Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban

62 Dávid Géza helyeket akár térképre vinni, akár a tahrír-defterrel egybevetni. 41 A vár elfoglalását hírül adó fethnámét, amelyet a velencei dózsénak címeztek, Fekete Lajos magyar fordításban kiadta: A Velencei Állami Levéltár magyar vonatkozású fethnáméi. Levéltári Közlemények IV (1927), 154—157. Ennek szövegétől eltér az a rövid, „Kanizsa meghódítása" című traktátus, amelyre egy Bécsben őrzött kolligátumban bukkantam: Haus-, Hofund Staatsarchiv, Ehemalige Konsularakademie, Krafft 99, ff. 165v-172r. 42 Ha ez igaz, akkor abban az esetben is hiába keresnénk a rúznámcsékban a kanizsai kormányzókat, ha mitsem változott volna az adminisztrációs gyakorlat. 43 Velics-Kammerer: i. m. II. 694, 702, 707, 708 (a 694. oldalon egyszer már előfordultak megismétlése, más összegekkel). Náluk Lahsza helyett is Buda áll, ezt a kézirat alapján javítottam. 44 Caroline Finkel: The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593—1606. Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes Hrsg. von Arne A. Ambros und Anton С Schaendlinger. Band 14. Wien 1988, 278—279. — A beglerbégek 17. századi általános presztízsemelkedéséről 1.1. Metin Kunt: The Sultan's Servants. The Transformation of Ottoman Provincial Government, 1550-1650. New York 1983, 88-93. 45 A Tirjáki Haszán pasa életét taglaló megbízhatóbb krónika idéz egy szultáni parancsot, amely 1600. november 20-i dátummal vezíri rangot ruház a nevezettre, tartományához csatolva a Szigetvári, Pécsi és Pozsegai szandzsákot: Tiryaki Hasan. 109. Ha a keltezés egy évvel későbbi lenne, minden további nélkül hitelt adhatnánk az irat tanúságának, amelyben szó esik a Habsburgok visszafoglalási kísérletéről és annak sikeres elhárításáról is mint a megtiszteltetés kiváltó okáról. Mint alább látni fogjuk, e munka Tirjáki Haszánt tartja az első kanizsai pasának, talán ezért korrigálta szerzője az évszámot. Mivel a krónika eredetije nem volt kezemben, nem tudok olyan szövegkritikai elemzést végezni, ami a hivatkozott dokumentum eredetiségét vagy hamis voltát próbálná kideríteni. A modern török kiadás meghagyta a megszólítási részt, az megfelel a diplomatikai szabályoknak. 46 Kepeci 1905, 1906, 1944, 2290, 1920, 1942. 47 Közelebbről nem részletezték, hogy csak a városból vagy az egész járásból származó fejadót vitték-e Kanizsára. 48 Az 1616. június 9—1617. július 12. közti időszakra vonatkozó legkorábbi kanizsai kincstári napló szerint együttesen 9.299.204 akcsét vételeztek be dzsizjéből, ami úgy állt össze, hogy 23.725 akcse még az 1022-es év (1613—1614) kivetéséből folyt be, nyilván hátralékként, 3.818.945 akcse az 1023. év (1614—1615) elmaradásából, 5.456.534 akcse pedig az 1024. évben (1615-1616) járóból. Vö. Kepeci 1905, f. Ov. 49 Olyannyira, hogy ezek is feltűnnek az előző jegyzetben említett defterben, de valamilyen oknál fogva az összesítésből kimaradtak. 50 Esetenként Siklóst: Kepeci 2290, f. Ov. 51 A belőlük beszedett pénz summázata 1.880.375 akcsét tett ki a szóban forgó évben. 52

1. Metin Kunt: Sancaktan eyalete. 1550—1650 arasmda Osmanli ümerasx ve il idaresi. Istanbul 1978, 186, Kepeci 434, f. 4r—4v. 53 Pozsegát pedig 1660 vége felé a volt egri beglerbég, Ibrahim pasa arpalikjává tették. 54 Kepeci 1905, ff. 10v-12v. 55 Kepeci 2290, f. Ír. Velics is kiadott egy listát 1618—1619-ből, amelyben felbukkan még néhány ember mint az eszéki híd őrzője: Velics-Kammerer: i. m. I. 409—412. 56 Kepeci 1905, f. Ír. 57 Kepeci 2290, f. Ír. 58 Kepeci 434, f. 4r. 59 V. Molnár László: Kanizsa vára. Budapest 1987, 161. 60 Nevezetesen az 1645-ben Konstantinápolyból érkező Kászim pasa (i. m. 116) és az 1651-ben Kiskomárom ellen vonuló Haszán (i. m. 117) maradt le bizonyossággal a 161. oldalról. Kérdés, hogy kit kell értenünk 1643-ban a szigeti pasán, illetve az elvitt régi pasán és a helyére hozott „Hasszán" pasán (i. m. 116). Minthogy Szigetvár a kanizsai beglerbég hászaként funkcionált, nem kizárt, hogy minket is érdeklő emberről van szó. Ugyanakkor a 108. oldalon előtűnő „Ahmed Ali kanizsai bég" megjelölést Ahmed alajbégre javaslom módosítani, akinek V. Molnár által idézett levelet egy lappal később követi egy ugyanabban az évben „Ahmed olajbég" részéről ugyancsak Batthyány Ádámhoz küldött levél (1. Szigetvári levelek a török hódoltság korából. A Szigetvári Várbaráti Kör kiadványa. 9. sz., Szigetvár 1982, 111.) 61 Csak a bibliográfiai utalásokra szorítkozva soroljuk most fel őket, hozzátéve, hogy körük bizonyára bővíthető lenne: 1. Iszkender, 1613: Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Összeállította, bevezette és jegyzetekkel ellátta Makkai László. Budapest 1980, 137. 2. Karakas Mehmed, 1614: Gévay Antal: A' budai pasák. Bécs 1841, 24, No. 41. 3. Ahmed, 1616—1618: Karácson: i. m. 190, No. 242, Ludwig Fekete: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy, 1606—1645. Budapest 1932, 224, 229, 234, 236. 4. Szefer, 1618: Gévay: i. m. 24, No. 42. 5. Deák Mehmed, 1621: Török—magyarkori állam-okmánytár. I. Szerk. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. (Török—magyarkori történelmi emlékek. Első osztály: Okmánytár III). Pest 1868, 316, Bethlen Gábor krónikásai. 147. 6. Szarimszak Mehmed, 1621: Bethlen Gábor krónikásai. 147. 7. Ibrahim, 1623 előtt: Fekete: Türkische Schriften. LIX. 8. Ebu Bekr, 1627—1631: Kepeci 1920, f. Ov, Fekete: Türkische Schriften. 156, 377, 436—37. 9. Szülejmán, 1632: Merényi [Lajos]: A kanizsai végek történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények X (1897), 260. 10. Hadzsi Haszán, 1633—1640: Kepeci 266, p. 40, Merényi: i. m. 263 (dátum nélkül). 11. Sáhin, 1643: Fekete: Türkische Schriften. 448. 12. Ali, 1662-1663: Kepeci 434. ff. 4r, 12r, Szukits Nándor: Kanizsa vár története. Adatok Zala vármegye történetéhez. Szerk. Bátorfi Lajos. I. Nagykanizsa 1876, 40. 13. Ibrahim, 1664: Rónai Horváth Jenő: Zrínyi Miklós Kanizsa előtt: Hadtörténelmi Közlemények I (1888), 642. 14. Szcjdizáde Mehmed, 1682—1683: Kara Mustafa pod Wiednicm. Zródfa muzulmaiískie do dziejów wyprawy wiederiskicj 1683 roku. Ford. Zygmunt Abrahamowicz. Kraków 1973, 63. 62 Az általam összeállított névsort egyelőre nem közlöm, várva arra, hogy Szakály Ferenc kiadja a minket érdeklő beglerbégek leveleinek regesztáit. 63 Tarih-i Naima. I. 245 (Aladzsa Ilii formában, de ez csak apró félreolvasási hiba), Tiryaki Hasan. 134 (csupán az előnév