Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban

A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban 61 (Kepeci 214, p. 5). Helyére a budai tímár-defterdárt, Hüszejnt jelölték ki, de neki is hamarosan odébb kellett állnia: ez év de­cember 3-ája után Akkermanban bukkan fel (uo. p. 31). 1557. január 4-én még egyszer feltűnik ilyen összefüggésben Görözs­gal, de ekkor már Moháccsal egybefogva. A kettős elnevezésű szandzsák élére korábbi vezetője, Kászim pasa került, ezúttal a temesvári pasai székből (Basbakanlik Osmanh Arsivi, Mü­himme defteri 2, p. 207, No. 1878). 18 A katonai eseményekre 1. Benda Kálmán: Zrínyi Miklós, a szi­getvári hős. Szigetvári emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostro­mának 400. évfordulójára. Szerk. Rúzsás Lajos (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete — Értekezések 1966). Budapest 1966,34—38. Első s tán egyetlen bégje az előző jegyzetben említett, Görözsgalról 1555. novem­ber 12-én ide áttett Ahmed volt. Róla emlékezik meg egy 1560. november 27-i, ruúsz-defterbeli adat is: Mühimme defteri 4, p. 165, No. 1711. 19 1584. július 28. és 1585. október 30. között töltötte be a biroda­lom legmagasabb tisztségét jelentő posztot. 20 Basbakanlik Osmanh Arsivi, Ruznamçe 78, szigetvári rész, pp. 8—9. A Hüszejn bég nevére szóló kinevezés dátuma 1585. március 17-e, tezkerét pedig április 30-án szerzett. A dolog ér­dekessége az, hogy e posztnak volt másik várományosa is. Ezt a nagy udvari nyilvántartásba 1585. május 11-én Simontornya alatt beírtakból tudjuk meg: „[Simontornya] az új muszlim Ib­rahim bégnek adatott, akinek korábban a babócsai náhije szandzsák formájában adatott, de ami nem sikerült". (L. Kepe­ci 262, p. 21.) 21 Halasi-Kun Tibor: Ottoman Toponymie Data and Medieval Boundaries in Southeastern Hungary. From Hunyadi to Rákó­czi. War and society in late medieval and early modern Hunga­ry. Ed. by J. M . Bak - В. К. Király. Brooklyn 1982,243-250 + 6 térkép. Uő.: Some Notes on Ottoman Mufassal Defter Studies. Raiyyet Rüsümu. Essays presented to Halil inalcik on his Seventieth Birthday by his Colleagues and Students. Jour­nal of Turkish Studies. Türklük Bilgisi Arastirmalan. Volume 10 (1986), 165. 22 Nevezetesen a török forrásokból kirajzolódó kép mellől hiá­nyoznak a magyar adatokat elénk vetítő térképek. 23 Dávid: A Simontornyai szandzsák. 137—142. 24 Budára 1. Káldy-Nagy Gyula: A Budai szandzsák 1546—1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Bu­dapest 1985, a térkép és a mutató: 721—746. Simontornyára 1. Dávid: A Simontornyai szandzsák. A simontornyai és a tamási náhije helységei: 117—132, B4—B7. Szekszárdra többek kö­zött 1. Velics Antal—Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. I. Budapest 1886, 238—250. Mohácsra 1. Káldy-Nagy: Baranya megye. 48—64 és térkép. 25 Matuz József felhívja a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári szandzsákban néhány falut mint meghatározott várakhoz tarto­zókat említettek meg, nem utalva a náhije-besorolásra sem. Ebben ő a vártartományok egyfajta továbbélését látja. Vö. Die Steuerkonskription des Sandschaks StuhlweiBenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. Unter Mitwirkung von István Hunyadi bearbeitet von Josef Matuz. A székesfehérvári szandzsák 1563—1565. évi adóösszeírása. Hunyadi István közreműködé­sével közzéteszi Matuz József. Islamwissenschaftliche Quel­lén und Texte aus deutschen Bibliotheken, herausgegeben von Klaus Schwarz. Band 3. Bamberg 1986, 27—30, 72—75. A kö­tetről készített ismertetésemet, mely alapvető forrásértelmezé­si hibákra mutat rá 1. Keletkutatás, 1987. ősz, 109—113. 