Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Jankovich B. Dénes: Ásatások az Árpád-kori Fenék falu területén 1976–1978

188 JankovichB. Dénes: használatának egy-egy periódusát jelzik. Az egyes rétege­ket barna földrétegek választják el egymástól, ami arra utal­hat, hogy a felújított használat között hosszabb idő, talán egy-két év is eltelt. A gödörben talált cserepeket rétegen­ként elkülönítettük, de az egyes rétegek anyaga között szá­mottevő különbségek nem észlelhetők. A felső rétegben szürke színű, tört kaviccsal soványított, érdes felületű fa­zékdarabok voltak, melyek peremének széle kissé felhú­zott, így belső oldalukon horony képződött. A perem szé­le elkeskenyedő és lekerekített, illetve ferdén levágott, vagy pedig mindkét oldalán megvastagszik. Van olyan is, ahol a perem külső oldalát borda tagolja. Előfordul néhány barna színű, apró kaviccsal és homokkal soványított, sima felületű fazékdarab is, továbbá elég nagy számban vízszin­tes vonalakkal díszített faltöredékek. Itt került elő még egy vaspánt darabkája is. 34 (14. kép, 3.) A második rétegben, amely tulajdonképpen a felső összefüggő hamuréteggel és a rajta elhelyezkedő paticsos töltéssel azonos, lényegesen kevesebb cserép volt. Az itt talált peremtöredékek kivétel nélkül abba a típusba tartoznak, melyeknél a perem széle felhúzott, belül hornyolt, kívül bordával tagolt. A faldara­bok általában vízszintes vonalakkal díszítettek. 35 A betöl­tés alsó rétege (az alsó hamus-paticsos szint) anyaga már változatosabb, noha itt is többségben vannak az olyan pe­remek, melyek széle felhúzott, felül hornyolt, alul bordával tagolt. Van azonban néhány olyan lekerekített peremszél is, ahol csak az alsó bordát találjuk, továbbá egy olyan, ahol a perem megvastagszik mindkét oldalán. Külön meg kell említenünk egy világosbarna színű, apróra tört kaviccsal és homokkal soványított, sima felületű, majdnem zsíros ta­pintású fazék darabjait, ahol a kihajló peremrész hurkasze­rűen, lekerekített széllel vastagszik meg. Vállán vízszintes vonalat keresztező egyes hullámvonal fut körbe, oldalán is jól láthatók a vízszintes vonalak. A többi oldaltöredék több­sége vízszintes vonalakkal díszített, de van néhány egyes hullávonal is. Egy bélyeges fenékrészt is találtunk: az egész feneket kitöltő küllős kereket ábrázol. 36 A tüzelőgödör egész betöltésében feltűnően sok halcsont volt található. Az 1977. évi ásatás szelvényeit (11—22) az előző évi sor déli oldalán jelöltük ki. A11. szelvényben egy kisebb ősko­ri szemétgödör volt, a 12. szelvényben az első ásónyomban egy vashorgot és egy fogazott élű aratósarló töredékét talál­tuk. 37 (14. kép, 1—2.) A második ásónyom kitermelése után két gödör foltja jelentkezett. Ezek közül a DNy-i sa­rokban lévő a badeni kultúra hulladékgödre, melyet jól fel lehetett ismerni nemcsak a belőle kikerült edény töredékek­ről, hanem a gödör világosbarna színű földjéről is, szemben az Árpád-kori gödrök sötétszürke, hamus, laza betöltésé­vel. A „B" gödörben, mely a szelvény közepe táján az észa­ki tanúfal alá is behúzódik, égett agyagot, paticsot, cserepe­ket és csontokat találtunk. 