Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai

176 Gyulai Ferenc leletei azonban jóval korábbiak. Magjait meg is találták a népvándorlás kori Pozsony-Devin lelőhelyen.

19K A középkori dél alsó-szászországi borzas bükköny leletet pedig már a természetes vegetáció részeként értékelik.

1 A Zirzow/Brandenburg 6-12. sz.-i nyugati szlávok által lakott lelőhelyen talált borzas bükköny magvak gabonagyom társuláshoz (Secalinetea) tartozhattak.

2

"

0 3. Zoológiai leletek A sztereomikroszkóp alatti válogatás során a vizsgált 500 g mintából számos zoológiai lelet is előkerült.

201 A kagyló/csiga héjak, béka csontok a töltelékföldben is lehettek, de étel részeként is elképzelhetőek. A kitin szárnyfedők előkerülése inkább recens rovarokra utalnak. A csontok alapján az alábbi megfigyelést tehetjük: - a halak (négy fajból) egytől egyik kis méretűek voltak: a keszegek ca. tenyérnyiek, a többiek ezeknél is kisebbek, a csuka tömege sem érhette el a két kilót.

20

' - madarak is kivétel nélkül igen aprók voltak, - az emlősök szintén kis testűek voltak. Nagyemlős, esetleg háziállat csak a csonttöredékek között volt fellelhető. Az anyag rendkívüli aprózoltsága miatt ezek fajra történő meghatározása szinte lehetetlen volt.

203 - a halak és a kisméretű madarak csontjai barna színűek ami sütésre, míg a kalcinált csontok a hús elfogyatását követő égésre utalnak. Az egér nagyságú emlős csontjai világosabb színűek. Valószínű, hogy töltelékföldből kerültek a régészeti rétegbe. 4. Élelmiszermaradvány vizsgálatok A vizsgálatra átvett 1500 g anyagban 164 db. összességében 112 g tömegű, likacsos szerkezetű, de egyazon konzisztenciájú kisebb-nagyobb faszenült darabot találtam. Ezek szemmel láthatóan összetartoztak és minden valószínűség szerint egy nagyobb térfogatú szerves anyag töredékei voltak. Már az ásatás során felmerült annak a lehetősége, hogy élelmiszermaradványról, kenyérről van szó. 4.1. Makroszkopikus vizsgálatok A fent említett anyagból 2 db próbát a berni Max Wáhren élelmiszermaradványok vizsgálatával foglalkozó specialistához vittem.

204 Miután a faszenült darabok 10%-os sósavas kezelésen majd felületi tisztításon is átestek, kerülhetett sor sztereomikroszkóp alatt struktúrájuk vizsgálatára. Ennek során megállapítást nyert, hogy a porozitás, vagyis a pórusok mérete és elhelyezkedése más mint az a kenyérnél megszokott. Nincsenek benne kisebb-nagyobb lyukak, hólyagok. törések és repedések, hanem felszínét egyenletes elosztásban finom, 0,02-0,06 mm átmérőjű kör alakú pórusok hálózzák be. Ezek a finom lyukacskák semmi esetre sem keletkezhettek tejsavas erjedés eredményeként, hanem mindenképpen egy laza szerkezetű, egyenletesen elkevert tészta sülésekor jöttek létre. Az egyenletes porozitás arra nézve is fontos utalás, hogy sütéskor a kemence hőfoka egyenletes, 200 °C körüli lehetett. A tésztához többszörös őrléssel nyert rendkívül finomra őrölt lisztet használtak fel. Feltehetően kézi őrlőkőhöz tartoznak azok a sztereomikroszkóp alatt jól látható finom, éles törésfelületű kövecskék. amelyeknek mennyisége nem haladja meg a 0,05%-ot. A vizuális vizsgálatnál szemtermés töredékeket nem figyeltünk meg. Ebből arra következtetünk, hogy az őrléseket követő szitáláskor a lisztet különválasztották a korpától. A szita lyukbősége mindenképpen kisebb lehetett 1 mmnél. A tészta készítéshez előállított és felhasznált liszt a mai sütőipari lisztminőségnek felelt meg. Már ekkor felvetődött annak a lehetősége, hogy itt nem kenyérről, hanem valamilyen finomsüteményről van szó. Ezt látszott megerősíteni, hogy a töredékek felületén erdei szamóca (Fragaria vesca L.) magot ill. ezek töredékét ismertük fel. Empirikus megfigyelés, hogy ráeső fényben zsír felhasználásával készült de már faszenült élelmiszermaradványok törésfelülete fénylik, ami a zsírsavak hő hatására történő kiválásának „kristályosodásának" eredménye. Ez jelen esetünkben is így volt. 4.2. Mikroszkopikus vizsgálatok A bronzkori sütemény mikroszkopikus vizsgálatát Benno Richter végezte el Zürichben.

205 Ezek a vizsgálatok Netolitzky

206 és Gassner

207 élelmiszer vizsgálatainak speciális adaptációi régészeti korokból származó élelmiszermaradványokra.

208 Az égés annak ellenére, hogy a szerves anyagban szerkezeti pusztításokat és maradandó változásokat okoz, egyben konzervál is. Sok esetben csak a phytolitokban gazdag pelyvalevél részei maradnak fenn. Ha egy vizsgálandó anyag teljes egészében nincs elszenülve úgy különböző kémiai behatásokkal a megszenült rész eltávolítható, ami által bizonyos megmaradt növényi részek - elsősorban szövetmaradványok - mikroszkopikus vizsgálat alá vonhatók. Az alkalmazandó eljárást a minta állapota határozza meg.

209 A vizsgált 2 db minta elemzése a következő eredményre vezetett: l.a. Előkészítés: hosszabb ideig conc. chloralhydratban főzve, Naphrax-ba ágyazva. Találtunk: szenült állatszőrt, hosszabb gyapjú szőrt, különböző gabona pelyvalevélből származó phytolitot, edénynyalábot, búza epidermisz maradvány rövidsejtsor rétegét, szita/rosta lemezkét.