Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)
240 Rózsa Miklós Produzent hat hierorts von 7 ten Jánner 1859. biss 18. August 1860. mit Fleiss und guten betragen gearbeitet. Fünfkirchen am 19 ten August 1860. Olvashatatlan aláírás s. k. „Magistrat der Königl. Freistadt Fünfkirchen" szövegű körbélyegző lenyomata. Egy adalék ahhoz, hogy a 21080/1816. sz. helytartótanácsi rendelettel rendszeresített vándorkönyv 1860. május 1-е után használható volt a munkaviszony-megszűnéseknek az idézett pátenssel bevezetett munkakönyvbe való bejegyzései teljesítésére. f) Novaczky Imre vándorkönyvében három olyan bejegyzés van, amelyek arról adtak az ellenőrzést végzőknek tájékoztatást, hogy a vándorkönyv tulajdonosa mely helységbe indulását mondta be az ezt bejegyezni kötelesnek. Mindhárom bejegyzés Nováczkynak szülővárosából indulásakor történt, s azokat Nagykanizsa rendőrbiztosa írta be. g) Amint már említettük, a neoabszolutizmus idején Magyarországon a vándorkönyv a katonai szolgálati kötelezettséggel kapcsolatos polgári tevékenységbe is bevont eszköz. Ennek jegyében került Novaczky vándorkönyvébe a Palota mezővárosi hatóságnak 1858. január 3-i bejegyzése, mely szerint az akkor segédként ott dolgozó és 21. életévébe lépő Nováczkyt, mint sorkötelest szülőhelyére utasította. Ezt követi a nagykanizsai Szolgabírói Hivatal — ugyancsak német nyelvű — 1858. április 1-i bejegyzése arról, hogy a munkakönyv tulajdonosa katonai kötelezettségének egyszer és mindenkorra eleget tett. Ennek következménye, hogy 1858. december 29-én az osztrák koronaországokba való vándorlásra 3 éves engedélytjegyzett a vándorkönyvbe a nagykanizsai es. kir. rendőrbiztos. h) A rendőrhatósági és a politikai hatósági bejegyzések éppúgy, mint a korábban tárgyalt vándorkönyveknek a neoabszolutizmus idejéből való polgári hatósági és rendőrhatósági bejegyzései nem viaszpecséttel, hanem fekete vagy zöld színű bélyegzőlenyomattal megerősítettek. A Novaczky könyvébe bejegyző két polgári közigazgatási hatóság kör alakú, a kanizsai rendőrbiztos álló ellipszis alakú bélyegzőt használt, melynek közepén kétfejű sasos címer van. B/a) Az Anton Rolandnak kiállított vándorkönyv irattani külső ismertetőjele szerint egy 16,8x11 cm nagyságú, 1—80 oldalszámú lapokat magába foglaló, álló alakú könyvecske, amelynek lapjait átfűző zsineg végét az utolsó lap második oldalán szárazbélyegzővel ellátott zárócímke ragasztja le. A könyv kemény kötésének táblái ma már nincsenek meg. A könyv első 7 oldalán található német és lengyel nyelvű nyomtatott szöveg. Az ezt követő oldalak a könyv kiadása utáni bejegyzések céljára szolgálnak. b) A könyvet 1853-ban Lembergben a K. K. ProvinzialStaats Druckerei-Ъеп nyomták. c) A könyvbe semmilyen címer nincs nyomtatva. d) A vándorkönyvbe nyomtatott német szöveg azzal kezdődik, hogy a , .Wanderbuch in Folge des AfllerJ hföchstenj Patentes von 24. Február 1827 und der bezüglichen nachtraglichen Verordnungen" (Vándorkönyv az 1827. február 24-i legfelsőbb Patens és a vonatkozó kiegészítő rendeletek alapján.) A hivatkozott császári patens szövege rendelkezésünkre nem áll. E jogszabály rendelte el az ausztriai tartományokban a mesterlegények vándorkönyvvel való ellátását. A vándorkönyv megnevezése a lengyel szövegben: Ksiazka wedrownicza. A címet követik és a 2. oldalon folytatódnak a személyi adatok bejegyzésére szolgáló nyomtatott szavak mindkét nyelven. Az e célra előnyomott szöveg szerint olyan személyi adatokat kellett bejegyezni, mint amilyeneket a Novaczky részére kiállított vándorkönyv-nyomtatvány szerint kellett. Ebbe a Lembergben előállított vándorkönyv-nyomtatványba is a születési hely után be kellett írni, hogy az mely koronaország mely kerületében van, továbbá a tulajdonosnak nem az életkorát, hanem születési évét, valamint illetőségi községét, és azt, hogy az mely koronaország mely kerületében fekszik, továbbá a tulajdonos foglalkozását, családi állapotát, termetét, milyen volt arca, haja, szeme, orra, szája, és milyen különös ismertetőjele volt. Nem volt előnyomott szöveg a vallás bejegyzéséhez. Ez az oka annak, hogy Roland vándorkönyvébe is a címoldalon lévő neve alá írták, hogy milyen vallású. A vándorkönyvben a személyi adatok után van üres hely a tulajdonos névaláírása számára, melyet a vándorlás engedélyezett irányának és időtartamának bejegyzésére szolgáló üres hely követ. Ez alá van nyomtatva a valamennyi bel- és külföldi hatósághoz intézett az iránti megkeresés, hogy a vándorkönyv felmutatójának akadálymentesen engedélyezzék a vándorlást, s neki minden lehetséges segítséget adjanak meg. A vándorkönyv 3—6. oldalán két-két hasábba szedve, a bal hasábban németül, a jobb hasábban lengyelül olvasható 7 pontba foglalva a vándorkönyvre vonatkozó tájékoztatás. (Belehrung Betreffder Wanderbücher. — Informacya w do ksiazek Wedrowniczych.) E tájékoztatás megegyezik az 1852-ben a budai Egyetemi Nyomda által előállított Nováczky-féle vándorkönyvbe nyomtatottal, természetesen azokkal az eltérésekkel, amelyek a két koronaországban (Magyarország és Galícia) fennállott közigazgatási különbözőségekből származnak. Az 1. pont szerint a vándorkönyvet a koronaország kerületi főnöke (Bezirkshauptmann), a tanáccsal (Magistrat) rendelkező helyeken a tanács állítja ki az illetőségi bizonyítvány alapján. A 2. és a 3. pont megegyezik a budai Egyetemi Nyomdában előállított Nováczky-féle vándorkönyvbe nyomtatott „Oktatás" 2. és 3. pontjában olvashatókkal.
