Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Közlemények - Szőke Béla Miklós: Karoling-kori szolgálónépi temetkezések Mosaburg/Zalavár vonzáskörzetében: Garabonc–Ófalu I–II.

288 Szőke Béla Miklós Hazájukban, a Karoling Nyugat-Európában korban ugyanekkor, a 8. század végén és a 9. század első harmadában voltak igazán közkedveltek a szemes mozaik és fujt üreges gyöngyök (124, 47. sírok), ill. a vaslemez tűtartók (11. sír) — az új keleti provinciákban azonban további néhány évtizedig használták még őket. A Karoling törzsterületen szintén már a 8. század utolsó negyedétol viselték, Keleten (Dalmácia, Pannónia) azonban foként a 9. század első harmadában és második harmadának elején, a század közepéig használták a csatos szíjszorítós sarkantyúkat (I 70. sír) és a garabonci temetőkben megismert, sarkantyúvagy lábszártekercs-garnitúra részét alkotó csatot és szíjvéget is (136, П 15. sírok). A keleti térségben nyitott Karoling temetők állandó kísérő leletei továbbá — kezdettol fogva — a borotva (I 36, 49, 55, 81. és П 3, 15. sírok), a szögben megtörő hátú, hegy felé felfutó élű, egy- vagy kétoldalas vércsatornás kések, néha ún. balti szerkezetű tokvédő vasalással és a fűzfalevél alakú, vagy szakállas köpűs nyílhegyek. A 9. század első két harmadában, nagyjából a század közepéig volt divatban a még szintén az avar viselet elemeként megismert sárga fonatos, fekete üvegpasztagyöngy (I 1, 47. és II14. sírok), s az avar ,,pásztorkészség" tartozéka, a bronz és vaskarika (116, 55, 81, II3,6. sírok). De hasonlóan a század közepe tájáig volt szokás vidékünkön sarlót (I 9/A. és 55. sírok), ill. vaspántos favödröt (I 22. sír) a sírba helyezni. A 9. század elejétől, inkább azonban csak a század első harmadának végétől tűntek fel először kétpántos fülkarikák (156, 69, II 14. sírok), az egyszerű szőlőfürtös függők (B

11. b típus) (19/A. és 13. sírok) és a lefelé szélesedő spirálcsüngős drótékszerek (I 37. és 48. sírok), virágkoruk azonban — eltérő időbeli és térbeli hangsúlyokkal — a század közepétől kezdődött és a 10. század elejéig, első feléig tartott. Ugyanez a kronológiai szituáció vonatkozik a szakállas harci baltára is (I 49. sír). Végül az egész században — területenként változó intenzitással — jellemző az orsógomb avar kori hagyományra visszanyúló mellékletül adása (II 14. sír). A 9. század második harmadában jelent meg a rövid életű, kevés párhuzammal rendelkező csepp alakú lemezgyöngycsüngős fürkarika (11. sír) és a trapéz alakú lemezcsüngős, hurkos—kampós záródású függő (I 30. sír), továbbá az egyszerű hurkos—kampós záródású fülkarika (I 44, II 5. sírok) is, utóbbi azonban inkább már a század közepének és második felének jellegzetes ékszere. Ugyancsak ekkor tűnt fel a polírozott felületű sárga díszkerámia (I 37, П 14. sírok). A 9. század közepe táján változott meg a több tagú rúdgyöngyök minősége, színe: a korábbi, jó minőségű üveggel szemben egyre gyakoribb a szálakra bomló, rosszabb minőségű üveg, megszűntek az arany- és ezüstfóliával díszített típusok, a színek mattabbak lettek, a sárga, kék és zöld árnyalatai váltak uralkodóvá, s gyakran egyes szegmentgyöngyökké tördelték őket (11, 13, 24, 44, 54, П 14, 21). A 9. század második felében jelentek meg a különféle egyszerűbb üveg- és lemezgombok is. A garabonci temetőkben erre az időszakra tehető egy egyszerű lemezgombocska (147. sír), ill. egy öntött bronzgomb (116. sír). De ekkor vált egyeduralkodó típussá a pajzsos gyűrű széles, ovális fejű változata, az ún. blucinai típus (116. sír). Ekkor készült az egyedi pontkördíszes pántgyűrű is (141. sír). És ugyancsak a század második felében terjedt el az ún. morva típusú tűzcsiholó használata (I 60. sír), jelent meg a késtok- vagy tarsolyfüggesztő alkotórészeként interpretálható négyszögletesen áttört középrészű vaspánt (149. sír), ill. a hasonló funkciójúnak tűnő vasláncocska is (135. sír). A 9. század utolsó harmadában jött rövid ideig divatba a több tagú rúdgyöngyök kúp alakú tagokból álló változata (I 47. és II 38. sírok), továbbá a kereszttel díszített öntött ólomgombocska (II38. sír), és az egyoldalas (B

11 d típus) (124. és 68. sírok), ill. az egybeöntött kétoldalas (B 12 с típus) szőlőfürtös fülkarika, utóbbi azonban a 10. századba mélyen benyúlóan is divatban maradt. A két garabonci temető használatának idejét tehát egyrészt behatárolhatjuk azzal, hogy viszonylag nagy számban találhatók meg a sírokban a 9. század első, de főként a második harmadára jellemző tárgyak, másrészt pedig azzal, hogy a század utolsó harmadára helyezhető leletek már csak csekély számban, a század végén feltűnő honfoglaló magyarság régészeti emlékei pedig már egyáltalán nem képviseltetik magukat. A tárgyak és a viselet elemeinek egy része közvetlen vagy közvetett módon avar előképekig, a rítusok egy csoportja pedig avar tradíciókra nyúlik vissza, ezért akár azt is feltételezhetnénk, hogy a garabonci temetőket még az avar kor végén, talán már a 8—9. század fordulójától kezdve használatba vették (így gondolja SZÁMÉIT 1990, 105-120; SZÁMÉIT 1991, 73-79; SZÁMÉIT 1992, 805—806). Régészetileg nézve azonban nem szűnt meg az avar kor az ismert politikai eseményekkel, a frank—avar háborúkkal egy időben és azonnal. Semmi adatunk nincs ugyanis arra, hogy azok a 8. század végi — 9. század eleji hadi események, melyek a Kárpát-medence hatalmi és politikai struktúráját alapvetően megváltoztatták, az itt élt népességek etnikai viszonyait is döntően átalakították volna, vagy akár egyes csoportjaiknak a megszűnéséhez vezettek volna. Bizonyos, főként historiográfiailag és kutatástörténetileg feltett okok miatt a két nagy régészeti leletcsoport között, mely egyrészt az avar kaganátust, másrészt a keleti frank birodalmat képviselte, egy hiátus keletkezett. Ezt a hiányt vagy az avar leletanyag kései keltezésével, vagy a keleti frank peremterületek leletanyagának korábbra datálásával kísérelték meg kitölteni. Egyik próbálkozás sem volt azonban módszertanilag elég alaposan átgondolva, és hiányoztak hozzá az abszolút—kronológiai támpontok is. Ezért az avar és karoling régészeti leletanyagon egy széles kontextuális bázisú, szigorú tipokronológiai elemzést végeztem el, hogy egy biztos relatív kronológiát állíthassak