Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kerecsényi Edit: A kender termelése és feldolgozása Letenyén II. A szövés és a késztermék

278 Kerecsényi Edit Szabó Mária fentebb említett abroszáról szőtte le 1929-ben Mikó Mária. Mikor elkészült, az egyedutai asszonyok csodájára jártak, s többen elkérték, hogy lemásolják. Amikor az esküvőjük volt, úgy terítették meg az asztalt, hogy ők ülhessenek a sűrűn fölszedett rész előtt. Leánya esküvőjén is ezzel terítettek, majd az abroszt nekik ajándékozta. A halottaslepedő Az 1870-es évektől minden letenyei parasztlány stafírungjához hozzátartozott 2 halottaslepedő, melyeket többnyire a menyasszony édesanyja szőtt. Asszony korában aztán б is készített minden gyermekének egyet. Az elhunytat ugyanis ezzel ravatalozták fel, még pedig úgy, hogy a hímes rész kerüljön a fejhez. Vele emelték a testet a koporsóba. E lepedőket is két szélből készítették, s pamutfonállal, többnyire háromsoros huroköltéssel varrták össze. A legrégibbek anyaga szálakender, amit fokozatosan a pamutosvászon, a pamut, illetve módos családoknál a cérnavászon váltott fel. A legrégibb darabokat itt is könnyen leolvasható, ismétlődő, geometrikus mintázatú, bár széles fölszedéssel szőtték, a végüket pedig rojtba pödörték. A rojtozást 1890 körül kezdte felváltani a horgolt pamut majd gyári csipke, noha még 1940-ben is szőttek rostos halottaslepedőt. Szokás volt a ravatalként használt ágyat halottaslepedőkkel körülvenni. Ha egy családban nem volt annyi, kölcsönkértek a rokonoktól, szomszédoktól. Kb. 1925-ig a menyasszony ágyneműjét halottaslepedőbe kötözve kocsin vitték a vőlegényes házhoz. E szokás azonban lassan feledésbe merült, mivel a lányoknak már nem szőttek halottaslepedőt. A hagyományőrző Skoda család Erzsébet nevű leánya azonban még 1942-ben is két maga szőtte, ritka rózsás cérnavászon halottaslepedővel ment férjhez. Készített hozzájuk garnitúrában egy-egy tükörtakarót és abroszt is. Az egyik lepedőt 1989-ben múzeumunknak ajándékozták (Lelt. sz.: 89. 6. 1.) mondván: A papa (Benkő József) nem akarja, hogy ezt tegyük alája, inkább a múzeumra hagyja... Némelyik szekrényben még ma is több, tán 100 évesnél is idősebb halottaslepedő lapul, várva, hogy múzeumba vagy magángyűjtőkhöz kerüljön. A témakör fotói: 41. kép 59. 64. 1. Halottaslepedő Anyaga vegyesvászon, két szélből tűzőöltéssel varrták össze. Az egyik végén 83, a másikon 86 cm hosszan váltakozva ismétlődő régies, piros fölszedéses hímek. Fehér pamutfonálból horgolt csipke szegélyezi. H: 215 cm, Sz: 124 cm. Szőtte Belső Borbála kb. 1880-ban Letenyén. 42. kép 66. 43. 7. Halottaslepedő Anyaga pamutvászon. Két szélből, két soros huroköltéssel összevarrva. Egyik végén 45 cm hosszan váltakozó szélességű, bordó fölszedett hímek. Kompozíciója középtengelyes. A lepedő végén a láncfonalat rojttá csomózták. H: 246 cm, Sz: 127 cm. Szőtte Szabó Mária Letenyén 1900 körül. ,,A két szél úgy van összehorgacsolva, a vége meg rostos." 43. kép 60. 27. 1. Halottaslepedő Anyaga vegyesvászon. Két szélből három soros huroköltéssel összevarrva. Egyik végén 52 cm szélességben három különféle mintázatú széles, bordó, fölszedéses hímmel, közöttük pedig egy-egy keskennyel. H: 212 cm, Sz: 122,5 cm. Szőtte Benke Józsefné Taródi Mária 1912 körül Egyedután. Híres szövőasszony volt, aki — kevés földjük lévén — évről évre eljárt a módosabb házakhoz fölszedettet szőni. A ráklábos sávjáért 1910 körül 5 krajcárt, a gyurgyinásért és olvasósért 10 krajcárt kért. Eletében megszőtt vagy 30 gazdagon hímes halottaslepedőt, de ebből csak ezt és még egy hasonlót maguknak. 44. kép Halottaslepedő Két szél vegyesvászonból varrták egymáshoz háromsoros huroköltéssel. Egyik vége szegett, a másikon 2 szálszorításos öltéssor után pödrött és kötözött rojt. Ezen végétől 47 cm hosszan 5 egyre szélesedő, piros fölszedett sávval. H: 280 cm, Sz: 124 cm. Szőtte Pusztai Pösörke Böske kb. 1900-ban Alsóletenyén. 45. kép Halottaslepedő Két szél pamutvászonból háromsoros huroköltéssel varrták egymáshoz. Egyik végén 54 cm szélességben pompás, fölszedett sávok. A középső párosmadarasmakkos sáv két szélét kevés kék fölszedés teszi változatosabbá. Ugyanitt kettős szálszorításos öltéssor és fehér horgolt csipke. H: 254 cm, Sz: 116 cm. Szőtte Bedő Józsefné Mikó Rozália 1908 körül Alsóletenyén. Mivel kilencen voltak testvérek, földjük pedig kevés, sok fölszedettet szőtt másoknak is pénzért és terményért. 46. kép 89. 6. 1. Halottaslepedő Anyaga cérnavászon, a két szélt géppel varrták össze. Egyik végén 5 sorban beleszőtt, különálló mintákkal. A végét rojtba pödörték. H: 223 cm, Sz: 126 cm. Szőtte Benkő Józsefné Skoda Erzsébet 1942-ben saját stafírungjába. Férje örökségül hagyta a múzeumra, mivel nem akarta, hogy vele temessék majd el. Készített Benkőné ugyanezen mintával kisruhát, tükörtakaró kendőt és egy keresztre való törülközőt is, de azokat megtartották emlékbe. d) Az egyes motívumok és elnevezésük A keskeny fölszedett sávok többnyire ugyanazon motívumok ismétlődő sorából állnak. Közülük csak néhánynak említették a nevét: gyöngy, farkasfog, horgacsolás, lófog,