Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai

Balatonmagyaród-Hidvégpuszta késő bronzkori település növény leletei és élelmiszermaradványai 179 félúton arattak és csak ritkán a földfelszínhez közel. Ennek magyarázata, hogy a tönké nem nő egységes magasságúra és a szalmaszáraik egyébként is rövidek. Bronzsarlóval végzett kísérleti-régészeti vizsgálatok megerősítik ezt.

232 Összefoglalás Balatonmagyaród-Hidvégpuszta késő bronzkori halomsíros kultúra hulladékgödréből előkerült szerves maradványokat ételmaradványokkai azonosítottuk: borsó(Pisum sativum), cicorlencse- (Vicia ervilia), szegletes lednek (Lathyrus sativus) magvak, köles (Panicum miliaceum) kásarögök. Az előkerült növényleletek magas színvonalú konyhakerti kultúrára utalnak. Nagy mennyiségben kerültek elő a hüvelyes növények magjai. A köles is nagy szerepet játszott a táplálkozásban. Mivel itt ételmaradványokat tartalmazó gödör került feltárásra ezért egyáltalán nem meglepő, hogy hiányoznak a gaboHorváth László szíves szóbeli közlése. 2 1. táblázat. 3 Schermaim, Sz. (1966). Magismeret I-П. Budapest, 1070 p. 4 Davis, P. H. (1970). Pisum L. In: Davis, P.H. (ed.). Flora of Turkey Vol. 3, Edinburgh University Press, 370-373. 5 Ben Ze'ev, N. & Zohary, D. (1973). Species relationships in the genus Pisum L. Israel J. Bot. 22, 73-91. 0 van Zeist, W. (1972). Palaeobotanical results in the 1970 season at Cayönü, Turkey. Helinium 12, 3-19. 7 van Zeist, W. & Bakker-Heeres, J. A. H. (1979). Some economic and ecological aspects of the plant husbandry of Tell Aswad. Paléonent 5, 161-169. 1 Hopf, M. (1983). Jericho plant remains. In: Kenyon, K. M. & Holland, T. A. Excavations at Jericho 5. British School of Archaeology in Jerusalem, London, 576-621. Helbaek, H. (1964b). First impressions of the Çatal Hüyük plant husbandry. Anatolian Studies 14, 121-123. 10 Helbaek, H. (1970). The plant husbandry of Hacilar. In: Excavations at Hacilar Vol. 1 (ed. Mellaart, J.). Edinburgh University Press, 189-244. 11 Hartyányi, В. &'Sz. Máthé, M. (1980). A Berettyóújfalu-Szühalom-i későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei. Magy. Mezőg. Múz. Közi., 125-145. 12 Hartyányi, В., Nováki, Gy. & Patay, Á. (1968). Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig I. Magy. Mezőg. Múz. Közi., 5-85.; nafélék szemtermései, de ilyen magas színvonalú konyhakerti növénykultúra csak fejlett szántóföldi kultúra mellett alakulhatott ki. A leletegyüttesből az azóta elhunyt Takács I. archaeozoológus (Mezőgazdasági Múzeum Budapest) számos, a sütés nyomait magán viselő csontot határozott meg (halak, kisebb méretű madarak). Az archaeobotanikai vizsgálatok M. Wáhren makroszkópos és B. Richter mikroszkópos vizsgálatai (1989), a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának kaposvári Központi Laboratóriumának műszeres analitikai vizsgálatai (makro- és mikroelem, aminosav és zsírsav elemzések 1989/90) arra a végkövetkeztetésre vezettek, hogy itt sütőipari lisztminőségű búza- és köleslisztből, sertészsír felhasználásával készült szamócatorta maradványával van dolgunk. Ezek az ételmaradványok közel egy időben, ha nem egyszerre kerültek hulladékként a gödörbe. Talán már a főzés-sütés során odaégtek vagy valami más módon, esetleg más tárgyakkal együtt égtek meg. Gyulai, F. Environment and Agriculture in Bronze Age Hungary. Archaeolingua. Publication Series of the Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, 59 p. 13 Füzes M. szíves szóbeli közlése. 14 Mándy, Gy. (1972). Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink. Budapest. 15 Oberdorfer, E. (1983). Pflanzensoziologische Excursions Flora. Stuttgart. 10 Schermann i.m. 17 Kroll, H. (1983). Kastanas, Ausgrabungen in einem Siedlungshügel der Bronze- und Eisenzeit Makedoniens 1975-1979. Die Pflenzenfunde. Prahistorische Archaologie in Südosteuropa, Vol. 2, 1-176. Berlin. 18 Alefeld, F. (1866). Landwirtschaftliche Flora oder die nutzbaren kultivierten Garten- und Feldgewachse Mitteleuropas in allén ihren wilden und Kulturvarietaten. Berlin. 19 Hegi, G. (1906-1929). Illustrierte Flora von Mitteleuropa Band I-VI. München. 20 Becker-Dillingen, J. (1929). Handbuch des Hülsenfruchterbaues und Futterbaues. Berlin. 21 Körber-Grohne, U. (1987). Nutzpflanzen in Deutschland. Kulturgeschichte und Biologie.' Stuttgart, 490 p. 2 Zohary, D. & Hopf, M. (1973). Domestication of pulses in the Old World. Science 182, 887-894.; Ladizmsky, G. & van Oss, H. (1984). Genetic relationship between wild and cultivated Vicia ervilia. Bot. J. Linn. Soc. 89, Jegyzetek: