Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

Vándorkönyvek a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban 227 katasztere a vándorló mesterlegénynek adott bizonyítványokat kundschaftoknak nevezve, a tanulólevelekkel, felszabadító levelekkel, mesterlevelekkel, ajánlólevelekkel együtt a bizonyságlevél gyűjtőnév alá vonva mutatja ki. Figyelemre érdemes, hogy az erről szóló tájékoztató szöveg német fordításában a bizonyságlevél gyűjtőnevet Kundschaft-пак fordítva találjuk, mégpedig azzal, hogy ez alá tartoznak az előbb felsoroltak, így a felsorolásban az ötödik helyen említett kundschaftok, amelyeket a német nyelvű tájékoztatás ugyancsak Kundschqft-ként említ. Eszerint a gyűjtőnévnek a német fordítás szerinti megfelelője azonos az általa felölelt írásos emlékek egyikének, a vándorló-legényeknek adott bizonyítvány német nevével.

31 Az említett XIX. sz. eleji publikációbeli, majd az Ideiglenes Iparrendtartás-bt\\ szóhasználatokból lehetséges zavarok, félreértések lehetőségének kizárására törekvéstől vezetve használtuk eddig is a német nyelvben Kundschaft szóval nevezett okirat neveként a vándorló legénynek adott bizonyítvány megjelölést. A továbbiakban ugyanígy nevezzük, bár ez egy kicsit hosszabb, de egyértelmű, vagy Kundschaft-ként említjük, s mert e szó nyelvünk jövevényszavává vált, amikor ilyenként használjuk, kis kezdőbetűvel írjuk. 9. A Közönséges Céhbeli Cikkelyek-be foglaltan írta elő a Helytartótanács, hogy a „tanúság levél (Kundschaft) e' formán készíttessék el: Mi czéhmester, és egyéb czéhbeli mesterek városában ezeknek erejével tudtuk adgyuk, hogy e' jelenlevő levelünket előmutató legény, ki született esztendős termetű hajú, nálunk itt városában esztendeig hétig a' mesterségben dolgozott légyen, és ezen időközben magát serényen, híven, csendesen, békésen, 's becsületesen viselte, a' mint egy mesterlegényhez illik. Melynek bizonyságát tehát néki kiadni méltónak Ítéltetik, közönségesen és egyenként megkérvén Mestertársainkat, hogy czéhbeli szokásaink szerént elősegíteni, 's mennyire kívántatik, gyámolítani ne terheltessenek. (P.H.) N.N. Czéhmester N.N. Mester, kinél dolgozott." A vándorló mesterlegények részére adott bizonyítványnak a Közönséges Céhbeli Cikkelyek szerinti mintáját az újkori oklevél- és irattannak H. O. Meissner által lefektetett rendszerében

32 vizsgálva és a megállapításokat a birodalmi Kézműves-Rendtartás szerinti formulával egybe vetve, a következőket látjuk. A birodalmi Kézműves-Rendtartás azt írja elő, hogy az Attestât nyomtatott legyen, ami azt jelenti, hogy annak céljára nyomtatott űrlapot kell használni. A Közönséges Céhbeli Cikkelyekben erre vonatkozó rendelkezés nincs. Valószínűleg azért, mert már korábban meghonosodott nálunk a bizonyítványnak nyomtatott űrlap felhasználásával való kiállítása.

33 A hazai formula szerinti bizonyítvány bevezető részébe foglalt intitulatio azonos a birodalmi Rendtartás szerintivel. A Közönséges Céhbeli Cikkelyekben látható minta szerinti bizonyítvány tárgyául szolgáló tények közlését kifejező promulgatio-Ъап a bizonyítványt kiállítók „tudtul adják" a tényeket. A birodalmi Rendtartás által adott minta szerint a kiállítók azokat, .bescheinigen", tehát tanúsítják, bizonyítják. A két mintában azonos a bizonyított tények szövegmintája, hasonlóképpen a legénynek a mestertársak részére ajánlása. A leírt tények bizonyítási módjaként magára az okiratra való utalás, a corroboratio mindkét mintában az intitulatio-t magába foglaló bevezető részt követően helyezkedik el. A Közönséges Céhbeli Cikkelyekkel megállapított minta zárórészében a birodalmi Kézműves-Rendtartás szerintivel szemben azt a két eltérést találjuk, hogy míg az utóbbi felhívja a figyelmet arra, hogy a kiadásra kerülő bizonyítványt kelettel kell ellátni, és két Ober-Meister-i aláírás helyét jelöli meg, addig a Közönséges Céhbeli Cikkelyek szerinti mintában dátumra utalás nincs, és a minta a bizonyítványnak csak a céhmester által való aláírását írja elő. 10. A birodalmi Rendtartással bevezetett Kundschaft a kézműves legények vándorlása rendészeti ellenőrzésének, egyben a kézművesipar-igazgatásnak eszköze volt. Ugyanezek eszköze volt Magyarországon a vándorló mesterlegényeknek adandó bizonyítvány, amint az kitűnik a reá vonatkozó rendelkezéseknek és a bizonyítvány előírt tartalmának a birodalmi Kézműves-Rendtartással bevezetett Kundschaft-m vonatkozó rendelkezésekkel való megegyezéséből. 11. A gazdasági élet XIX. sz. elejére kialakult adottságai és az uralkodó társadalmi viszonyok mellett a Kundschaft már nem felelt meg azoknak az igényeknek, amelyeket vele szemben a mesterlegények vándorlásának ellenőrzése érdekében az állam támasztott. A XIX. sz. első fele Európájának politikai jelenségei, egyben ellentétes eszményképei voltak az abszolutizmus és a liberalizmus. Mindkét politikai irányzat erőteljesen befolyásolta a mesterlegények helyzetének alakulását. Az államhatalom pedig mind erőteljesebb rendészeti ellenőrzés alá törekedett vonni a mesterlegények vándorlását. E törekvésnek megfelelő hatékonyságú ellenőrzés folytatásához a Kundschaft és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési rendszer már nem volt kielégítő. Új típusú ellenőrzési eszközre volt szükség. Ennek folytán került sor a Kundschaft helyébe Svájcban 1810-től fokozatosan lépett vándorkönyvnek

34 egyes német államokban is történő rendszeresítésére. Ez pl. Szászországban 1810. december 7-én, Mecklenburgban 1815-ben kiadott jogszabály alapján történt.

35 Hannoverben a belföldi mesterlegényeknek csak egy 1826. május 9-i rendelet folytán kellett magukat ván-