Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kerecsényi Edit: A kender termelése és feldolgozása Letenyén II. A szövés és a késztermék

276 Kerecsényi Edit lönb rózsás vagy szaggatott rózsás motívum. E dísztörül­közők az 1950-es évektől kerültek le fokozatosan a falról, leginkább olyankor, ha új asszony és új bútor került a házba. Formáját tekintve az egyszeles törülközők közé sorolha­tó a halottas törülköző, keresztre való ruha, keresztágru­ha. 1860-ban már szokás volt Letenyén, hogy temetéskor, mielőtt a menet elindult a háztól, egy hímes törülközőt akasztottak az elhunyt keresztjére, amit egyik alkalommal a papnak, a következőn a kántornak szántak megemlékezé­sül. Némely idős asszony előre összekészítette a temetésé­re szánt halottaslepedőt, keresztágra való ruhát, sőt azt a testi ruhát is, amit utolsó útján akart viselni, ám ezen el­képzelésen néha ő maga is változtatott. A 29. sz. képen lát­ható keresztre való ruhát pl. 1966-ban az akkor 70 éves Vida Józsefné e megjegyzéssel adta el: , .Odaadom még ezt is, ne tegyenek a keresztemre már semmit csak azért, hogy a papszakácsnénak még több köténye legyen..." E meg­jegyzés hátterében az állt, hogy Vidáné a vászonruhák két­asszonynap közötti szokásos szellőztetésekor előző évben irigykedve nézegette Páter Kurucék — a papszakácsné csa­ládja — udvarán a sok szép szőttest, amit nyilván a plébá­nostól kaptak ajándékba odaadó munkájukért. Pedig a takarékos letenyeiek nem feltétlenül a legszebb törülközőket akasztották a keresztre... Éppen ezért évtize­deken át emlegették azt az egyedutai asszonyt, aki egyetlen fiúk tragikus halálakor egy különlegesen pompás kendőt akasztott annak keresztjére. Mióta nem háztól temetnek, keresztre való kendőt nem adnak. A fényképeken látható széles törülközők: 28. kép 65. 68. 4 Túrüköző Anyaga vegyesvászon. Alsó szélén síkonszőtt 9 keskeny sáv bordó pamutfejtő. Végén még kötözetlen kenderrojt. H: 96 cm, Sz: 65 cm. Szőtte Kovács Mária 1915 körül. Mesélte, hogy egyszer­re egész mérés törüközőt szőtt akkor... mondta leánya. Még mindig szegetlen, nem használták. 29. kép 66. 43. 5. Türüköző, keresztre való ruha Anyaga cérnavászon. Alsó végén 25 cm hosszan bele­szőtt fölszedéses hímek. Alatta csupán pödrött rojt van. Felső vége még szegetlen. H: 95 cm, Sz: 66 cm. Szőtte Vida Józsefné párban 1930 körül Letenyén. A sa­ját és férje keresztjére szánta őket. 30. kép Törülköző, keresztágra való ruha Anyaga pamutvászon. Végein a visszahajtás 3—3 szálszo­rításos öltéssorral és 2 soros tűzőöltéssel szegett. Alsó vé­gén 42 cm hosszan újdivatú motívumsorokból álló sötétpi­ros fölszedés, valamint fehér gyári csipke. H: 121 cm, Sz: 56 cm.; E mintát először Pusztai Pösörke néni szőtte 1910 körül. Tőle tanulta leszőni Bedő Józsefné Mikó Rozália. 31. kép Dísztörülköző Anyaga cérnavászon. A kendő alsó végén újdivatú, la­zán szőtt, piros pamuttal fölszedett sávval. Felette két gyertyatartó között oltáriszentség motívum. Alján kötö­zött rojt. H: 116 cm, Sz: 60 cm. Készítette özv. Gyergyák Józsefné 1930 körül Egyedu­tán. Ezen tanult fölszedettet szőni, ezért sok hiba van még benne, mondta mentegetőzve. Fölszedése jellegzetes pél­dája az 1930-as évek kompozíciós és motívumdivatjának. 32. kép Dísztörülköző, rúdra való törülköző Anyaga cérnavászon. Felső vége szegett, az alsó pödrött rojtban végződik. Felette 53,5 cm széles sávban váltakozva ismétlődő bordó és kevés kék fölszedés. H: 132 cm, Sz: 62,3 cm. Szőtte Skoda Károlyné Vida Éva Egyedután 1910 körül. A mintát Pusztai Pösörke néni egyik kendőjéről szőtte le. Ez a párosmadaras-fás motívum az 1930-as évekig volt közkedvelt, noha a madaras sávot végig le kellett szá­molni. 33. kép Dísztörülköző Anyaga cérnavászon. Felső vége szegett, az alsót 3 so­ros, piros tűzőöltéssel dolgozták el, majd a láncfonalat hosszú rojttá pödörték. Felette 67 cm-nyi sávban zömében bordó, kis mértékben kék színű fölszedés. H: 102 cm, Sz: 59,5 cm. Szőtte Pusztai Pösörke néni 1910 körül Alsóletenyén. Mivel nagy tetszést aratott vele, sok módos család rendelt nála e motívumokkal különféle lepelruhákat. A kosárruha, kisruha Az 1870-es évektől kb. 1940-ig a kelengye jelentős tarto­zéka volt. Egy-egy módosabb lány 10—12 különféle célt szolgáló kosárruhát vitt a házasságba. A legszebbeket a paszitos fejvéka, a körbec befedésére használták, s a fali­tükröt takarták le vele, ha halott volt a háznál. Tervezése­kor, készítésekor elemében volt minden híresebb szövő­asszony. Az egyszeles, 75—90 cm hosszú kendő közepére került mindig a legszélesebb hím, s tőle jobbra-balra szim­metrikusan egy keskenyebb, egy szélesebb és így tovább. A keskeny hímek többnyire ismétlődtek, a szélesek pedig a középtől távolodva párban keskenyedtek. A körbec leta­karásakor gondosan ügyeltek arra, hogy a középső sáv jól érvényesüljön. Hogy ez milyen általános érvényű volt, az alábbi eset tanúsítja: 1960-ban Bécen egy kollekció szőttessel gyűjtemé­nyünkbe került a 37. képen látható kosárruha. Az eladó szerint ,,a körbecre tettük körösztöléskor, mikor a koma­kosarat vittük..." Évekkel később azonban feltűnt a kendő szokatlanul szerkesztett sávozása. Visszavittem Letenyére, hogy ennek okát megtudjam. Csak akkor árulta el a volt tulajdonos, hogy a szőttes eredetileg halottaslepedőnek készült, de mivel azt többet is talált az anyós házában, ko-

Next

/
Thumbnails
Contents