Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban

A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban 63 Aladzsa része szerepel). L. még Karácson Imre: Török történetírók III. Budapest 1916, 302. 64 Istvánffy a latin „Parvus" szót használja róla beszélvén, ami a török „Kücsük"-höz hasonlóan 'kicsi'-t jelent: Regni Hungarici história... Coloniae Agrippinae 1724, 475. 65 V. Molnár: i. m. 82, 161. 66 Tarih-i Naima. I. 245. 67 Tiryaki Hasan. Б4. 68 V. Molnár: i. m. 82. — Itt jegyzem meg, hogy a (vámparancsnoknak a török dizdár fogalom felel meg. Ezzel szemben a szandzsákbég mindig egy közigazgatási egység teljes katonai erejének vezetője volt, azaz a két funkciót még stílusélénkítési céllal sem tanácsos egybemosni. 69 Példának okáért a szerző tud Sehszüvár bég, pasa, majd újra bég boszniai beglerbégi funkciójáról, illetve arról is, hogy onnan Szigetvárra tették át: Tiryaki Hasan 66. A levéltári anyagból boszniai korszakára 1. Kepeci 336, p. 215, szigetvári bégként elkövetett turpisságaira pedig: A budai basák magyar nyelvű levelezése. 386-387, 389-391, 398, 401, 404-406, 457. 70 Gévay: i. m. 20—21, 24, Nos. 32, 34, 41 alatt Tirjáki három budai működési szakaszát különíti el. Az adott esetben ő is csak elbeszélő forrásra tud hivatkozni, Kjátib Cselebi Fezlekéjére, ami jeles alkotás ugyan, de nem csalhatatlan. 71 Balogh János: Nagykanizsa város és vidékének hadtörténelmi múltja. Nagykanizsa 1897. A felhasznált rész főleg: 128—132. 72 Mindezeket V. Molnár kritikátlanul átvette: i. m. 82—85. 73 Vámbéry Ármin: Kanizsa (1600—1601). Századok XXI (1887), 716-726, 798-826. 74 Tiryaki Hasan. 25, 49, 64. 75 Kepeci 262, p. 33. 76 A budai basák magyar nyelvű levelezése. 313, No. 283. 77 Maliye defteri 15567, p. 45. 78 Kepeci 262, p. 25. 79 Uo. 80 Tiryaki Hasan. 24. 81 Az 1578-as megbízatás dacára 1580. április 15-én minden további nélkül Zvornik élére raktak valaki mást, s a szandzsákban szolgálók névsorát vele és nem Haszánnal kezdték: Kepeci 262. p. 18. Rejtély, miért húzódott az ő ügye mintegy két és fél évig... 82 Uo. — Az ő utána következő bejegyzés Ömer bégről szól, 1584. június 1-i keltezéssel. Ahhoz, hogy a most tárgyalt Haszán csakugyan a Tirjáki előnevűvel lehessen azonos, az kellene, hogy Zvornikban közben valaki kimaradt lett légyen a központi listából, ellenkező esetben nem helyezhették volna már áprilisban Szigetvárról Gyulára, amint azt fentebb cáfolhatatlan adatokkal igazoltuk. Egy másik bizonytalansági tényező, hogy nem látjuk őt viszont a klisszai bégek között, amit azzal ki lehet ugyan védeni, hogy ez a nyilvántartás korántsem tökéletes, de azért további megerősítésig ezt a pontot nyitva kell hagynunk. Végül utalnom kell arra, hogy a történetíró Szelániki tud egy Haszánról, aki korábban szintén kis istállómester voit, majd szandzsákot kapott, s gyulai bég minőségében 1592 októberében nyelveket és fejeket küldött a Portára (v. ö. Mus{afa Selanikí: Tariji-í Selanikí. Die Chronik des Selanikí. Freiburg 1970 [reprint kiadás]. 338. Ebben az az elgondolkoztató, hogy volt-e viszonylag rövid időn belül két egyező nevű kis istállómester. Ha igen, nincs probléma, ha nem, akkor gellert kapunk, minthogy a krónika nem beszél Tirjáki Haszán újabb gyulai rezideálásáról. 