Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Honti Szilvia: Neue Angaben zur Geschichte der Kultur der transdanubische inkrustierten Keramik im Komitat Somogy

Neue Angaben zur Geschichte der Kultur der transdanubischen inkrustierten Keramik im Komitat Somogy 179 Honti Szilvia: Újabb adatok a dunántúli mészbetétes kerámia népe kultúrája történetéhez Somogy megyében Dolgozatomban a mészbetétes kerámia kultúrájának új ásatásokból származó leleteivel foglalkozom, melyek közlése hozzájárulhat a Litzenkerámia és a mészbetétes kerámia viszonyának megvilágításához és a késői mészbetétes kerámia meghatározásához a Dél-Dunántúlon. Mindhárom itt bemutatott leletcsoportban találunk ún. litzentechnikás díszítésű kerámiát. 1. Vörs-Kerékerdőn, a kis-balatoni leletmentő ásatások során zárt, hitelesen feltárt objektumokból került elő mészbetétes kerámiával együtt ilyen anyag 1984-ben és 1992-ben (44. gödör: 1. kép; 2. kép 1—4; 4. kép 11., 224. gödör: 8. kép, 176. gödör). Ezek bemutatásával megpróbáljuk meghatározni azt az időszakot, amikor a Litzenkerámia megjelenik a Balatontól délre. A vörsi mészbetétes leletanyag az észak-dunántúli mészbetétes kerámia kisalföldi alcsoportjával és kisebb mértékben az Esztergom környéki alcsoport Dunától északra fekvő — fiatalabb — lelőhelyeivel mutat kapcsolatot. Vörsön azonban terjesen hiányzik az azokban jelentkező magyarádi hatás. A leletanyagunkban megfigyelhető fiatalabb elemek alapján, amilyen a mészbetéttel kísért bordadísz a tölcséres szájú edényeken, a „keretes" mészbetétes minta a tálakon, a magas korsók előfordulása (1. kép 8; 4. kép 11; 8. kép 1—3, 5.), azt mondhatjuk, hogy az itt tárgyalt két gödör — a 44. és a 224. — egykorú a királyszentistváni temető középső fázisának végével, késői fázisa elejével. Az 1984. évi 44. gödörből egy kis korsó is felszínre került, melynek nyakát 3 vízszintes sávban, fülét függőlegesen zsinórtechnikás minta díszíti (2. kép 2.). Az 1992. évi ásatás során a 224. és 176. gödörből ugyanevvel a technikával díszített táltöredékek kerültek elő (8. kép 4.) Ezeken vízszintes és hullámvonalköteges zsinórbenyomásos mintát találunk. A kétféle díszítőmód a három gödörben a mészbetétes kerámia fejlett szakaszának leleteivel együtt került elő, így a hullámvonalas díszítésnek kizárólag a kisapostagi kultúrával való párhuzamosítását elvethetjük, a vörsi leletanyag közel egyidőben való megjelenésüket bizonyítja a Balatontól délre. 2. A második leletcsoport Somogy vár-Kupavárhegy középkori kolostorának feltárásából származik. Bakay Kornél 1986. és 1988. évi ásatása során a XV. és XXIV. szelvényben mintegy másfél ezer, a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájába sorolható kerémiatöredék került elő, a leletanyag értékeléséhez csak a mélységadatok nyújtanak kevés támpontot. E helyen a XV szelvényből és a díszudvarból származó anyagból mutatok be válogatást (4. kép 1—10, 12—13; 5—6. kép; 9. kép 1—2). Az innen származó leletanyagban az észak-dunántúli lelőhelyeken általánosan elterjedt edényformák mellett olyan új formák jelennek meg, amelyek már túlmutatnak az észak-dunántúli mészbetétes csoport késői fázisának kerámiatípusain, s az eredeti díszítőmotívumokat is új kombinációban, új elemekkel kiegészítve találjuk meg. Sajnos a lelőhelyen nem figyeltek meg rétegeket vagy objektumokat, így nem tudjuk, hogy a hagyományos és az új formák és díszítés egykorú-e, vagy egy hosszabb időszak alatt végbemenő fejlődést tükröznek. Ez utóbbira következtethetünk abból, hogy a feltárás alsó szintjén előkerült négy kiskorsó és kis tál a leletanyag legidősebb darabjai közé tartoznak (5. kép 1, 7—8), az észak-dunántúli mészbetétes kerámia középső szakaszának leleteivel egyidősek. A leletanyag legfiatalabb darabjai a kettős kónikus kis edény, a karcolt mintás bögre és tál, a vállán szétágazó pontsorokkal díszített tölcséres nyakú edény, s némelyik behajló peremű tál (4. kép 12—

В ; 5. kép 9; 6. kép 3; 7. kép 3, 10.). Ezek már a Szeremle csoportban kikristályosodó fejlődés irányába mutatnak, de annak Tolnából és Baranyából ismert korai leleteivel, amilyenek pl. Dunaszekcső-Várhegy leletei, nem egyeznek. Úgy gondoljuk, hogy a leletanyagunk egy, Somogyváron a mészbetétes kerámia népe középső időszakának végén megtelepült népcsoport hagyatéka, melynek önálló élete a késői szakasz végéig, a koszideri időszak elejéig követhető nyomon. A telep élete feltehetően a halomsíros kultúra népének támadása következtében szűnt meg. Újabb, biztos leletegyüttesek szükségesek azonban ahhoz, hogy ennek a késői mészbetétes csoportnak a kerámiatípusait rögzíthessük, fejlődését nyomon követhessük. 3. A Dráva menti Barcs város közelében található KomlósdSzólőhegyen egy részben feltárt gödörből Lovas típusú korsó (2. kép 7), litzentechnikás illetve azt utánzó díszítésű edény, egy korai halomsíros bögre, és egy halványan kannelúrázott bütyökdíszes tál töredéke került elő (2. kép 5—6, 9.). Ezenkívül a lelőhelyről felszíni gyűjtésből észak- és dél-dunántúli — valamint kevés késői mészbetétes anyag is napvilágra került, számos, eredeti litzentechnikával, illetve annak utánzatával díszített töredékkel együtt (2. kép 8; 3. kép; 9. kép 3—8.). A leletanyag összetétele azt mutatja, hogy Baranyától nyugat felé távolodva az észak-dunántúli mészbetétes kerámia jelentősebb szerepével kell számolnunk a késői mészbetétes időszakban. Feltételezhetjük, hogy ezt az időszakot ezen a területen — Somogy megye déli részén, a Dráva mentén — a Lovas típus (Vattina kultúra — VatinBelegis fázis korai szakasza) valószínűleg mészbetétes hagyományokat is magába olvasztó változata követi a középső bronzkor utolsó szakaszában. Mindkét szakaszban jellemző a Litzenkerámia helyi készítésű, késői változata. Ebben a dolgozatban a dunántúli középső bronzkor néhány régen felvetett kérdésére próbáltam választ keresni. A Vörsről bemutatott leletanyag a Litzenkerámia és a mészbetétes kerámia közötti kapcsolatok időpontjára adnak választ, a somogyvári leletekből megismerhettük a Balatontól délre eső terület legkésőbbi mészbetétes kerámiáját, a komiósdi leletek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy Somogy megye Dráva menti területei a szlavóniai-szerémségi területekre jellemző fejlődéshez kapcsolódik, a koszideri korszakban ezt a területet a korai halomsíros hódítás közvetlenül nem érte el.