Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban

A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban 61 (Kepeci 214, p. 5). Helyére a budai tímár-defterdárt, Hüszejnt jelölték ki, de neki is hamarosan odébb kellett állnia: ez év december 3-ája után Akkermanban bukkan fel (uo. p. 31). 1557. január 4-én még egyszer feltűnik ilyen összefüggésben Görözsgal, de ekkor már Moháccsal egybefogva. A kettős elnevezésű szandzsák élére korábbi vezetője, Kászim pasa került, ezúttal a temesvári pasai székből (Basbakanlik Osmanh Arsivi, Mühimme defteri 2, p. 207, No. 1878). 18 A katonai eseményekre 1. Benda Kálmán: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Szigetvári emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk. Rúzsás Lajos (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete — Értekezések 1966). Budapest 1966,34—38. Első s tán egyetlen bégje az előző jegyzetben említett, Görözsgalról 1555. november 12-én ide áttett Ahmed volt. Róla emlékezik meg egy 1560. november 27-i, ruúsz-defterbeli adat is: Mühimme defteri 4, p. 165, No. 1711. 19 1584. július 28. és 1585. október 30. között töltötte be a birodalom legmagasabb tisztségét jelentő posztot. 20 Basbakanlik Osmanh Arsivi, Ruznamçe 78, szigetvári rész, pp. 8—9. A Hüszejn bég nevére szóló kinevezés dátuma 1585. március 17-e, tezkerét pedig április 30-án szerzett. A dolog érdekessége az, hogy e posztnak volt másik várományosa is. Ezt a nagy udvari nyilvántartásba 1585. május 11-én Simontornya alatt beírtakból tudjuk meg: „[Simontornya] az új muszlim Ibrahim bégnek adatott, akinek korábban a babócsai náhije szandzsák formájában adatott, de ami nem sikerült". (L. Kepeci 262, p. 21.) 21 Halasi-Kun Tibor: Ottoman Toponymie Data and Medieval Boundaries in Southeastern Hungary. From Hunyadi to Rákóczi. War and society in late medieval and early modern Hungary. Ed. by J. M

. Bak - В. К. Király. Brooklyn 1982,243-250 + 6 térkép. Uő.: Some Notes on Ottoman Mufassal Defter Studies. Raiyyet Rüsümu. Essays presented to Halil inalcik on his Seventieth Birthday by his Colleagues and Students. Journal of Turkish Studies. Türklük Bilgisi Arastirmalan. Volume 10 (1986), 165. 22 Nevezetesen a török forrásokból kirajzolódó kép mellől hiányoznak a magyar adatokat elénk vetítő térképek. 23 Dávid: A Simontornyai szandzsák. 137—142. 24 Budára 1. Káldy-Nagy Gyula: A Budai szandzsák 1546—1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Budapest 1985, a térkép és a mutató: 721—746. Simontornyára 1. Dávid: A Simontornyai szandzsák. A simontornyai és a tamási náhije helységei: 117—132, B4—B7. Szekszárdra többek között 1. Velics Antal—Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. I. Budapest 1886, 238—250. Mohácsra 1. Káldy-Nagy: Baranya megye. 48—64 és térkép. 25 Matuz József felhívja a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári szandzsákban néhány falut mint meghatározott várakhoz tartozókat említettek meg, nem utalva a náhije-besorolásra sem. Ebben ő a vártartományok egyfajta továbbélését látja. Vö. Die Steuerkonskription des Sandschaks StuhlweiBenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. Unter Mitwirkung von István Hunyadi bearbeitet von Josef Matuz. A székesfehérvári szandzsák 1563—1565. évi adóösszeírása. Hunyadi István közreműködésével közzéteszi Matuz József. Islamwissenschaftliche Quellén und Texte aus deutschen Bibliotheken, herausgegeben von Klaus Schwarz. Band 3. Bamberg 1986, 27—30, 72—75. A kötetről készített ismertetésemet, mely alapvető forrásértelmezési hibákra mutat rá 1. Keletkutatás, 1987. ősz, 109—113. 26 A munkát Dzsáfer Ajáni Bej nevéhez köti az a modern török kiadás, melyet Vahit Çabuk készített, a magyar hely- és személynevek esetében számos félreolvasással és téves értelmezéssel: Tiryaki Hasan Pasa'nin gazaiari ve Kanije savunmasi. Hazirlayan: Vahit Çabuk. Tercüman 1001 Temel Eser 129. Istanbul 1978, 74. 27 Kepeci 344, p. 98, majd Maliye defteri 15567, p. 309. 28 Mühimme defteri 73, p. 104, No. 236. A parancsot 1595. július 6-án vezették be az idézett kötetbe. 29 Kepeci 344, p. 362. 30 Maliye defteri 15567, pp. 308, 353, 354-355, Tarih-i Naima. I. Istanbul 1281, 133. 31 Kepeci 344, p. 333. A dátum egy alajbég elhalálozásának napja. 32 Első beglerbégje Oszmán pasa volt, akinek egy felterjesztésére már 1595 januárjában reflektáltak: Maliye defteri 15567, p. 288. Utódjáról, Mahmúdról 1597 vége felé van néhány adatunk: Maliye defteri 16052, p. 87, Ruznamçe 216, pécsi rész, p. 3, Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár, 1533—1789. Szerk. Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfű Gyula. Budapest 1914, 182, No. 238. 33 Birken meglehetősen kritikátlanul egybeszerkesztett munkájában Naima alapján említi ugyan a, ,Papa (ungar. Páp)" (!) nevű tartományt, de nem lép túl e közlésen: i. m. 35. 34 Kepeci 344, p. 317. Az illető bevette magát az ostromlott Székesfehérvár, majd Esztergom várába, végül pedig főnökével együtt Pápát őrizte. 35 Maliye defteri 15567, pp. 73 (javadalomemelési parancs dátuma: 1003. rebi-ül-áhir első harmada), 184, Maliye defteri 16052, pp. 37 (1004 zilkáde utolsó harmadában kiadott szultáni parancs), 51 (1003 rebi-ül-evvel utolsó harmadában kelt hasonló parancs), Kepeci 344, p. 13 (csak a bejegyzés dátuma világos: 1005. zilkáde első dekádja). 36 Tarih-i Naima. 1.210. — Birken a 33. jegyzetben idézett könyvében tévesen működési dátumként adta meg 1598-at. 37 Félreértésre adhat alkalmat az az irat, melyet a sajtó alá rendezők az alábbi címmel láttak el: „Rendelet a kaposvári beglerbégség betöltése ügyében." Ezen túlmenően a fordítás is az elhalt kaposvári beglerbégről, Báliról beszél, akinek — és itt tűnik ki, hogy valami nincs rendjén a szöveggel — „Datmi (?) faluból és egyebekből 4800 akcse jövedelmű tímárja volt". A hiba abból derül ki, hogy egyrészt a tartományi kormányzóknak több százezer akcse javadalom járt, másfelől annak neve nem tímár volt, hanem hász. A szóbanforgó személy jó esetben a vár dizdárja lehetett, ami nagy különbség. L. Karácson: i. m. 160, No. 213. 38 München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138, ff. 109r-136r. 39 Uo. f. 135r. 40 Számos ilyen retorikai fogást alkalmaztak a budai pasák. Szigetvár kapcsán egy alkalommal például Ali pasa hosszú listát csatolt 1586 novemberi leveléhez, mely az alábbi címet viselte: Az mely faluk Szigett varhoz tartoznak es be nem iwnek azoknak neueök. (L. A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz, Szekfű Gyula. Budapest 1915,370, No. 332.) Érdekes lenne a felsorolt