Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében

A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében 209 jelölték ki, de heti vásáros napokon a fakereskedők a Felsőtemplom előtt is árultak. Itt sorakoztak a templomtól jobbra a kékfestők sátrai is. Árultak a járdák mentén a kötélverők, a szíjgyártók, a gelencsérek, s a bábosok (mézeskalácsosok) is. Délután két óra után azonban tilos volt az árusítás.

52 A Deák tér a város egyik legforgalmasabb piactere volt tehát, a Piactér (Erzsébet tér) és az Eötvös tér mellett, de helyet kaptak az egyházi ünnepélyek és politikai rendezvények is. (11—12. kép) A Felsőtemplom előtti téren Űrnapján (Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön) és a védőszent Nepomuki Szent János ünnepén (május 16-án), majd 1942-től Jézus Szíve napján (június 2-án) impozáns méretű búcsúkat, körmeneteket tartottak. A Nepomuki Szent János napi processzióról Kurbély György is említést tesz az 1816. évi „Canonica Visitátió"-ban: ,,az istentiszteletek rendje a kegyes tanítórendi atyák által teljesíttetik, mind ünnep- és vasárnapokon, mind hétköznapokon a kegyes tanítórend főnöke (főnök igazgató) által előírt módon különös tekintettel a védőszent ünnepére, amikor az anyatemplomból (Szent József plébániatemplom) 9 órakor körmenet vezettetik az említett kápolnához (Nepomuki Szent János kápolna) és itt plébániai misét mondanak ugyanolyan szabályok szerint, mint az anyatemplomban szokták."

53 Századunkban — a korabeli fényképek tanúsága szerint — a tér az egyházi ünnepségek mellett a „hazafias ünnepélyek színteréül szolgál",

54 számos politikai megemlékezést, gyűlést, katonai felvonulást rendeztek itt. Belus József városrendező intézkedései közé tartozott, hogy 1873-ban az utcák új nevet kaptak, számtáblákat helyeztek el a házakon. A rendelet előtt a városi lakóépületeket nem utcánként, hanem folyamatosan sorszámozták (a Deák tér északi oldalának házait pl. az 5—10, a Felsőtemplom melletti kis házakat a 416—417, a déli oldal lakóházait a 457—461. sorszámokkal jelölték

55

), ill. a tulajdonosaik nevén tartották nyilván (pl. Grünhut-ház, Theodorovicsház), így szerepeltek a kataszteri térképeken, a nyilvántartásokban és az újsághírekben is. Az 1873. évi tanácsi rendelettel nyerte el új nevét többek között a Zrínyi (korábban Kis Német u.), Kazinczy (Kapronczai u.), Kisfaludy (Kerti u.), Teleki (Pécsi vagy Soproni u.), Petőfi (Pesti u.), Kölcsey utca (Egylet u.), de az Eötvös tér (Séta tér), Széchenyi tér (Szent János tér) és a ,,Deáktér" is, mely utóbbit Felsőtemplom térnek vagy gyakran Főtérnek neveztek korábban.

56 1879-ben a templommal szemben medencés kutat állítottak fel, az ún. Törökkutat. A néphit szerint a törökkori várban állt nyolcszögletű medencéje, innen származik az elnevezése. Középső részét négy, homokkőből faragott, a négy égtáj felé néző, vizet köpő oroszlánfej díszíti. Tetejére klasszicista oszlop került faragott angyalkával. Felállításának hírét örömmel fogadta a lakosság, mint írták: , párosunk egyik legélénkebb terét csinosságban ez új alkotmány ugyancsak emelni fogja".

57 (1. kép) A nehéz pénzügyi helyzet ellenére az 1880-as években óriási mértékben fellendültek a magánépítkezések, s kölcsönöket vett fel a város is a meglévő középületek bővítésére, újak építésére. (Zsinagóga, kórházépület, 20-as és 48-as gyalogezred laktanyái stb.) A Főtéren (mai Erzsébet tér) már csak kétemeletes épület emelhető, az ún. II. övezetben — ahova a Deák tér is tartozott — „utczai vonalra egy emeletesnél alacsonyabb épület nem emelhető", s „csakis tégla vagy kőből engedtetik meg az építkezés" — írja elő az 1880. évi Építési Szabályrendelet.

58 A fejlődés ütemét jól érzékelteti, hogy 1886—1890. között 3 kétemeletes, 8 egyemeletes, 125 földszintes ház épült a városban, s 56-ot nagyobbítottak meg, ill. építettek át.

59 Az új ízlés, az eklektika jegyében született újjá a város. A modern építészet kezdetei óta divatos dolog volt elmarasztalni az eklektikát. Van egy terület azonban, ahol minden előző korszakot felülmúlt: a városépítészet. Szentkirályi Zoltán megfogalmazása szerint: ,,A városhoz fűződő képzeteink java része még ma is eklektikus."

60 A Deák téren is megjelentek az eklektikus paloták. 1870-ben nyitották meg Széchenyi István házának elbontásával a Takarékpénztár utat. Még ugyanebben az évben elkészült a Nagykanizsai Takarékpénztár impozáns székházának Takarékpénztár utcai (ma Csengery u.) része, majd — az 1867-ben Németh János szűcsmestertől megvett földszintes ház helyén — 1879-ben a kupolás sarokrész. A székház szomszédságában a Deák téren az emeletes Wlassics-ház állt, Wlassics Antal városbíró (a jogtudós, kultuszminiszter Wlassics Gyula édesapja) tulajdona. A házat 1886-ban vásárolta meg a Takarékpénztár; átépítették, megmagasították, 1888-ban készült el a székház sarokrészével teljesen egyezően.

61 (13—14. kép) A Nagykanizsai Takarékpénztár a megye első, s 20 éven keresztül egyetlen bankja, az országban is elsők között volt, a tizennegyedik. 1845-ben alakult, a székház felépítéséig Axenti György házában működött. Első főigazgatója Tárnok Lajos, a Batthyány-uradalom kormányzója volt, első 36 tagú választmányában ott találhatjuk Deák Ferencet és Csány Lászlót is.

62 A székházban kapott helyet az Osztrák—Magyar Bank nagykanizsai fiókja is (1879—1902. között), a Bankpalota felépítéséig.

63 Ez szintén egyike volt az ország legelső Osztrák—Magyar Bankfiókjainak. Az első öt fiókot 1878—1879-ben Győrben, Kolozsváron, Nagykanizsán, majd Pozsonyban és Szegeden állították fel. A székház földszintjét a századfordulón cukrászműhely, mezőgazdasági gépkereskedés, drogéria, a Duna Biztosító Társaság irodája foglalta el, itt volt üzlete ifj. Wajdits Józsefnek

64 is, aki könyv-, papírkereskedő, könyvkötő és nyomdász volt egy személyben, s kiadótulajdonosa egy ideig a Zalai Közlönynek. Már nagyapja is „kompektor"