Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

226 Rózsa Miklós megye vagy a városi tanács által kiállított útlevél, az azon kívüli külországban való vándorláshoz a Helytartótanács vagy a Magyar Udvari Kancellária által kiadott útlevél volt szükséges.

21 Az említett 1780. november 20-i szabályozást mind megelőző, mind követő időkben használt Kundschaftnyomtatványokon a bizonyítvány szövege — tartalmilag jelentéktelen néhány eltéréssel — azonos a birodalmi Kézműves-Rendtartással megállapított szöveggel. Erről tudósít az a viszonylag nagy számú Kundschaft-nyomtatvány, amelyek a rajtuk levő városkép miatt fővárosunk vedutáinak fejlődését bemutató, nagy értékű kiadványnak köszönhetően publikusak.

22 . 7. A birodalmi Kézműves-Rendtartás 2. §-abeli rendelkezések, s így a Kundschafka vonatkozóak is, átkerültek a magyarországi kézművesség viszonyait a XIX. sz. elején országos hatállyal rendező normatív szabályba is. így a Helytartótanács 7262/1813. sz. rendelkezésével kiadott Générales Articuli Caehales pro Contuberniis et Caetibus Regni Hungáriáé, egykorú magyar fordítás szerint A' Magyar Országi Mester-Egyesületeket, vagy is Czéheket illető Közönséges Czikkelyek, amelyek tulajdonképpen céhszabályzat-mintául szolgáltak,

23 a birodalmi Kézműves-Rendtartás céljával azonos céllal és ennek megfelelő részletrendelkezésekkel, s ennél fogva úgyszólván azonos rendelkezéseket tartalmazóan — egyrészt a közel évszázados időmúlás folytán szükséges változtatásokkal, másrészt a hazai viszonyokhoz igazítottan — ültették át a magyar jogba a német—római birodalmi Kézműves-Rendtartás 2. §-abeli rendelkezéseket. A Közönséges Céhbeli Czikkelyek bevonták a kézműves legények vándorlása rendészeti ellenőrzésének rendszerébe a nem céhes mesternél alkalmazásban álló kézműves legényeket is. így az urasági szolgálatban álló mesterlegény is, mesterré válási szándéka közlésekor ,,nem csak uraságától tartozik jó magaviseletének bizonyság levelét előmutatni, hanem azon utolsó tanúság levelet is (Kundschaft), mellyet uraság' szolgálattyába lépvén kapott, hogy kitudódgyék, ha mesterét, kinél utolszor dolgozott, megnem károsította-e vagy valamely elkövetett csinért nem üzetett-e el." (XV. cikkely). Gondolt a Helytartótanács azokra a közrendvédelmi követelményekre is, egyben azonban iparigazgatási és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekekre is, amelyek olyan mesterlegények vándorlásának ellenőrzésével, egyben a legénynek választott pályáján boldogulásával összefüggésben jelentkeznek, akik azokon a vidékeken megtelepedett mestereknél állnak alkalmazásban, hol céhek nincsenek. Az ilyen céhen kívüli mesterek legényeinek ,,a' tovább menetelők esetében, tanuságlevelet, mellyet mesterök nem adhat [mert céhen kívüliek! — Szerző megjegyzése], a földes Uraság, vagy helybéli elöljáróság fog kiadni", s az ilyen tanúságlevelet a céhek is ellenkezés nélkül elfogadni voltak kötelesek. (ХХХШ. cikkely.) 8. A Kundschaft-nak a Közönséges Céhbeli Cikkelyekben használt megnevezése változó. Első helyen a mesterlegény „erkölcsiségének, 's mesterségben járatosságának tanu-levele"-ként, majd „tanúság levél "-ként szerepel, utóbbihoz tájékoztatásként illesztve zárójelek között a Kundschaft szót, majd a „bizonyság-levél" megnevezéssel találkozunk. (X. cikkely). Későbbi szövegben „tanúság bizonysága (Kundschaft)", majd újból „tanúság levél" és „tanúság levél (Kundschaft)" megnevezés szerepel. (ХП. cikkely.) Zavaróan hat és téves megállapításokra vezetett, hogy a Közönséges Céhbeli Cikkelyeknek egy XIX. sz. eleji közzétételében

24 a vándorló legénynek munkaviszonyai megszűnésekor „erkölcsi magaviseletéről, 's mesterségében való járatosságáról szolló tanulevel"-et „tanulásáról szolló Levél"-nek is nevezve és úgy említve találjuk, hogy e megnevezés után olvasható zárójelek között a Kundschaft szó. Ugyanebben a kiadványban a mesterség megtanulását és ez alapon történt felszabadítást igazoló okmányt, melynek német neve Lehrbrief, — félreértést nem eredményezően — „felszabadításról szolló bizonyság levél"-nek nevezik. A zavart növelte, hogy a szabadságharc utáni neoabszolutizmus idején az akkori ún. Magyar-koronaország iparviszonyait szabályozó és rövidítve Provisorische Gewerbeordnung-пак nevezett szabályozás hivatalos magyar nyelvű fordításában,

25 a német szövegbeli Kundschaft szót „felszabadító levél (Kundschaft)" szavakkal fordították.

26 A vándorló mesterlegénynek munkaviszonya megszűnésekor adott bizonyítvány céhtörténeti irodalmunkban különböző megnevezésekkel szerepel. Ennek illusztrálásaként említünk néhány példát. Szádeczky Lajos klasszikusként kezelt céhtörténeti művében idézőjelek közé téve kundschaft-ként említi, és magyarázatként odailleszti zárójelben a bizonyítvány szót. Amikor pedig egy ilyen bizonyítvány faximilejét közli könyve illusztrációjaként, akkor vándorlegény ajánló levelé-nek nevezi.

27 Richter M. István „a céhvilág mesterlegényeiről lehetőleg teljes kép" nyerését célul tűző cikkében vélhetően a forrásul használt különböző szabályozások közötti tartalmi összhang kellő vizsgálata hiányában az egyik helyen , ,a mesterségben való járatosságról szóló bizonyságlevelet (Kundschaft)"-ot más helyen „bizonyítvány (vándorlevél)"-ként említi.

28 Teljesen rossz vágányra tévedt Gerendás Ernő, aki a vándorló mesterlegényeknek adott bizonyítványt mesterlevélnek hitte és ilyeneket egyik helyen ez alatt az alcím alatt sorol fel, másik helyen pedig Kundschaft-ként a vándorkönyvet említi.

29 Eperjessy Géza egyik művében a vándorló mesterlegénynek munkaviszonyáról adott bizonyítványt helyesen említi Kundschaft-ként, másik művében pedig — nyilván csak linguae lapsusként — Kundschaftпак az inas felszabadításáról adott bizonyságlevelet nevezi.

30 A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának