Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)
Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai
Balatonmagyaród-Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai 177 l.b. Előkészítés: kálium-klorátban, majd 65%-os salétromsavban feltárva, Naphrax-ba ágyazva. Találtunk: több gabona pelyvából származó phytolitot, kevés búza vagy szamóca aristát, azonosítatlan növényi szövetrészt, köles pelyvalevél epidermisz maradványát. 2. Hosszabb ideig conc. chloralhydratban főzve, majd conc. hidrogén-peroxidba és conc. ammónium-híddroxidba helyezve. Naphrax-ba ágyazva. Találtunk: búza epidermisz rövidsejteket, ökörfarkkóró (Verbascum sp.) szőrt, tűlevél fragmentumot, halcsont töredéket, állatszőrt (kutya, nyúl vagy menyét), szita/rosta lemezkét, édesvízi diatómákat (Navicula sp., Cymbella sp.) és viszonylag sok szabad zsír- vagy viaszgömböcskét. Mind ez azt jelenti, hogy a sütemény készítéséhez a búzaliszt mellett jó adag köleslisztet is felhasználtak. 4.3. Műszeres analitikai vizsgálatok A továbbiakban műszeres analitikai kémiai vizsgálatokkal próbáltunk meg újabb ismereteket szerezni a bronzkori „szamócatorta" összetevőiről, beltartalmi értékeiről. 210 Itt jegyezzük meg. hogy hazánkban régészeti korokból származó ételmaradványokat analitikai módszerekkel eddig még nem vizsgálták. Elemzéseink tehát úttörő jellegűek. Máris tényként könyvelhető el. hogy ilyen módszerekkel ezek a maradványok elemezhetőek. Természetesen további vizsgálatokra, adatsorokra van szükség, hogy eredményeinket pontosítsuk és a recens anyagokkal összehasonlíthatóvá tegyük. Jelen eredmények birtokában mégis megpróbálkozhatunk néhány következtetés levonásával. 211 Az eredményeket vizsgálva szembetűnik a szenült tészta magas Ca. P és Cu tartalma. Az előző két elem magas koncentrációját a tészta alapanyaga, a kalciumban és foszforban gazdag búza, illetve köles liszt magyarázza, amelyekhez még természetesen hozzáadódik az őrlőkő darabák kalcium tartalma is. 212 Nem elhanyagolható tény, hogy a süteménymaradvány kerámia töredékek és bronztárgyak társaságában került elő. A magas réz tartalom magyarázata ebben keresendő. A minta Na tartalma meglehetősen alacsony. Konyhasót tehát nem tudtunk kimutatni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elkészítésénél egyáltalán nem használtak volna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a Na + és а СГ ionok könnyen kioldódnak. Ezt látszik megerősíteni, hogy neolitikus és bronzkori étel maradványok vizsgálatánál eddig egyetlen esetben sem tudták a konyhasó jelenlétét kimutatni. A zsírsav vizsgálat igazolta empirikus megfigyelésünket, miszerint a finomsütemény készítéséhez zsiradékot használtak fel. 213 Az aminosav vizsgálatok pedig nem vár eredménnyel zárultak. 214 Hogy egyáltalán sikerült szabad aminosavakat kimutatni azt jelenti, hogy a sütemény nem égett el. hiszen akkor a szénből nem lehetne aminosavakat, ill. nitrogén tartalmú vegyületeket (nyersfehérje) kimutatni, ez utóbbit egészen magas koncentrációban. Mivel a sütemény töredékek egységes szerkezetet és fekete színt mutatnak, így elvetjük annak a lehetőségét, hogy csak a felületi réteg égett volna meg, ami belső részeket konzerválta volna. Ezért sokkal inkább levegőtől elzárt körülmények között lejátszódó lassú, és feltétlenül kíméletes szenesedésről van szó, sem mint tűz általi szenülésről. Feltételezve azt, hogy a maradványokat semmiféle nitrogén tartalmú anyaggal nem öntötték le és nem jutott hozzá a talajvízből nagyobb mennyiségű nitrogén műtrágya, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy gabonaszemtermésekben 400 év alatt az aminosavak mintegy 85-90%-a. 1700-2000 év alatt pedig mintegy 9395%-а elbomlik. 215 A fehérje bomlása során szabad aminosavak, illetve ammónia keletkezik. Az ammónia jelentős része úgy tűnik nem tudott az anyagból eltávozni, és valamilyen módon megkötődött a túlsúlyban lévő makromolekuláris szénhidrátokban. Ezt támasztja alá az igen magas nyersfehérje tartalom. 216 Az aminosavak lebomlása időben eltérő. így egymáshoz viszonyított arányuk sem állandó. 2 " A kiértékelést csak nehezíti, hogy a sütemény készítéséhez a liszt mellett több összetevőt is felhasználtak, ami annak aminosav garnitúrájában is jelentkezik. 21 * Feltehetően kötőanyagként tojást használtak, ami megint csak növelte a kéntartalmú aminosavak arányát. 5. Következtetések а telep környezetére és gazdálkodására A pollenanalitikai vizsgálatok szerint a késő bronzkorral egyidőben (i.e. 1450/1300) újabb klímaromlás indult el, amely a vaskor beköszöntéig (i.e. 800/600) tartott. Ezt az időszakot a késő szubboreális lehűlés időszakának nevezzük. Vele fejeződik be az i.e. 3000 táján kezdődött szubboreális fázis. Újabb klímaváltozás csak a régészetileg vaskornak nevezett időszakban (i.e. 800/600-0), a napjainkig tartó ún. szubatlantikus fázisban következett be, mikor is a kontinentális karakter némileg felerősödött, a vízszínt alábbszállt. A szubboreális fázis hűvös-csapadékos, de kiegyenlített klímája szárazabbá, enyhébbé vált. A késő bronzkorban a középső bronzkorhoz képest a klíma hűvösebbé, nedvesebbé vált, a szélsőséges ingadozások egyre inkább megszűntek. Az álló- és folyóvizek, de a talajvíz szintje is megemelkedett. A klímaromlás hatására a növényzet korábbi kontinentális karakterében változások következtek be. és a szubatlantikus jellegű fajok kerültek előtérbe. A bükk mellett a gyertyán is elterjedt fajnak számított. A növénytakaró vizsgálatánál a klimatikus változások
