Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)
Vándorkönyvek a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban 249 Biala 107 1 Tirol 1 Stilfs 108 1 12 12 12 4. Vallási megoszlás szerint 11-en voltak római katolikusok és 1 (Kaszap Mihály) református. 5. A vándorkönyv kérésekor életkorúk: 18 éves volt 5, 23 éves volt 1, 19 éves volt 1, 24 éves volt 2, 20 éves volt 1, 33 éves volt 1, 22 éves volt 1, mely legutóbbi számot annak megfelelően kell értékelni, hogy az általa képviselt legény ebben az életkorában a második vándorkönyvét kapta. 6. A vándorkönyv kérésekor 9 legény nőtlen családi állapotú volt. Az 1860. május 1. után kiállított vándorkönyvvel rendelkezők közül 3-nak a könyvében a személyi adatok bejegyzéséhez előnyomtatott szavak között a családi állapot bejegyzésére felhívó nincs. 7. A 12 legény közül 8-an alá tudták írni a nevüket, 3-an nem. (Sótonyi, Betze, Bedének.) Egynek a vándorkönyvében a névaláírásnak hagyott hely üres (SZÍVÓS). 8. A vándorutak iránya és időtartama a következő volt. A dőlt betűvel szedett helységnevek munkavállalási helyek, a többi helység csak a vándorkönyv láttamozásának, vagy más hivatali bejegyzésnek a helyei. A vándorutak időtartamának ismertetésénél azoknál a munkaviszonyoknál, amelyek kezdő és befejező idejét nem a naptári napok megjelölésével jegyezték be a vándorkönyvbe, hanem csak az év és a hét, mint naptári egységek mennyiségének közlésével, a kezdő napot a bejegyzés keletje szerinti naptól (mint a munkaviszony befejező napjától) visszafelé számítva állapítottuk meg. Az időtartamoknak a vándorkönyvbe bejegyzése az esetek egy részében elnagyolt és ezért pontatlan. Ez a megállapítás azon alapszik, hogy egyes munkaviszonyok bejegyzett, vagy kiszámítható kezdő ideje az előző munkaviszony bejegyzett időtartamának néhány utolsó napjával ölelkezik. Ilyen esetben az előző munkaviszony befejező napját tekintettük helyesnek, s az ezt követő munkaviszony időtartamát innen kezdődőként számítottuk. A Tolna megyei Regölyben született Sotonyi János takácslegény vándorútja: Kaposvár — Ireg 109 — Veszprém — Pápa — olvashatatlan nevű helység — Kisrada 110 — Pölöskefej. ш Az első munkaviszony kezdőnapja a bejegyzés erről szóló sora betűinek elmosódottsága miatt ma már nem állapítható meg. A következő munkaviszony kezdőnapjából következően az első munkaviszony valamivel 1839 március közepe előtt végződött. A bejegyzett utolsó munkaviszony 1843. december 3-ig tartott. E szerint a vándorlás időtartama 3 év és közel 9 hónapos. Sotonyi János 7 helységben járt és mindegyikben dolgozott. A Keszthelyen született Hodits István fazekaslegény Keszthelyen történt felszabadítása utáni első munkaviszonyának helye és vándorútjának iránya: Keszthely — Sümeg — Tapolca — Miháld 112 — Nagykanizsa — Keszthely — Nagykanizsa. Az első munkaviszony kezdete 1843. augusztus 6., az utolsónak befejező napja 1851. december 27. Tehát 8 évig és közel 5 hónapig volt vándorúton. Hodits István 5 helységet keresett fel és mindegyikben dolgozott. A Fejér megyei Gárdonyban született Kaszap Mihály kovácslegény Újfaluban 113 1845. május 12-én történt felszabadulása után ugyanott volt munkaviszonyban. Vándorútjának állomásai: Székesfehérvár — Győr — Pozsony — Sopron — Szombathely — Pest — Magyaróvár — Pozsony — Bécs — Pest — Buda — Székesfehérvár (ahol a sorozáson alkalmatlannak találták és ahol 3 évre szóló vándorlási engedélyt kapott) — Pest — Pécs — Székesfehérvár (ahol 2 évre szóló engedélyt kapott a es. kir. ausztriai Monarchiában való vándorlásra) — Székesfehérvár. Az első munkaviszony kezdete: 1845. május vége, az utolsónak befejező napja: 1857. december 22. A vándorút időtartama 12 év és 7 hónap. Kaszap Mihály a vándorútja alatt a vándorkönyv szerint 10 helységben járt és közülük 9-ben dolgozott. A Nógrád megyei Keszegen született Csillag András magyar-szabó legény a vándorkönyve Püspök-Vácon történt kiváltása előtt ugyanott dolgozott. Vándorútjának iránya: Kecskemét — Aszód — Cegléd — Gödöllő — Selmecbánya — Vác — Cegléd — Aszód — Keszeg (ahol szüleinél tartózkodott) — Hercegfalva 114 — Győr — Komárom — Tata — Neszmély 115 — Esztergom — Aszód (ahonnan sorozás alá tartozóként hazájába utasítják) — Nógrád megye nógrádi kerülete főszolgabírójának olvashatatlan nevű működési helye (ahol a Magyar Koronaországban való vándorlásra 1 évre szóló engedélyt kap) — Hatvan — Domony 116 — Kisfalud 111 — Mohács — Újbecse m — Nagykikinda" 9 — Nagyoroszi 120 (ahol a következő sorozásig szóló vándorlási engedélyt írtak könyvébe) — ismeretlen hely(ek) — Nagyoroszi (ahol ez alkalommal 3 évre szóló vándorlási engedélyt jegyeztek be) — Gyöngyös — Szeged — Új-Arad 121 — Arad [22 — Temesvár — Nagyszeben — Brassó (ahol végzett munkája utáni ismeretlen helyen tartózkodása idején engedélyezte számára Pozsonyban az ottani Helytartósági Osztály Elnöksége, hogy a Dunai Fejedelemségekbe és Törökországba vándoroljon, de ezzel az engedéllyel éléséről a vándorkönyvben bejegyzés nincs) — Szeged — Pécs — Eszék — Zágráb. A vándorútra indulás előtti munkaviszony utolsó napja 1847. augusztus 13. A vándorút alatti első munkahelyére e nap és 1847. szeptember 27-e között érkezett. A vándorlás alatti utolsó munkaviszony 1860. szeptember 24-éig tartott. A vándorút időtartama tehát néhány napos hibával 13 évben állapítható meg. Ez alatt összesen 35 alkalommal, 33 helységben történt Csillag András munkakönyvébe bejegyzés. Közülük 18-ban dolgozott. A nyugat-galíciai Wadowicei kerületben (im Kreise) le-
