszta egyébként nem azonos a Gellénházától É-ra a középkor óta máig folyamatosan élő Kökényesmindszent faluval (HOLUB Ш, 428^132). így adódik, hogy napjainkban Gellénháza K-ről Bocföldével és Bakkal, D-ről pedig Lickóvadamossal határos. ZML IV. 1 .t. Határlevelek. 7.kötet 290. Ld. pl. ZML Térképtára, К 478. A Budai-szer a mai Petőfi S. u. környéke; a Budai-kút is itt található. Itt Mindszent és Kökényes Kökényesmindszent falu részei. A ma Lickóvadamos nevű, Gellénházával D-ről határos falu nevéről (Lickó, Kis-Lickó = Felső-Liszkó, Nagylickó stb. és történetéről ld. MÜLLER 1971,44-45). Várfölde- és Kökényes-puszta a mai Bocfölde határában terül el (ZML IV.l.t. Határlevelek. 7.kötet 289. /Határlevél Baki Helység és Kökényesi, - mégis Várföldi Puszták között-836.ki august 23-án/). CSÁNKI 1897: CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Ш. 1897. FÉLD 1987: FÉLD István: Keramika. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I. Szerk.: Marosi Ernő. 1987. 261-281. FELD-GERELYES 1985: FÉLD István-GERELYES Ibolya: Késő középkori leletegyüttes az ozorai várkastélyból (Spatmittelalterlicher Fundkomplex aus dem BurgschloB vonOzora). CommArchHung 1985. 163-184. GÖNCZI 1914: GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1914. HOLL 1956: HOLL Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez (Beitrâge zu den Arbeitsmethoden der ungarischen Töpferei des Mittelalters). BudRég 17(1956)177-196. HOLL 1987: HOLL Imre: A középkori Szentmihály falu ásatása I. Az l.ház és kályhája (Ausgrabung des mittelal terlichen Dorfes Szentmihály. I. Das Haus 1 und sein Ofen). Zalai Múzeum 1 (1987) 161-177. HOLL 1990: HOLL Imre: A középkori Szentmihály falu ásatása П. A házak, falukép, az írásos adatok tanúsága (AusKökényesmindszentről és Kökényesről ld. HOLUB Ш, 428^132). 34 1542 és 1668 között sűrűn felbukkan Kisbuda falu (legtöbbször possessio) (OL-E 158-LI.köt.8; OL-E 158Lll.köt 134,271,548,705; OL-E 158-LHI. köt. 488,553; OL-P 583.Rajky cs.lt ; Zalavári Hiteleshelyi Levéltár 1/1668,2084,812,1082; Zalavári Hiteleshelyi Levéltár „D" protocollum 12,29; OL-E 156 UetC 29/1). Ezután mintegy 30 évig hiányoznak az adatok, majd egy 1700ból származó káptalani jegyzőkönyvben Kis Buda prédiumként tűnik fel (VML Kápt. Jegyzőkönyv XLIX.köt 9 1. 6 sz.). 1777-ben Gellénházával együtt szerepel Kisbuda (Gelleháza cum Kisbuda, 40 ház) (OL С 99. raksz. A. 100. 1777.). Az ezt követő adataink az 1837. évi határjárásból származnak. Ugyanezekben a 16. századi összeírásokban a ~ Budai' és 'Kisbuday' személynevek is sokszor előfordulnak. A számos érdekes gazdasági és birtoklástörténeti vonatkozás elemzése ebben a munkában nem lehet feladatunk. Még egy, a régészet számára is érdekes adatra azonban felhívjuk a figyelmet: 1556-ban, 1564-ben és 1565-ben nemesi kúriáról esik szó az iratokban (Zalavári Hiteleshelyi Levéltár 1.1668; Zalavári Hiteleshelyi Levéltár ,J)" protocollum 29,12.) 35 A kézirat lezárásának időpontja: 1993.december 17. Ezt követően 1994-ben folytattuk a feltárásokat, de ennek során újabb középkori leletek nem kerültek elő. grabung des mittelalterlichen Dorfes Szentmihály II. Die Zeugnisse der schriftlichen Quellén, der Háuser und des Dorfbildes). Zalai Múzeum 2 (1990) 189-207. HOLL-PARÁDI 1982: HOLL Imre-PARÁDI Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása (Erforschung des mittelalterlichen Dorfes von Nagykeszi). VMMK 16 (1982) 181-202. HOLL-PARÁDI 1982a: HOLL Imre-PARÁDI Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. FontArchHung 1982. Bp. HOLUB Ш: HOLUB József: Zala megye története a középkorban. IU.kötet: A községek története. Pécs 1933. Kézirat. (Göcseji Múzeum Adattára, Zalaegerszeg) HORVÁTH L. 1990: HORVÁTH László András: Eine kupferzeitliche Kultstatte in der Gemarkung von Bak (Angaben zur Religion und Chronologie der mitteleuropáischen Furchenstichkeramik). ActaArchHung 42 (1990) 21-44. JANKÓVICH 1991: JANKÓVICH B.Dénes: Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976-1978 (Ausgrabungen auf dem Gebiet des árpádenzeitlichen Dorfes Fenék 1976-1978). Zalai Múzeum 3 (1991) 185-210. MÜLLER 1971: MÜLLER Róbert: Régészeti terepbejárások a Irodalom:
