Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében

212 Kunics Zsuzsa kedése, majd az 1930-as évek végétől Gyarmati György könyvnyomdája és Horváth István és Fia Temetkezési Vállalata volt található. A bérlők hirdetéseikben az új tulajdonosok ellenére is a , ,Bogenrieder-palota" elnevezést használták, s az épületet ma is így ismerik a kanizsaiak. (24. kép) Az első világháborút lezáró trianoni béke meggyengítette Kanizsát, , ,határváros" lett, legfontosabb piacait, gazdasági vonzáskörzetének háromnegyed részét elvesztette. Átmenő kereskedelme erősen csökkent, számos kereskedő és iparos tönkrement. Ennek ellenére nem torpant meg a város fejlődése. A városi vezetés következetes, belterjes városfejlesztési politikát folytatott. Ennek szellemében készíttették el Wargha László budapesti műszaki tanácsossal az 1927. évi városrendezési tervet. Feladatként jelölte ki a terv: a forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében alul- és felüljárók építését, utak szélesítését, új utcák nyitását, piac és vásárterek biztosítását. Az Erzsébet teret a város reprezentatív központjává kívánták fejleszteni. Előírták belvárosi parkok, gyermekjátszóterek, parkosított utcabeugrások, parksávok kialakítását.

89 Átadták az új Postapalotát, bérházakat emeltek a Kossuth téren, a Sugár úton, kibővítették a gimnáziumot, a kórház épületeit. 1927-ben a Városi Színházat, 1930-ban két új iskolát, majd a Gábor Áron Laktanyát adták át, 1933-ban avatták a városi strandfürdőt, 1934-ben az új református templomot. A lakóházak száma 20 év alatt 1910—1930. között több mint 10%-kai nőtt, míg 1910-ben 3154 ház, 1920-ban 3281, 1930-ban 3533 lakóház állt a városban. Ezek közül 3058 kőből vagy téglából épült, s közülük 146 egyemeletes, 41 a kétemeletes, s 9 a több emeletes házak száma.

90 A városi fejlődést meghatározó víz- és csatornaművek kiépítése is ekkor valósult meg. Az első terv 1894-ben született, mely szerint a Balatont és a Murát csatornával kötik össze, ennek révén látják el Kanizsát vízvezetékkel, s egyben fürdőhellyé fejleszthetik. A költséges tervet végül elvetették, s egy másik megoldást választottak: kutakat fúrtak a Principális-völgy ben. 1913-ban voltak az első próbafúrások, de csak 1915-ben találtak két bővizű és a Károlyi-laktanya építésénél egy kisebb forrást.

91 Király Sándor városi mérnök ezekre alapozva tervezte meg Kanizsa vízvezeték-rendszerét 1921-ben, majd 1926-tól megindult a korszerű csatornarendszer fokozatos kiépítése is. A csatornázott utak, terek között van a Deák tér is. A munkálatok során erősen megrongálódtak az útburkolatok, így 1929-ben a város elhatározta, hogy útjait átépítteti. A munkát versenytárgyalás során a Magyar Aszfalt Rt. nyerte el, s 1931-re fejezte be. A burkolatokat a forgalom és a városiasság szempontjai szerint választották ki. Szükségessé vált a Deák tér kopott, hiányos és a forgalom szempontjából már nem megfelelő kongótégla-burkolatának kicserélése is. A tér egy részét homokaszfalttal, más részét felületi kezeléssel és bitumacburkolattal látták el.

92 A városrendezési terv szerint a Deák térrel szemben fennálló „forgalmi igények kielégítésén kívül" gondoskodni kellett a tér „esztétikai szempontból való megoldásáról" is.

93 Barbarits Lajos 1929-ben monográfiájában még úgy ír Nagykanizsáról, hogy , ,ama ritka városok közé tartozik, melyeknek semmiféle köztéri szoborműve nincs".

94 Néhány évig kellett csak várni a város első köztéri szobrainak leleplezésére. Dr. Krátky István polgármestersége idején, rövid idő alatt, 1930—1934. között négy szoborral gazdagodott a város. Közülük három — a 20-as honvéd gyalogezred és a 48-as gyalogezred emlékművei, a Turulmadár újból — Nagykanizsát díszíti ma is. A tervek szerint a város egy „monumentális" közös emlékművet szeretett volna felállítani a két ezred elesettjeinek emlékére. A volt 20-as honvédek és családtagjaik nagyarányú gyűjtést szerveztek, szoborpályázatot írtak ki, melyet Hybl József nyert meg „Dalolva mentek csatáról csatára" jeligéjű alkotásával. A bronz emlékszobrot 1930. június 1-én avatták fel az Erzsébet tér délkeleti, Fő út felé eső szakaszán.

95 (A szobrot 1965-ben szállították át a Széchenyi térre, majd a Művelődési Központ építésekor mai helyére, a Sétakertbe.) A 20-as gyalogezrednek állít emléket a Felsőtemplom főbejárata mellett a falban elhelyezett emléktábla is, melynek felirata: „Az idegenben nyugvó Húszas Honvéd Hősök emlékének az ezred tűzkeresztségének V évfordulóján 1918. Vin. 28." Az általános hősi emlékmű terve a 20-as szobor leleplezésével meghiúsult. Nagykanizsa lakossága a ,,hősi-szobor kérdés" mielőbbi megoldását, a 20-as után a 48-as emlékmű felállítását sürgette. „Vajon a 48-asok más halált haltak?", „a 20-as emlékművet a 20-asok és családtagjai állítják, a város feladata, hogy emléket állítson az összes kanizsai hősnek" — olvashatjuk a Zalai Közlönyben.

96 A 20-as ezredhez hasonlóan a 48. gyalogezred megmaradt tagjai is emléktáblát helyeztek el a Felsőtemplom falában I. világháborús tűzkeresztségük 10. évfordulóján 1924. aug. 23-án. Felirata: „A 48-ik közös gyalogezred hőseinek emlékére, akik a világháborúban hazájukért életüket feláldozták." Az ezred emlékművének avatására azonban csak — négy évvel a 20-as szobor leleplezése után — 1934-ben kerülhetett sor. 1934. áprilisában a Deák térről a Törökkutat „áthelyezték a törvényszék elé az Erzsébet tér északi oldalára".

97 A kút helyén állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, — a helyi sajtó szerint — „a magyar vidék legszebb hősi szobrát"-t. (25. kép) „Zuhogó esőben is impozáns ünnepe volt Nagykanizsának a 48-as hősi emlékmű leleplezése" 1934. szeptember 2-án.

98 A terv szerint József főherceg adta volna át a szobrot, de fontos közügyek távoltartották, így megbízásából Pacor József ny. altábornagy, egykori ezredparancsnok mondta a szoboravató beszédet.