Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kerecsényi Edit: A kender termelése és feldolgozása Letenyén II. A szövés és a késztermék

A kender termelése és feldolgozása Letenyén II. A szövés és a késztermék 275 darabok a változatosabban rojtozottak, és a fiatalabbak végein található a horgolt csipke. Az I. világháború előtt az asszonyok nagy súlyt helyeztek arra, hogy a kendő bélfonalak menti szegett végeit fehér pamutfonállal 2—3 soros szálszorító öltéssel is rögzítsék, ami egyúttal a kendő szépségét is növelte. E kendőnek tehát mindkét fele ugyanazon méretű és fölszedésű volt. Csak elvétve találtam néhány olyan darabot, melyeknél szövéskor úgy döntöttek, hogy a hossza egyben maradjon (Lelt. sz.: 66. 43. 4.), de a később hosszában félbevágott kendő két végének fölszedett mintázata ezeknél is azonos volt. Több mint 100 vőfélykendő összehasonlítása eredményeként bízvást állíthatom azt is, hogy a legrégibb kendők fölszedését könnyebben leszámolható, geometrikus motívumokból állították össze, a fölszedéshez kizárólag piros fejtőt használtak. 1900 táján a hímes sávok szerkezeti elrendezése — amint a fotók is bizonyítják — igen változatossá vált. Az I. világháború után hosszútörülközőt már csak néhányan szőttek, a legutolsó 1930 körül készült. 20. kép 62. 22. 1. vőfélykendő Anyaga még lenvászon. A két félszélt három-három soros szálszorító öltéssel szegték be, majd keskeny végein háromsoros huroköltéssel öltögették egymáshoz. Mindkét felén régies, piros fölszedéses sávok. Végeire egyszerű mintázatú, fehér-piros sávos vert csipkét varrtak. H: 256 cm, Sz: 29 cm. Szőtte Mikó Miklósné 1855 táján Letenyén. Utoljára 1943-ban adták kölcsön egy lakodalomba. Amíg a szobában a sarokpad felett függött a tálas, nagy ünnepeken arra akasztották. 21. kép 65. 67. 3. hosszitörülköző Anyaga vegyesvászon. A két félszélt háromsoros huroköltéssel, vízfolásos huroköltéssel varrták egymáshoz. Mellette 3—3 szálszorításos öltéssor. A kendő végein 58.5 cm hosszan 7—7 sáv piros fölszedés. Végein csomózott rojtozás. H: 234 cm, Sz: 28 cm. Szőtte Mikó György né 1881 körül Letenyén. ,,Ennek igen régies a hímje. Örököltem édesanyámtól még vagy 6 türüközőt, az is mind ilyen régies hímű volt..." Úgy mondta, hogy ezek takácshímek, takácshímes kendőről szőtte le... — mondta az eladó. 22. kép 60. 104. 1. kendőruha, vőfénykendő Anyaga vegyesvászon. A két félszél végét két-két sor szálszorító öltéssel díszítették, és fehér, horgolt pamutcsipkével varrták egymáshoz. Mindkét felén 54 cm hoszszan régies, piros fölszedéses sávok. Végein a láncfonalat hosszú rojtba pödörték. H: 216 cm, Sz: 29,5 cm. Szőtte Varga Mária 1895 körül Letenyén. Novai lány volt, elképzelhető tehát, hogy egyik-másik motívumot onnét hozta. 23. kép 65. 68. 2 hosszitörülköző Anyaga vegyesvászon. A két félszélt huroköltéssel varrták egymáshoz. Mindkét végén 40 cm hosszan régies, piros fölszedéses és síkonszőtt hímekkel. Végein a láncfonalat rojttá pödörték és mintásra csomózták. H: 221 cm, Sz: 30 cm. Szőtte Máté Anna 1880 körül Egyedután. Utoljára 1961-ben lakodalomban használták. 24. kép 59. 64. 2. vőfénykendő, dísztörülköző Anyaga finom szálú kendervászon. A két félszélt fehérneműszegéssel öltögették össze; a varrás mellett szálöltéssel T M monogram. Mindkét felén 51 cm hosszan szélesebb-keskenyebb piros sávok. Végein fehér horgolt csipke. H: 228 cm, Sz: 30 cm. Szőtte a fölszedettek készítésében egykor nagy hírnévnek örvendő Belső Borbála Letenyén. 25. kép 66. 43. 5. vőfénykendőruha Anyaga vegyesvászon. Hossza egy darabból van, de fél szélességű. Mindkét végén 35 cm hosszan azonos mintázatú piros fölszedéses sávok. Két végéről a horgolt csipkét lefejtették. H: 199 cm, Sz: 29,5 cm. Szőtte Vida Jánosné 1900 körül Letenyén. 26. kép 65. 68. 3. hosszitörülköző Anyaga pamutvászon. A két félszélt fehér pamutfonállal, háromsoros huroköltéssel varrták össze. Mindkét végén 43 cm hosszan bordó fölszedéses hímek, majd csomóra kötözött pödrött rojt. H: 230 cm, Sz: 29 cm. Szőtte Kovács Mária 1915 körül Egyedután. Utoljára 1962-ben adták kölcsön egy lakodalomba. 27. kép hosszitörülköző Anyaga pamutvászon. A két félszél horgacsolással egymáshoz öltögetve. Végein sok sávos bordó fölszedés és kötözött rost. Szőtte Kovács Istvánné Mikó Mária 1929-ben a stafírungjába Egyedután. A dísztürülköző Törülközőnek Letenyén a teljes szélességű, 100—130 cm hosszú kendőt nevezték, ami már a múlt század végén is a háztartás nélkülözhetetlen darabja volt. Közülük a hétköznapi darabok síkonszőtt mintázatúak voltak (28. kép), az ünneplősek azonban fölszedettek vagy hímzettek. Az egyszerűbb fölszedetteket a vendégek használatára szánták, a szebbek azonban az 1900-as évektől a már téglából épített, de még végoromfalas házakban széles kendőtartóra függesztve az első szoba díszítésére szolgáltak. Ezen törülközők rúdon áthajtott felső végét csupán beszegték, s csak az alsót, ami látható volt, ékesítették 30—40 cm szélességben a váltakozva ismétlődő, fölszedett sávok. Miként korábban a vőfély kendőnél, ennél is igyekeztek az asszonyok szövő tudásuk legjavát adni. Ezen egyszeles törülközők mintaszerkesztése azonban már más, mint a véfőlykendőké volt. Csaknem kivétel nélkül bordó hímesekés számos új motívum jelenik meg rajtuk. Ekkor vált pl. közkedveltté a lazán, levegősen szőtt, szinte szecessziós hatású gyurgyinás, árvácskás, szedres majd a kü-