Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)
Közlemények - H. Simon Katalin: Árpád-kori és késő középkori leletek Gellénháza–Városrét lelőhelyen (Kisbuda falu középkori leletei)
200 H.Simon Katalin jellegű hullámvonal. Egy pici töredéken két sorban egymás alatt balra dőlő, szabályos, alacsony hullámvonalas minta figyelhető meg. A cserepek döntő többsége díszítetlen. 2. Az előbbi csoportéval megegyező jellegű oldaltörcdékeket soroltuk ide. Az eltérés annyi, hogy az idesorolt cserepek olyan fazekakból származnak, melyeken a használat során égésnyomok keletkeztek és sok esetben kormosak. Díszítésként a korongolás során behúzott sekély, egymás alatt sűrűn elhelyezkedő hornyolatok (besimított vonalak) említhetők. 3. Mindössze két cserepet soroltunk ide. Kívül barna, belül fekete színű, jó iszapolású. jó égetésű. közepes falvastagságú, kissé érdes felületű, díszítetlen darabok. 4. Az eredetileg is szürke vagy fekete, homokkal vagy apró kaviccsal soványított fazekak oldaltöredékei alkotják ezt a csoportot. Több darabon nyomokban megmaradt a korom, egy edény belső oldalán vastag rétegben. Két díszített cserép fordul itt elő: az egyiken három sorban körbefutó sekély, keskeny vízszintes vonaldísz látható, a másikon a hasat egy körbefutó vízszintes horony választja el a nyaktól. A fazékperemek a tábláinkon közölteken kívül még tíz edényhez tartozhattak. Színük általában barna és ennek a világosabb és sötétebb árnyalatai, három db azonban téglavörös színű edényből származik (З.кер 14,19; 4.kép 4.) és mint a hasonló színű oldaltöredékek, általában homokkal soványítottak. Akad köztük azonban néhány kerámia-őrleménnyel soványított darab is, de kaviccsal soványított (közülük az egyik durva, nagy darabokkal) még kevesebb. Fekete vagy szürke színű cserép egyáltalán nem fordul elő. A perem alatt megmaradt részeken a korongolás folyamán létrehozott sekély, a has felső részét, vagy a/, egész edénytestet beborító besimított vonalakat alkalmaztak díszítésként. A fazekak szájátmérője 15-22 cm között változik. A peremek kiképzése változatos: alig találunk köztük két hasonló darabot. Lényegesen tagoltabbak, mint az Árpád-koriak, de még sok közös vonást fedezhetünk fel köztük. A perem belső oldalán kifejezetten a fedő tartására behúzott hornyolatot még nem találunk egy darabon sem. Az ábrázoltakon kívül 37 db, fazekakhoz tartozó aljtöredék került itt elő. Világosbarna, finoman iszapolt, általában homokkal soványított, kvarcszemektől gyakran csillogó, jó égetésű (a törésfelület sosem fekete!) edényekből származnak. A felület ritkán érdes, a sima tapintás jellemző. A belső oldalon gyakran látszanak a korongolás során keletkezett hornyolatok. Korongról levágott példányok. Külső oldalukon többnyire koromvagy égésnyomok mutatkoznak. A fenékátmérő 7-13 cm között határozható meg. Legnagyobb számban az 5 cm fenékátmérőjű példányok vannak jelen. Anyagukban természetesen megegyeznek a fentebb leírt oldal- és peremtöredékekével . A két kiegészíthető fazék magassága: 11 cm (7.kép 4.), ül. 29 cm (7.kép 7.). A főzőedények közé sorolható fedőket egyetlen, kiegészíthető példány képviseli (7.kép 1.). A barna, kaviccsal soványított, a fazekakhoz hasonlóan kormos, égett fedő peremátmérője 12 cm. A 21/91 objektum anyagában előforduló korsókhoz, ül. kancsókhoz 12 tartozó töredékek legalább tizenhárom edényhez tartoznak, tábláinkon kilencet mutatunk be (4.kép 3.9: 13 6.kép 1-6: 7.kép 2.). Mindegyikük világosbarna, többnyire homokkal (két esetben kerámiazúzalékkal és egy esetben kaviccsal) soványított. jó iszapolású. jó égetésű, kifejezetten finom tapintású, kvarcszemektől csak kissé csillogó felületű edény darabja. Néhány esetben mérhető a szájátmérő: 3,5-12 cm közötti értékek mutatkoztak. Szinte minden esetben a fülön találjuk a díszítést. Legtöbbször a fenyőág- vagy fenyőágszerű díszítés bukkan fel a fülön hosszanti irányban (6.kép 12,6.). Vízszintesen bevagdosott mintázat (4.kép 9 = 7.kép 2.) és hosszanti irányban bevágott, beszaggatott minta (6.kép 4.) egyaránt előfordul. Két korsófülön beböködött pontokból áll össze a díszítés (6.kép 3,5). A vékony edényfal. a nagyon finom kidolgozás (a leletanyag legfinomabban kivitelezett edénye!) és a forma alapján (ti. ezen a darabon látható egyedül a kiöntőcsücsök nyúlványának kezdete 11 ) a kancsókhoz soroltuk azt a peremtöredéket (peremátmérő: 12 cm), melyet a has kezdeténél két sorban sűrűn egymás alatt apró fogaskerék-mintával díszítettek (4.kép 3.). A korsók és kancsók mint folyadéktároló edények után vesszük számba azt a két pohár-, vagy inkább kupatöredéket, mely szintén ebben az objektumban került elő (5.kép 2; 7.kép 3.). Mindkettő aljtöredék (fá: 6 cm). Világosbarna színűek, az előbbi homokkal, az utóbbi kerámiazúzalékkal soványított. Egyikükön enyhe kormozódás nyomai láthatók (5.kép 2.). A nagyobb töredéken (7.kép 3.) megfigyelhető, hogy az oldal többszörösen bordázott, a bordák közül kettő ferde bemetszésekkel átvágott és az edényke felfelé kissé tölcséresedik. 13. szelvény 34/92 objektum A felszíntől -25 cm-re észlelt szabálytalan körvonalú késő középkori hulladékgödröt egy neolit kori hasonló objektumba ásták bele. 15 Kerámialeletek mellett kevés állatcsontot tartalmazott. A fazekakból származó töredékek között egy db peremtöredék fordul elő: fekete, homokkal soványított. közepes falvastagságú edényből. A kívül megvastagodó perem belső oldalán horony fut körbe. Pá: 12 cm. A négy oldaltöredék hasonló anyagú, közülük három barna, egy szürke. Az egyetlen aljtöredék sárgásbarna, kerámiazúzalékkal soványított. külső felülete kissé érdes. Korongról dróttal levágott edényből származik. Fá: 7 cm.
