Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Kovács Tibor: Chronologische Fragen des Überganges von der Mittel- zur Spätbronzezeit in Transdanubien

Chronologische Fragen des Uberganges von der mitüeren- zur Spütbronzezeit in Transdanubien 167 TORMA 1971 TORMA 1972 TORMA 1976 TORMA 1978 TORMA 1980—81 TROGMAYER 1966-67 UZSOKI 1963 VADASZ-VEKONY 1979 VÉKONY o. J. bronzezeitlichen Entwicklung der Slowakei. SlovArch 19 (1971) 365—422. I. TORMA, Das Graberfeld von Szakály aus der mittleren Bronzezeit. MittArchInst 2 (1971) 35-44. I. TORMA, A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön — Eine Siedlung der Kisapostag-Kultur in Balatongyörök. VMMK 11 (1972) 15—39. I. TORMA, Ein Grab der transdanubischen inkrustierten Keramik aus Esztergom. MittArchlnst 6 (1976) 25-37. I. TORMA, A balatonakaii bronzkori sír — Das bronzezeitliche Grab in Balatonakaii. VMMK 13 (1978) 15—27. I. TORMA, Bronzezeitliche Graber aus Nyergesújfalu (Komitat Komárom) — Angaben zur Frühphase der inkrustierten Keramik in Nordtransdanubien. MittArchlnst 10-11. (1980-81) 59-69. O. TROGMAYER, Der Schatzfund von Baks—Levelény. MFMÉ 1966—67. 15-29. A. UZSOKI, Bronzkori temető Mosonszentmiklós—Jánosházapusztán — Bronzezeitliches Graberfeld in Mosonszentmiklós—Jánosházapuszta. Arrabona 5 (1963) 5—89. É. V VADÁSZ—G. VÉKONY, Tata története a jégkorszak végétől a római foglalásig. In: Tata története. Tata 1979. 49-97. G. VÉKONY, Őskori népek Komárom megyében a jégkorszak után. In: Komárom megye története I. 63—77. VELIACIK 1972 VINSKIGASPARINI 1983 VLADAR 1973a VLADAR 1973b VLADAR 1974 VLADAR 1981 WOLLAK 1978 WOSINSKY 1896 L. VELIACIK, Pohrebisko severopanónskej kultúry v Chl'abe — Graberfeld der nordpannonischen Kultur in Chl'aba. SlovArch 20 (1972) 189-222. K. VINSKI-GASPARINI, Srednje broncano dóba savskodravskog medurijecja i bosanske Posavine. In: Praistorija jugoslavenskih zemelja IV Broncano dóba. Sarajevo 1983. 493—503. J. VLADAR, Osteuropaische und mediterráné Einflüsse im Gebiete der Slowakei wáhrend der Bronzezeit. SlovArch 21 (1973) 253—357. J. VLADAR, Pohrebiská zo starsej doby bronzovej v Branci — Graberfelder aus der alteren Bronzezeit in Branc. Archaeologica Slovaca — Fontes ХП. Bratislava 1973. J. VLADAR, Zur Problematik der Glockenbecherkultur im Mitteldonauraum. In: Glockenbecher-Symposion. Oberried 1974. 217—229. J. VLADAR, Die Problematik der Frühbronzezeit in der Slowakei. In: Die Frühbronzezeit im Karpatenbecken und in den Nachbargebieten. Budapest 1981. 212—221. K. WOLLAK, Zamárdi, István út 47. RégFüz Ser. I. No. 31. Budapest 1978. 32. M. WOSINSKY, Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig — Die Geschichte des Komitats Tolna von der Urzeit bis zur Zeit der Landnahme. Budapest 1896. Kovács Tibor: A dunántúli középső és későbronzkor átmeneti időszakának kronológiai kérdései Az utóbbi időben a mészbetétes edények kultúráját reprezentáló négy bronzkincs és néhány — bronztárgyakat is tartalmazó — sírlelet feldolgozására nyílt módunk Palágyi Sylvia, Szabó Géza, valamint a jelenlévő Kalicz Nándor és Müller Róbert közreműködésével. A rövidesen önálló kötetben megjelenő munka (KOVÁCS 1993a) néhány részletéről kívánunk vázlatosan beszámolni. A mészbetétes edények kultúrájáról 1938-ban Patay R, majd 1975-ben Bóna I. adott monografikus igényű áttekintést. A hatvanashetvenes években — elsősorban Bandi G, Bóna I. és Torma I. munkássága révén — eltérő nézetek alakultak ki a karakterisztikus emlékanyagot hátrahagyó népesség eredetéről, területi csoportjainak tér- és időbeli helyzetéről. Ehhez kapcsolódóan Bona L, Mozsolics A., Kőszegi Fr., Kemenczei T., A. Toök, J. Vladár, B. Hánsel s e sorok írójának írásaiban a vélemények konfrontációja tapasztalható a kultúra törzsterületén előkerült kincsleletek földbekerülésének idejét, valamint a tárgyalt népesség önálló életének megszűnését kiváltó okok meghatározását illetően is. Időbeli korlátok miatt kerülve mindennek részletes taglalását, a nyitott-vitatott kérdések közül csak néhányat emelünk ki: — Az érintett időszakban létezik-e egy jól körülhatárolható dunántúli fémművesség, s mik a specifikus jegyei? — Típusait, ffl., az elrejtés idejét tekintve, elkülöníthetők-e egymástól a mészbetétes edények kultúrájához köthető, ill. a koszideritípusú kincsleletek? — Mikor, miért szűnt meg e kultúra önállósága, s hogyan alakult a Dunántúl jelentős részét birtokló népesség további sorsa? Kik éltek őket követően a tárgyalt területen, s milyen szerepe volt a mészbetétes edények kultúrájának a szeremlei kultúra kialakulásában? Ezek megválaszolásához próbálunk néhány támpontot adni az előadásban.