Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban
A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban 59 nyékbeli lányokból válogatja), illetve halálának körülményei (porig égett bűnbarlangját meglátva szörnyű ordítással fordul le lováról) 72 kifejezetten meseszerűnek tűnnek, s semmivel sincs több közük a valósághoz, mint a Fejzi (?) által írt és Vámbéry bábáskodásával magyarul is kiadott török krónika elbeszélésének a vár 1601-es védelméről, benne az agyafúrt, cseles Tirjáki Haszánnal, aki ugyanazt a bárgyú trükköt háromszor eteti meg az ostromlókkal. 73 Tirjáki Haszán pasa korábbi életútjából eddig szigetvári beglerbégi funkciója kívánkozott elbeszélésünkbe, most röviden kitérünk pályafutásának többi állomására is. Be kell valljuk: itt-ott ellentmondóak a róla szóló értesülések, máskor viszont az elbeszélő és az okleveles kútfők adatai egybecsengenek. így például a Dzsáfer Ajáni nevével fémjelzett munka szerint Haszán bég valamikor 1577 májusában Szigetvárra került, ahonnan 1583 augusztus közepe táján Gyulára irányították, hogy aztán nem sokkal később ismét Szigetváron bukkanjon fel. 74 Az udvari kimutatások és más iratok tanúsága szerint, ha némileg eltérő dátumokkal is, de ugyanezt a mozgást végezte el egy szintén Haszánnak hívott személy. 1584. április elsején datálódott az a nagyúri rendelet, amely szerint Gyula „Szigetvár bégjének, Haszánnak adatott". 75 Az ügy hátterében az állt, hogy súlyos panaszok merültek fel ellene, s erre a budai beglerbég aktív együttműködésével kieszelték számára ezt a „büntetést". 76 Arra nézvést nincs dokumentumunk, hogy mikortól szolgált Szigetváron, sem arról, hogy honnan került oda, csak annyi világos, hogy elődjének, Mehmed bégnek még 1583 március vége, április eleje táján is bíráltak el beterjesztését Isztambulban. 77 Gyulai regnálása nem tartott fél évnél tovább, október 2-án már azt jegyezték be a nagykönyvbe, hogy Szigetvár , ,Haszán bégnek adatott, akinek [korábban] Gyula adatott". 78 Régi-új posztján sem volt nagyon megmelegedni való ideje; 1585. március 18-án már ott az utód, egy Szokollu sarj. 79 Ha még jobban megpróbálunk visszalépni, s megint a krónikából indulunk ki, akkor azt rögzíthetjük, hogy annak szerzője szerint Haszán* a szerájban nevelkedett, majd kiváló tulajdonságai révén a főistállómesteri (a mai török nyelvre adaptált szövegben mirahorbasi áll) rangra emelkedett. Később szandzsákbégi beosztást kapott, előbb Zvornikban, utóbb Klisszában. 80 A fenti kijelentésekkel összefüggésbe hozható az 1578. június 8-án kinevezett, de berátot csak 1581. december 5-én szerző, 81 Zvornikba kijelölt kis istállómester, Haszán bég. 82 Ha pedig a második szigetvári ténykedése utáni időkre vetjük tekintetünket, akkor a következő állomáshelyekre találunk hol egyértelmű, hol kevésbé fix támpontokat. Az életrajzi mű szerint Pozsegán üthette fel sátorfáját valamikor 1587. augusztus 19-e előtt, 83 mely információt eleddig nem sikerült levéltári forrásból alátámasztani. Újabb szigetvári közjáték iktatódott be, 84 aminek lecsapódását 1588 januárja és 1591 novembere között a különféle felterjesztéseire való szultáni adományozásokban foghatjuk meg. 85 Szeged ura lett ezután, 86 amint az a 85-ös jegyzetből is kibontakozott előttünk. 87 Ebben a tisztségben érte a fentebb tárgyalt, Szigetvárra szóló beglerbégi megtiszteltetés. 88 Ettől kezdve a kormányzók sorában maradt, hol mint boszniai beglerbég tevékenykedett, hol Budára helyezték (háromszor is), hol kanizsai pasa volt, Gévay listája szerint 3 teljes éven át, 1601 júliusától 1604 júliusáig. 89 Ebben a minőségében — mint említettük — a vezíri címmel is felruházták, ami a beglerbégi poszttal nem járt automatikusan együtt ekkortájt. Később aztán a legjelentősebb tartomány, a ruméliai vezetésével bízták meg, háromszor is, miközben hol dívánülő pasaként pergette napjait, hol a nagyvezír helyettesi tisztét töltötte be. Sokféleképpen kimutatta tehát a szultán, hogy szolgálatával meg van elégedve. Azt azonban — miként Balogh nyomán V. Molnár állítja, sőt még képpel is dokumentálja 90 —, hogy gyémántokkal ékesített Medzsídí vagy Medzsídije 91 rendjelt kapott volna, nem hihetjük, mivel ezt a kitüntetést csak 1852-ben (!) alapította Abdülmedzsíd (1839—1861) szultán. Utolsó budai kormányzósága idején, ami 1609. november 28-án kezdődött, halt meg, 1614 januárjában a vilájetközpontban, s temették el, ha igaz, Pécsett. 92 A kor olyan fontos személyisége szállt vele sírba, aki a magyar végeken emelkedett fokról fokra egyre magasabb pozíciókba, s aki helyi ismeretei és tapasztalatai alapján az egyik legjobb Magyarország-szakértője lehetett a török államgépezetnek. A továbbiakban még egy olyan beglerbég alakját szeretném felvillantani, akiről társainál valamivel többet tudunk, s ami ráadásul némi fényt vet a korabeli államigazgatás egy, nézetem szerint jellegzetes vonására. Egy bizonyos Hadzsi Haszán pasáról van szó, aki az udvarban vezetett kimutatás szerint 1633 júliusában került Kanizsára, majd hat és fél év múlva ottani tisztében meg lett erősítve. 93 A nevezettnek már az apja, Ibrahim pasa is szolgált Kanizsán, majd boszniai, később egri beglerbég lett. 94 Fekete Lajos ennek az Ibrahimnak a testvéreiről is kiderítette, hogy egytől-egyig magas posztok birtokosai voltak. 95 Magától Haszántól tudjuk meg egyik, a nádorhoz, Esterházy Miklóshoz írt leveléből, 96 hogy a család ősei a Szokolluk voltak, akik az 1560-as évek közepétől meghatározó egyéniségei voltak a birodalmi politikának. A sok szálon összefonódó család ezen 17. századi tagjai nem voltak restek különféle módokon lobbizni a zsíros állásokért a Portán. Jó példa erre, hogy az éppen zarándoklatról hazatérő Haszán rövid isztambuli tartózkodása során egyik testvérének igyekezett szandzsákbégi funkciót kicsikarni, 97 de az apa sem sokat késlekedett ilyen ügyekben eljárni. 98 Mindezt azért érdemes elmondani, mert máig elég elterjedt az a vélemény — főleg nem turkológus körökben —, miszerinta birodalom vezetése elsősorban gyökértelenek kezében összpontosult. Ezzel szemben, bár kissé más előjellel, már a 15. században voltak bizonyos klánok, amelyek tagjai évtizedeken, sőt szinte évszázado-