26 A munkát Dzsáfer Ajáni Bej nevéhez köti az a modern török kiadás, melyet Vahit Çabuk készített, a magyar hely- és sze­mélynevek esetében számos félreolvasással és téves értelme­zéssel: Tiryaki Hasan Pasa'nin gazaiari ve Kanije savunmasi. Hazirlayan: Vahit Çabuk. Tercüman 1001 Temel Eser 129. Is­tanbul 1978, 74. 27 Kepeci 344, p. 98, majd Maliye defteri 15567, p. 309. 28 Mühimme defteri 73, p. 104, No. 236. A parancsot 1595. július 6-án vezették be az idézett kötetbe. 29 Kepeci 344, p. 362. 30 Maliye defteri 15567, pp. 308, 353, 354-355, Tarih-i Naima. I. Istanbul 1281, 133. 31 Kepeci 344, p. 333. A dátum egy alajbég elhalálozásának napja. 32 Első beglerbégje Oszmán pasa volt, akinek egy felterjesztésére már 1595 januárjában reflektáltak: Maliye defteri 15567, p. 288. Utódjáról, Mahmúdról 1597 vége felé van néhány ada­tunk: Maliye defteri 16052, p. 87, Ruznamçe 216, pécsi rész, p. 3, Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár, 1533—1789. Szerk. Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfű Gyula. Bu­dapest 1914, 182, No. 238. 33 Birken meglehetősen kritikátlanul egybeszerkesztett munkájá­ban Naima alapján említi ugyan a, ,Papa (ungar. Páp)" (!) nevű tartományt, de nem lép túl e közlésen: i. m. 35. 34 Kepeci 344, p. 317. Az illető bevette magát az ostromlott Szé­kesfehérvár, majd Esztergom várába, végül pedig főnökével együtt Pápát őrizte. 35 Maliye defteri 15567, pp. 73 (javadalomemelési parancs dátu­ma: 1003. rebi-ül-áhir első harmada), 184, Maliye defteri 16052, pp. 37 (1004 zilkáde utolsó harmadában kiadott szultáni parancs), 51 (1003 rebi-ül-evvel utolsó harmadában kelt hason­ló parancs), Kepeci 344, p. 13 (csak a bejegyzés dátuma vilá­gos: 1005. zilkáde első dekádja). 36 Tarih-i Naima. 1.210. — Birken a 33. jegyzetben idézett köny­vében tévesen működési dátumként adta meg 1598-at. 37 Félreértésre adhat alkalmat az az irat, melyet a sajtó alá rende­zők az alábbi címmel láttak el: „Rendelet a kaposvári begler­bégség betöltése ügyében." Ezen túlmenően a fordítás is az el­halt kaposvári beglerbégről, Báliról beszél, akinek — és itt tűnik ki, hogy valami nincs rendjén a szöveggel — „Datmi (?) faluból és egyebekből 4800 akcse jövedelmű tímárja volt". A hiba abból derül ki, hogy egyrészt a tartományi kormányzók­nak több százezer akcse javadalom járt, másfelől annak neve nem tímár volt, hanem hász. A szóbanforgó személy jó eset­ben a vár dizdárja lehetett, ami nagy különbség. L. Karácson: i. m. 160, No. 213. 38 München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138, ff. 109r-136r. 39 Uo. f. 135r. 40 Számos ilyen retorikai fogást alkalmaztak a budai pasák. Szi­getvár kapcsán egy alkalommal például Ali pasa hosszú listát csatolt 1586 novemberi leveléhez, mely az alábbi címet viselte: Az mely faluk Szigett varhoz tartoznak es be nem iwnek azok­nak neueök. (L. A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz, Szekfű Gyula. Budapest 1915,370, No. 332.) Érdekes lenne a felsorolt

Next

/
Thumbnails
Contents