83 Tiryaki Hasan. 66. 84 Uo. 68-69. 85 Az egyik rúznámcséban két egymás utáni ziámet-birtok hoszszúra nyúló indoklási részeiben sorrajönnek a szigetvári bégek felterjesztéseiről tájékoztató bejegyzések. Érdekességük az, hogy szinte valamennyiük Haszán bég nevéhez fűződik, de igen eltérő időpontokból. Az egyik 994 és 1004 közötti intervallumot ível át, s benne Haszán, szigetvári szandzsákbég javaslatára 1586. április 30—május 9. közt kap valaki kezdő tímárt. Ez év szeptemberében, majd 1588. január 30—február 8. között egyaránt az ő beadványai alapján jutott az illető emelésekhez. Az 1589. július vége—augusztus eleje közti dátumot viselő szultáni parancs a budai beglerbég közbenjárására született, de aztán megint Haszán bég volt a mediator, ezúttal Szegedről, s ennek kapcsán végzés 1594. január 23—február 1. táján született. Az immár szigetvári beglerbég, Haszán nevével fémjelzett előterjesztésre 1596 januárjának elején reagáltak Isztambulban. A berát megkapásához szükséges tezkere 1596. április 9-én lett megszerkesztve. A szöveg legvégére pedig odaírták a tezkere adójának nevét, aki nem volt más, mint Haszán pasa, szigetvári mírmírán (1. Maliye defteri 15567, pp. 352—353). A másik felsorolásból csak a nevekre, rangokra és a parancsnok keltezésére szorítkozom: Haszán, szigetvári szandzsákbég: 1591. február 6—15., november 18—27., 1591. november 18—27., Haszán, szegedi szandzsákbcg: 1594. január 23—február 1., Haszán, szigetvári beglerbég: 1595. január 12—21., március 4—13., június 30—július 9. (I. Maliye defteri 15567, pp. 354—355). Az iratok belső logikája kínálja a feltételezést, hogy végig egyazon Haszán lekötelezettjeiről vagy pártfogoltjairól van szó, akiket folyamatosan ajánlgatott az udvarnak. Egyik-másik parancs dátuma valószínűleg azért nem illik bele a funkcióit tükröző kronológiai rendbe, mert azokat azután bírálták el Isztambulban, hogy szolgálati helye megváltozott. 86 Tiryaki Hasan. 73. 87 A szegedi működésről valló fenti adatok egybecsengenek más török krónikák értesüléseivel is. (Vö. Gévay: i. m. 20, No. 32 — Kjátip Cselebire hivatkozik. Pcçevi Ibrahim Efendi: Pcçevi tarihi. II. Hazirlayan: Bekir Sitki Baykal. Kültür ve Turizm Bakanligi yayinlan: 467, 1000 Temel Eser Dizisi: 82. Ankara 1982, 128. Az utalások 1593 október—novemberére vonatkoznak.) Szakály Ferenc nem vette fel őt a szegedi bégek közé: Szeged története 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983,619—620. — Pont ebben az intervallumban jelenik meg Idrisz bég Szigetváron — az ő levelei nyomán keletkező szultáni parancsokra 1593 októberének vége és 1594 júliusának közepe közt kerültek rá a hitelesítési záradékok: Maliye defteri 15567, pp. 304, 309, 329, 360, 423. 88 Egyik említésre méltó feladata volt a trónralépési ajándék Budára kísérése 1595 első harmadában, III. Mehmed szultánná tétele után. A már többször idézett krónika ezúttal is azt állítja, hogy szó szerint közli a vonatkozó uralkodói parancsot: Tiryaki Hasan. 75—76. 89 Gévay: i. m. 20, No. 32. 90 V. Molnár: i. m. 89, illetve a 96. és 97. oldal közti illusztrációk egyike, 90 fokkal elforgatva az álló iránytól. 91 Szerzőnknél mindkétszer Medzsidzsi (!).