Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Molnár László: A lenti vár üvegleletei

ZALAI MÚZEUM 4. 1992 Molnár László: A lenti vár üvegleletei A lenti vár politikai, gazdasági jelentősége a rendelkezésre álló adatokból ismert. Ez a jelentőség a politikában a XV. század közepén kapott hangsúlyt, amikor Albert királynak ostrommal kellett elvenni a Cilleiektől Pákával együtt. (VÁNDOR 1979. 75-88.) Gazdasági jelentősége is ekkorra nőtt meg, hisz az alsólendvai Bánfi család hatalmas birtokai erre az időre már kisebb birtoktestekre szakadtak. Az egymással marakodó, egymás birtokait szívesen dúló urak birtokaik „végváraivá" tették e helyeket, gyakran birtokaik gazdasági központjává is. A XVI. században viszonylagos a nyugalom — a kevés adat ezt bizonyítja —, a zivataros idők ellenére is. Aztán a történelem ismét előtérbe tolta, fontossá tette a várat. Politikailag, gazdaságilag jelentős volt Lenti, de lássuk építészetileg is az volt-e; és a politika megkövetelte átépítéseket, erődítéseket követte-e a gazdasági megerősödést követő, művészi törekvéseket is kifejező építkezés. Erre vonatkozóan írásos forrás nem áll rendelkezésünkre. E kérdésre tehát a régészet eszközeivel kellett választ keresni, Az építészeti kultúra fokmérője az épületdíszítő elemek, berendezési tárgyak milyensége — mind anyagi, mind minőségi értelemben. Ebben a sorban fontos helyet foglal el az üveg. Fényt derít a kor ízlésére, építészeti kultúrájára és anyagi jólétére is. Hogy mégsem nyúltak (nyúlnak) szívesen az üveghez régészeink, annak az az egyszerű magyarázata, hogy az üveg kortalan. Amennyiben a töredék nem visel magán egyértelmű, korra utaló forma- és díszítőjeleket, úgy nem csak azt nem tudjuk megállapítani, hogy mikor készült — a XVI—XIX. századig bármikor —, hanem azt sem, hogy milyen országban. Ugyanis Német- vagy Csehországban is ugyanúgy káliüvegből készültek az edények, akár itthon. Rövid ismertetőnknek az a célja, hogy összehasonlítási lehetőséget nyújtson másoknak is, akik hasonló leletre bukkannak. Másodsorban viszont segítséget nyújt a feltárás során talált üvegtárgyak vizsgálata az egy koron belüli történelmi periódusok szétválasztására. Konkrétan egy feltáráson — a lenti vár részleges feltárásán — belül. Az üveg, mint bizonyíték Legelőször is megerősítette azt a feltevést, hogy a kaputorony nem csak a vár leglátványosabb, legrobusztusabb építménye, egyben védműve volt, hanem a leglakalyosabb is (ibid.). Ezt egyértelművé tette, hogy míg a vár több pontján is folyt kutatás és csak itt-ott fordult elő üvegtöredék, addig a torony előtti várárokban tömegesen (78/1. szelvény). Itt mennyiségileg és minőségileg is jelentős volt a leletanyag. Ezekről a későbbiekben lesz szó. Gazdái már a XVI. században törekedtek otthonosabbá tételére. Tanúsítják ezt a kerek ,,üvegtányérok", amelyek nemcsak a gazdagság fitogtatásának bizonyítékai, hanem a kulturált lakás igényének is (KATONA 1959.). Természetesen ez az akkori korra értendő. A lakályosabbá tétel, a pompa emelése csak fokozódott, amikor Nádasdy Ferenc, hatalmas birtokok ura, a dúsgazdag — tudomány- és művészetpártoló — főúr jutott Lenti birtokába. A vár, annak ellenére, hogy a törökellenes végvárrendszer legfontosabb erőssége volt a zalai végeken, mégis biztonságos távolságra Kanizsától ahhoz, hogy a végvár zordsága mellett a főúri kastély kényelmét is nyújthassa rövid időre. Ehhez a megfelelő védelmet biztosította az a kisebbnagyobb várakból, vigyázóházakból — ún. tarisznyavárakból — álló várlánc, amely délkeleten Kányavárra, délnyugaton Dobrira támaszkodott és amelynek legerősebb tagja Szécsisziget volt —, maga is jelentős erősség. Ez a viszonylagos fényűzés az 1660-as években viselt tisztségei miatt Nádasdy tói el is volt várható. ' így talán érthető is, hogy hivatalos megyejárásai során saját birtokain szállt meg, mindjárt ellenőrizve — az ország, megye gondjai mellett — azok állapotát is. Az építkezések korát az üvegek a XVI. század végére, a