Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)
Kovács Tibor: Chronologische Fragen des Überganges von der Mittel- zur Spätbronzezeit in Transdanubien
164 Kovács Tibor 57 HAMPEL 1886-1896. Taf. 225. 58 KÖVÁCS 1977. 46, Abb. 1:6. 59 HAMPL-KERCHLER—BENKOVSKY—PIVOVARÖVÁ 1982—85. 30—31. ^Diese sind die folgende: Szigliget, Veszprém, Várpalota, Velemszentvid, Dunaújváros (RIHOVSKY 1983. 8—9, Taf. 3:25,30.), Szeged-Röszke (Hampel 1886-1896. Taf. 155:16). 61 BÁNDI1970. 18—19, Taf. 7:3. — Die nahen Analogien der zur Rede stehenden GefaGe können mit groBer Wahrscheinlichkeit unter den — heute noch kaum bekannten — Funden der karpatlándischen Hügelgraberkultur vorgefunden werden. 62 TORMA 1976. 63 BÓNA 1975. Taf. 208:1-15; KOVÁCS 1977. 41-42, Abb. 4:5-6. ^KOVÁCS 1988a. 65 ТОСПС 1964, 163—164; TOCIK—VLADÁR 1971. 419—420; VLADÁR 1973. 310, 335—; ТОСПС 1978—81. 47—48; Siehe noch: BENKOVSKY—PIVOVARÖVÁ 1982. 11—12. "Cf. BÓNA 1975. 197; VINSKI—GASPARINI 1983; MAJNARIC—PANDZIC 1976. 100—103. 67 BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972é 1981; MAJNARICPANDZIC 1976; KOVÁCS 1975. 312-314; BENKOVSKYPIVOVAROVÁ—GÖMÖRI—KAUS 1987. 68 NEUGEBAUER 1976; FOLTINY 1988. 69 Xántus János Múzeum, Győr. Unpubliziert. 70 MITHAY 1942. Taf. 3:8. 71BANDI—KOVÁCS 1969—70. 110—111, Abb. 3. 72 BENKOVSKY-PrVOVAROVÁ—GÖMÖRI—KAUS 1987. Abb. 1:1. 73 BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972. Abb. 2:1,4—5. 74 DUSEK 1969. 50-81. 75 HAMPL-KERCHLER—BENKOVSKY—PIVOVARÖVÁ 1982-85. 91-96. 76 Liszt Ferenc Múzeum, Sopron. Unpubliziert. 77 Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár. Unpubliziert. Cf. DRAVECZKY 1970. Taf. 25: 191-192, 26:193, 195, 197, 26:202. 78 KUZSINSZKY 1920. 111—112. Abb. 151:1-2. 79 KOVÁCS 1977. 43—48. Abb. 1—2. 80 HAMPEL 1886-1896. Taf. 121; MOZSOLICS 1967. 157—158. 81 DRAVECZKY 1970. Taf. 25:192, 26:193,195. 82 KOVÁCS 1969. 83 MÁTHÉ 1969—70. 84 MOZSOLICS 1967. 165, Taf. 12, 13:1-2, 14. 85 KOÓS 1989. 86 KOVÁCS 1984. 382—385. ^KOVÁCS 1988b. 88 NOVOTNÁ 1966; MOZSOLICS 1967. 121-126; HÁNSEL 1967; 1968. 159-165; BÓNA 1958; 1975. 294-296. Siehe noch: BENKOVSKY—PIVOVARÖVÁ 1982; RITTERSHOFER 1983. 89 ÉRI-KELEMEN—NÉMETH—TORMA 1969. 91, Abb. 14. Bibliographie: BANDI 1967 G. BANDI, A dél-dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának eredete és elterjedése — The Extension and Origin of the incrusted Pottery Culture in Southern Transdanubia. Dunántúli Dolgozatok 4. Pécs 1967. BANDI 1968 G. BANDI, A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai — The East-Hungarian Relations of the People of Transdanubian Incrusted Pottery. JPMÉ 13 (1968) 63—73. BÁNDI 1969 G. BÁNDI, Die Beziehungen der Kultur der transdanubischen inkrustierten Keramik zu Ost-Ungarn. MFMÉ 1969. 71—78. BÁNDI 1970 G. BÁNDI, Das bronzezeitliche Brandgráberfeld von Környe-Fácánkert. Alba Regia 11 (1970) 7—34. BÁNDI 1972 G. BÁNDI, A mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjának kialakulása és elterjedése — Die Entstehung und Verbreitung der nord-transdanubischen Grappe des Volkes der inkrustierten Keramik. VMMK 11 (1972) 41—58. BÁNDI 1972-73 G. BÁNDI, Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez — BANDI 1979 BANDI 1984 BANDI—KOVÁCS 1969-70 BANDI-KOVACS 1970 BENKOVSKY— PIVOVARÖVÁ 1972 Neuere Daten zur Verbreitung der bronzezeitlichen Schaftröhrenáxte. JPMÉ 17—18 (1972-73) 61-71. G. BÁNDI (Hrg.), Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig — Die Geschichte des Komitats Baranya von der Urzeit bis zur Zeit der Landnahme. Pécs 1969. G. BÁNDI, Die Kultur der transdanubischen inkrustierten Keramik. In: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984. 267—281. G. BÁNDI—T. KOVÁCS, Adatok DélMagyarország bronzkorának történetéhez — Beitráge zur Geschichte der Bronzezeit in Südungarn. JPMÉ 14—15 (1969—70) 97-111. G. BÁNDI—T. KOVÁCS, Die historischen Beziehungen der bronzezeitlichen Szeremle-Gruppe. Acta ArchHung 22 (1970) 25-39. Z. BENKOVSKY—PIVOVARÖVÁ, Zur problematik der Litzenkeramik in Österreich. PZ 47 (1972) 198-212.
