Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Szakály Ferenc: Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása előtt

Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása előtt 23 ha feltevésünk helytálló — ennek a falunak az újjáépülése már korábban megkezdődött. A minden bizonnyal csonka 1. számú urbárium, sajnos, semminő támponttal nem szolgál önmaga datálásához. Felvételének idején a felsorolt 35 helységből 9 — Almaszeg, Szepetnek (amelyet a törökök belátható időn belül már másodszor égettek fel), Venéce, Miháld, Szentpál, Páld, Csicsó, Szentpéter és Keresztúr — teljesen üresen állott, de nyugodt szívvel az elpusztult helyek közé számíthatjuk magát Kanizsát, Dencset és Berényt is. Kanizsának ugyanis ekkor sem volt polgári lakossága; egykori lakói a környékbeli falvakba húzódtak (,,was aber für Vnnderthanen verbleiben, die haltten sich auf anderen wmbligenden Dörffern"). Dénesnek ugyan volt még néhány lakosa, a telkek nagyobb része azonban üresen állt. Berény megmaradt népe nem a régi helyére tért vissza a legutóbbi pusztulás után, hanem új falut épített magának a határ egy másik pontján („Dieses Dorf ist gleichfalls öedt vnnd von dem Türggen gar verwüesst worden, vnnd wie Ballog Mathe vndt Todt Imbre, so vorhin aida gewohnt, anzaigen, so habén die Vnderthanen, so Verbleiben vnnd noch verhandten, aus bezwannghnus der Türggen, an ain anderen Ortt ain neues Dörffl gebautt, welche gleichwol den Grundt zu Béren nachmalen gemüessen"). Az összeíró kivétel nélkül minden esetben a törököket jelöli meg a pusztítás okozóiként anélkül azonban, hogy az időpontot megadná. Egyedül Miháldnál mondja meg, hogy a falu tizenhat esztendővel korábban néptelenedett el, Páldról pedig Somogy megye portális adóösszeírásaiból tudjuk, hogy már az 1540-es években is déserta volt.

18 Joggal vélhetnők tehát, hogy az urbáriumot olvasva is az ún. tizenötéves háború (1593—1606) első éveiben járunk; annál is inkább, mert nehéz lenne más magyarázatot találni rá, miért pusztították volna a törökök ily szenvedélyesen a nekik is adózó, némelykor az ő felségterületükön fekvő településeket. Ugyanerre utal az is, hogy az összeíró szerint Kanizsa polgárai a veszélyes hadjárás és az ellenséges fenyegetés miatt álltak odébb a mindenfelől pusztaságtól övezett erősségből („der gefárlichen Kriegsleüff vnd feindes Gfahr des westen herumb allés öedt"). Az adott körülmények között végülis csupán az urbáriumban, illetve a másik két kanizsai jegyzékben — kivált a pontosan datált 1597. éviben — megadott alattvaló (jobbágy+zsellér) — számok összevetéséből következtethetünk az előbbi keletkezési idejére. Az alattvaló-számok azokban a helységekben, amelyek mindhárom forrásban szerepelnek, a következőképpen alakultak: alattvalók száma török adóról a datálatlan felvett datá- az 1597. évi urbáriumban latlan jegy- jegyzékben zékben Sármás 32 8 25 Szepetnek puszta 8 21 alatt valók s török adóról zárna a datálatlan felvett datáaz 1597. évi urbáriumban latlan jegyzékben jegyzékben Újudvar 39 20 21 Gelse 53 28 30 Újnép puszta puszta puszta Esztregenye 13 puszta 9 Iharos 21 13 22 Dencs 20 12 12 Berény 14 10 11 Bósfalva 10 8 14 Becsehely 37 32 31 Pamlény 17 puszta 7* Összesen 256 139 223 "Újjáépülőben Ha kiindulópontunk — miszerint az alattvalók számának a tizenötéves háború éveiben előrehaladva fokozatosan csökkenie kell — helytálló, úgy nyilvánvaló, hogy datálatlan urbáriumunk mindenképpen a két másik összeírás, sőt valószínűleg még a háború megindulása előtt keletkezett, hiszen — a belőle leolvasható nagyarányú (közel 33%-os) falupusztulás ellenére is — messze épebb uradalomról ad hírt, mint az utóbbiak. Csupán látszatra mond ellent az alkalmazott módszernek, hogy a török szolgáltatásokat regisztráló 1595. előttre datálható jegyzékben jóval kevesebb adófizetőt regisztráltak, mint az 1597. éviben. Bár rejtély, hogy az összeírót ezúttal miért foglalkoztatta ez, — hiszen semmi köze az összeírás témájához —, maga meséli, hogy a felsorolt falvakban az általa megadottnál több subditus él, sokan ugyanis a haramiák közé adták magukat és Újvárban, Bajcsavárott és Kanizsán szolgálnak („so bégében sy sich doch Vndter die haramia, vnd dienen aines thails zu Vyuar, Weitschauar vnd Canischa"). Ezek úgymond, jóllehet fisikális telken élnek, szolgálatukat katonai szolgálatnak fogják fel, s nem hajlandók sem robotot teljesíteni, sem tizedet, vámot és hadiadót fizetni. Rajtuk kívül Szepetneken és Becsehelyen van 1—1 libertinus is, akik szintén vonakodnak leróni tartozásaikat. Visszatérve az 1. számú urbárium datálásához: ha az valóban a két másik összeírásnál jóval korábban, legkésőbb az 1580-as és 1590-es évek fordulóján — de meglehet, hogy még előbb — keletkezett, úgy a falvak benne leírt elpusztítása, felégetése, a lakosság elhajtása és legyilkolása nem valamely rendszeres hadművelet, hanem — ellentétben az elemi logikával — a békeévek török portyáinak számláját terheli. (Miként az a tizenhat éve pusztán álló Miháld esetében evidens is.) S valóban: a különféle keresztény források gyakorta panaszkodnak a Kanizsa környékét ért barbár török támadások miatt.

19 Ad absurdum vive a dolgot persze elképzelhető lenne, hogy a frontvonaltól valamelyest távolabb került kanizsai uradalomba begyültek a hadasabb vidékek menekülői, s