Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai

Balatonmagyaród-Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai 181 (ed.). Luni sul Mignoné e problemi della preistoria d'Italia. Skrifter Svenska Institutet i Rom 25, 279-282. Hjelmqvist, H. (1977). Economie plants pf the Italian Iron Age from Monte Irsi. Appendix 2. In: Small, A. (éd.). Monte Irsi, Southern Italy. The Canadian Excavations in the Iron Age and Roman Sites 1971-1972. British Archaeological Reports, Supplementary Series 20, 273-281. Scheffer, С (1987). Acquarossa Ш. In: L'alimentazione nel mondo antico Ш. Ministero per i Beni Culturali e Ambienti. Roma, 75-76. Meyer, F. G. (1980). Carbonized food plants of Pompeii, Herculaneum, and the villa at Torre Annunziata. Economic Botany 34, 401-437. Tempfr, Z. (1964). Beitrage zur altesten Geschichte des Pflanzenbaus in Ungarn. Acta Archaol. 16, 65-98. Knorzer, K.-H. (1979b). Pflanzliche Grossreste des latânezeitlichen Siedlungsplatzes Grevenbroich-Gustorf, Kreis Neuss. In: Beitrâge zur Urgeschichte des Rheinlandes 3. Rheinische Ausgrabungen 19, 601-610. Straker, V. (1984). First ans second century carbonised cereal grain from Roman London. In: van Zeist, W. & Casparie, W. A. (eds.). Plants and Ancient Man. Studies in palaeoethnobotany. Rotterdam/Boston, 323-330. van Zeist, W. (1969). Agriculture in Early Medieval Dorestad. A Preliminary Report. Berichten van de Rijksdienst voor het Oudheidkundig Bodemonderzoek 19,209-212. Hartyányi, Nováki & Patay i.m. U.o. Hajnalová, É. (1989). Sucasné poznatky z archeobotaniky na Slovensku. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 6, Nitra. Hopf, M. (1989). Pflanzliche Reste aus SmoleniceMolpir, Kr. Trnava. hi: Hajnalová, É. (ed.). Sucasné poznatky z archeobotaniky na Slovensku. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 6. Nitra, 193-211. Hajnalová 1989 i.m. Hajnalová, É. (1979). Archaobotanische Funde aus Krivina, Bez. Ruse (Bulgarien). In: Körber-Grohne, U. (éd.). Festschrift Maria Hopf. Archaeo-Physika. Bonn, 85-86. Willerding, U. (1986). Zur Geschichte der Unkrauter Mitteleuropas. Neumimster. Soó, R. & Kárpáti, Z. (1988). Növényhatározó 2. Magyar flóra, harasztok - virágos növények. Budapest. Schermann i.m. Hortobágyi et al. (1974). Hortobágyi, T., Koltay, A, Jeanplong, J. & Simon, T.-né. Agrobotanika. Budapest, 496 p.; Hortobágyi et al. (1968). Hortobágyi. T., Kiss, I., Pál, M., Pócs, T. & Simon, T. Növénytan 2. Növényrendszertan és növényföldrajz. Budapest, 682. Cohn, D. F. & Kislev, M. E. (1987). Human Neurolathyrism. Adler Museum Bulletin 13, 5-8. Zohary&Hopf 1988 i.m. A mindent eldöntő cytogenetikai vizsgálatok elvégzése még várat magára. Zohary&Hopf 1988 i.m. Helbaek, H. (1960). The paleobotany of the near east and Europe. In: Braidwood, R. J. & Howe, B. (eds.). Prehistoric investigations in Iraqi Kurdistan. Studies in Ancient Oriental Civilizations No. 31, 99-118. University of Chicago Press. Hopf 1973 i.m. Kroll 1979 i.m. Renfrew 1979 i.m. Helbaek, H. (1958). Plant economy in ancient Lachish. Tuffnell, O. (éd.). Lachish (Tell ed-Duweir) IV. The Bronze Age, Appendix A, 309-317. Oxford University Press. Renfrew 1976. Helbaek, H. (1963). Isin Larsan and Horian Food Remains at Tell Bazmosian in the Dokan Vallea. Summer 19,27-35. Kroll 1983 i.m. A kora bronzkori rétegekben is előfordul, de igazán a késő bronzkori szintek gazdagok beimé. Behre, K.-E. (1970). Kulturpflanzenreste aus Kamid elLoz. Saarbrücker Beitr. Alterrumskunde 4, 59-69. Renfrew 1976 Schweinfurt, G. (1887). Die letzten botanischen Entdeckungen in den Grabern Agyptens. Bot. Jahrbuch 8, 116. Tackholm, V. (1961). Botanical identification of the plants foud at the monastery of Phoebammon. hi: Le Monastère de Phoebammon dans la Thébaide 3, 1-38. Neuweiler, E. (1905). Die Prahistorischen Pflanzenreste Mitteleuropas mit besonderer Berucksichtigung der schweizerischen Funde. Zürich. Aniaudov, N. (1939). Untersuchung über Pflanzenreste aus den Ausgrabungen bei Sadowetz in Bulgarien. Österrr. Botan. Z. 88, 58-61. Bulle, H. (1907). Orchomenos I. Abh. Bayer. Akad., 1.K1. 24,2. Abt. Renfrew, J. M. (1971). Carbonized seeds and fruits from the Necropolis of Salamis. Salamis 4, 318-328. Erroux, J. (1979). Détermination de graines carbonisées, hi: Roudil J.-L. et coll (eds.): La grotte de l'Aigle a Mejannes- les Clap, 1,75. Courtin, J: & Erroux, J. (1974). Aperçu sur l'agriculture préhistorique dans le Sud-Est de la France. Bull. Soc. Préhist. Franc. 71, 321-334. Taffanel, O. & Hopf, M. (1965). Note sur des graines carbonisées du Cayla, Commune de Mailhac (Aude). Bulletin Coimn. Archéol. de Narbomie 27, 75-80. Hartyányi, В. (1982). A Tiszaalpár-Várdomb bronzkori lakótelepről származó mag- és termésleletek. Cumania 7, 133-286. Kislev, M. E. (1989b). Pre-Domesticated Cereals in the Pre-Pottery Neolithic A Period. In: Hershkovitz (ed.). People and Culture in Change. BAR 508.