Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Bondár Mária: Eine frühbronzezeitliche Siedlung in Börzönce, Komitat Zala (Vorbericht)

Eine frühbronzezeitliche Siedlung in Börzönce, Komitat Zala (Vorbericht) 13 DIMITRIJEVIC 1966. DIMITRUEVIC 1982. DURMAN 1983. ECSEDY 1978. ECSEDY 1979. ECSEDY 1979a. ECSEDY 1982. HORVÁTH 1984. ComArchHung 1990, 77—91. o. DIMITRIJEVIC, S.: Rezultati archeoloskih iskopavanja na podrucja Vinkovackog muzeja od 1957. do 1965. god. Acta Musei Cibalensis I. (1966). DIMITRIJEVIC, S.: Die frühe Vinkovci-Kultur und ihre Beziehungen zu Vucedoler Substrat. OpuscArch 7. (1982) 7-36. o. DURMAN, A.: Metalurgija vucedolskog kulturnog kompleksa. OpuscArch 8. (1983.) 1-87. o. ECSEDY, I.: Adatok a Somogy vár— Vinkovci kultúra kérdéséhez. JPMÉ XXII. (1977) 185—194. o. ECSEDY, I.: Die Siedlung der Somogyvár—Vinkovci-Kultur bei Szava und einige Fragen der frühbronzezeit in Südpannonien. JPMÉ XXIII. (1978) 97-136. o. ECSEDY, I.: Bronzkori leletek Lánycsókról. JPMÉ XXIV (1979) 95—112. o. ECSEDY, L: Ásatások Zók-Várhegyen. JPMÉ XXVII. (1982) 59-105. o. HORVÁTH, L.: Előzetes jelentés a Nagykanizsa-Inkey kápolna melletti KALICZ 1968. PETRESCUDIMBOVITA SCHREIBER 1989. SCHREIBER 1991. TUDOR 1982. TASIC 1968. lelőhely feltárásáról. Zalai Gyűjt. 18. (1984) 7-25. o. KALICZ, N.: Die frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Bp. 1968. (ArchHung. XLV) PETRESCU-DIMBOVrjA, M.: La civilisation Glina III — Schneckenberg la lumiàre de nouvelles recherches. PreistAlp. 10. (1974) 277-289. о. KALICZ-SCHREIBER, R. : Die álteste Bronzezeit in Nordwestungarn und ihre Beziehungen. Praehist. XV (1989) 249—259. o. XIV. Int. Symposium Univerzita Karlova, Praha. KALICZ-SCHREIBER, R.: A Somogyvár—Vinkovci kultúra délészaki közvetítő szerepe a kora bronzkorban BudRég XXVII. (1991) 9-43. o. TUDOR, E.: Neue Angaben zur frühen Bronzezeit in Südrumánien. Dacia XXVI. (1982) 59—75. o. TASIC, N.: Die Vinkovci-Gruppe, eine neue Kulture die Frühbronzezeit in Syrmien und Slawonien. Archlug IX. (1968) 19—29. o. Bondár Mária: Korabronzkori település Börzöncén Előadásomban egy kora bronzkori település gazdag leletanyagából a tipologóiailag jól használható ép, vagy kiegészített edényeket és különleges tárgyakat mutatom be. A többezer cserépből álló további anyag kiértékelése, teljes tudományos feldolgozása csak az ásatás befejezése után, előreláthatólag 1994-ben kezdődhet meg. Bönzönce-Temetői dűlő lelőhelyet Horváth László fedezte fel terepbejáráson. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA)-ból nyert „Mikroregionális kutatások a hahóti medencében" с program keretében 1988-tól végeztünk szisztematikus feltárásokat Börzöncén, ahol a Somogyvár—Vinkovci kultúra egyrétegű településének részletét tártuk fel. Eddig 630 m

2-en 30 gödröt találtunk, ebből egyben népvándorláskori, háromban Árpád-kori cserepek is előkerültek. A többi kora bronzkori volt. A gödrökből előkerült leletanyag rendkívül gazdag, több mint 60 edényt sikerült rekonstruálni. Az edények sajátos technikával készültek: az agyagot homokkal és kisebb-nagyobb darabokra tört kavicsokkal soványították. Az edénykészletben megtalálhatók az egy- és kétfülű fazekak; változatos méretű tárolóedények; amfora; egyfülű díszítetlen korsók és bögrék. Az ún. cilindrikus palackból, amely e kultúra vezérleletének tekinthető, mindössze két példányt találtunk. A tálak változatos méretűek. Kevés a belső díszes, talpas tálból származó töredék. Érdekes darabok az összeszűkülő nyakú, fül nélküli edények; az alulfölül nyitott, ismeretlen funkciójú kerámia. Ritka leletek az alul átlyuggatott szűrőtál, mécsesek, fedők. Különleges darabok a miniatűr állatszobrocskák, amelyek vaddisznót, bikákat, juhokat ábrázolnak. Különleges darab az agyag öntőminta, a kocsimodell és az ép állapotban előkerült idol is. A Börzöncén talált gazdag edénykészletben a már ismert típusokhoz felsorakoztatható új edényfajták és egyéb leletek lehetővé teszik, hogy az eddig csak szórványként előforduló leleteket is jól besoroljuk tipológiailag. A különleges tárgyak módot adnak arra, hogy az eddigieknél szélesebb skálán vizsgálhassuk a kulturális kapcsolatokat. A börzöncei anyagban fellelhető eltérések (pl. a belső díszes, talpas tálak elenyésző száma, a díszített korsók hiánya, a cilindrikus palackok minimális előfordulása stb.) véleményünk szerint kronológiai különbséget jelent az ismert baranyai településekhez képest. Börzöncén egy későbbi fázis településmaradványát sikerült feltárni, amely még emlékeztet pl. a Szava lelőhellyel jellemezhető korai Somogyvár-Vinkovci időszakra, de sok új vonást is tartalmaz. Az utóbbi évek hiteles ásatásai Zala megyében (Kisbalatoni leletmentések, Horváth L. Nagykanizsa-Inkey kápolna lelőhelyen végzett feltárása, valamint Börzönce) jó adatokat szolgáltatnak a Dunántúl délnyugati részének kora bronzkorához. Az említett kutatások alapján bizonyosnak látszik, hogy ezen a területen a baden-kostolaci időszakot a Somogyvár—Vinkovci kultúra követte, így ebben a régióban ez a legkorábbi bronzkor.