38 Megfigyeltük, hogy a fekete, laza töltésben nagyméretű, 25—30 cm átmérőjű sárga szí­nű lösztömbök vannak. Ezenkívül foltokban égett agyagos földet, továbbá kemence oldalfalából származó tapasztás­részleteket bontottunk ki, melyek rendezetlen összevissza­ságban feküdtek, tehát gödrünkkel semmiképpen sincse­nek szerves kapcsolatban. A gödör keleti falában egy kb. 50 cm hosszú famaradványt bontottunk ki. A 13. szelvényben négy gödör foltja került napfényre a nyeséskor. Az „A" őskori, kisméretű kerek hulladékgödör, a másik kettő („B—C") sekély, 2—3 cm mély Árpád-kori gödröcske, szórványos leletanyaggal. A szelvény sarkában lévő „D" gödör barna színű, homogén betöltése különbö­zött az őskori és az Árpád-kori objektumok színétől is. A betöltésből az állatcsontokon kívül késő kelta LT С—D jel­legű kerámia került elő. A gödör déli irányban jelentősen, nyugatra csak kis mértékben nyúlik a szelvényfal alá. A be­töltésben az előbb említett barna föld szinte szabályos vas­tagságban sárga homokkal rétegződött. A leletek a barna földből származtak, főleg a felsőbb rétegekből. Szórványo­san vas salakot is találtunk a közel 2 méter mély, hatalmas veremben. A 14. szelvényben egy szintén késő-kelta gödröt talál­tunk kevés cseréppel. A 75. szelvényben három folt jött elő az ÉNy-i, ÉK-i és DK-i sarokban. Az „A" őskori, a „B" Ár­pád-kori, sekély gödröcske, leletanyag nélkül. A 76. szel­vényben nagy kiterjedésű hármas gödörkomplexum foltját észleltük, melynek széle a 15—16. szelvények fala alá is behúzódik. A feltárás során kiderült, hogy a középső, „C" jelű gödörbe ásták bele a feketébb, lazább kitöltésű „A—B" gödröket, ezekben azonban leletanyag nem volt, kivéve egy szürkésbarna színű, homokkal soványított, sima felü­letű Árpád-kori fazék profilált peremrészét. 39 (10. kép, 4.) A „C" gödör lefelé lépcsőzetesen szűkülő bronzkori hulla­dékgödör. Mélysége 160 cm, alján a kerámialeleteken és állatcsontokon kívül tapasztásnyomokat illetve -maradvá­nyokat is találtunk rendezetlen összevisszaságban. A 7 7. szelvényben a nyesés után, 60 cm mélységben egy földbevájt kemence tűnt elő, a hozzá tartozó gödörrel. (6. kép.) Szájnyílása nyugat felé néz, a tapasztott-átégett felü­let csaknem kör alakú, 115 cm hosszú, 145 cm széles. Bol­tozatának csak egészen csekély részletei maradtak meg. Viszonylag széles (80 cm) szájnyílása két oldalához nagy­méretű, lapos köveket helyeztek el több szintben. A köve­ket a kormos földre rakták, a két szinten lévő kövek között kb. 10 cm vastag, erősen kevert, paticsos földréteg volt. Az előtte lévő, a sütőfelület szintjétől mindössze átlag 5 cm-rel mélyebb tüzelőgödörből kerültek elő cseréptöredékek. 40 A kemence átégett sütőfelületének tapasztásában összesen három edényből származó töredékeket találtunk: 1. Világosszürke színű, durva kaviccsal soványított, kí­vül sima, belül érdes felületű, nagyméretű fazék. A perem csak kevéssé kihajló, így szinte tölcséres nyakú az edény. Széle megvastagszik és ferdén levágott, teteje pedig kissé felhúzott, miáltal a belső oldalán horony képződik. 41 2. A másik óriási edény összeragasztott töredékei alap­ján egy világosszürke színű, tört kaviccsal és homokkal so­ványított, kívül sima, belül érdesebb felületű edény áll kép­zeletben előttünk. A kihajló perem széle megvastagszik és ferdén levágott. A perem belső oldalán pedig körbefutó hármas vonalköteg van. Kívül csigavonal-minta díszíti. 42 3. A harmadik edényből szürke színű, tört kaviccsal so-

Next

/
Thumbnails
Contents