Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Nováki Gyula–Skerletz Iván: Várvölgy–Kis-Láz-hegy későbronzkori földvára

ZALAI MÚZEUM 3. 1991 i i Nováki Gyula—Skerletz Iván: Várvölgy—Kis-Láz-hegy későbronzkori földvára Az ország egyik legnagyobb kiterjedésű őskori földvára eddig elkerülte a kutatók figyelmét, csak futólagos említéseit ismerjük. Egy részletére, az „Ördögkövek"-re a környék lakossága már régen felfigyelt. 1864-ben Pesty Frigyes helynévgyűjteményében feljegyezték: „...egy nagy völgyben rettentő halom kő űgy látzik mintha oda hordva lett volna." Az 1983. évi helynévgyűjtéskor két néphagyományt jegyeztek fel: 1. Az ördögökkel hordatták össze az erdőben levő köveket. Az ördög répaszekéren hordta a követ, a szekér itt összetört a teher alatt, s az ördög itt hagyta a köveket. 2. A Vörösföld-tető a barátok szántóföldje volt, onnan hordták ide a köveket, hogy az itt lévő völgyet azzal feltöltsék, s így bejárhassanak a faluba, kerülő nélkül.

1 Az őskori földvárat és sáncát elsőnek Dornyay Béla ismerte fel, aki 1934-ben így ír róla: „Ördögkű. 348-as nyereg. Ez a kocsiűt jobb és bal oldalán tört bazaltkőből álló, óriási bazalttorlasz, mely az egész Kis (391 m) és Nagylázhegyet (344 m) bekerítő óriási, korai vaskorszakbeli földvárnak a kapuja lehetett, s az ősember védelmi szempontból hordta ide össze ezt az óriási kőtorlaszt... A Kis- és Nagylázhegy hatalmas bazaltplatóján keresztül érintjük a Csuhus tavat, a Vörösföld-tetőt (369 m) és a Delelő tavat (szárazságban kiszáradnak) s innét Kelet felé a Kutyaeresztő nevű meredek bazaltsziklafal tetejére érünk." Említi az 1926-ban előkerült aranyleletet is, valamint egy rajzot közöl , kilátással a Rezivár felé, előtérben egy kősánc látható.

2 Utóbbit nem tudjuk pontosan azonosítani, mert a ma álló idős fák teljesen eltakarják a kilátást, de valószínű, hogy a nagy „kótorlasz" nyugati szélén lévő, sáncra emlékeztető kőhalmazzal azonos (erre alább még kitérünk). Ezután a lelőhelynek csak rövid említéseivel találkozunk, valamennyi helyen a későbronzkorba—koravaskorba datálva. Radnóti Aladár 1952-ben Uzsapuszta környékéről, közelebbi adatok és forrás megjelölése nélkül „több földvár"-ról szól.

3 Erre hivatkozva említ Patek Erzsébet 1968-ban ugyanitt földvárat.

4 Nováki Gyula 1964-ben említi,

5 majd 1979-ben rövid leírását adja.

6 A Magyarország Régészeti Topográfiája 1966-ban megjelent 1. kötetében a Várvölgy község határának vázlatos lelőhelytérképén ezt a hegyet is feltüntették Kis-Láz-hegy név alatt, de csak az 1926. évi aranylelet lelőhelyeként, a nagykiterjedésű telepet és a sáncot nem említik. Ugyanezen a térképen az ettől délre magasodó, viszonylag keskeny gerincet jelölik Nagy-Láz-hegynek.

7 A későbronzkori földvárat magába foglaló hegy több régészeti lelettel szolgált már az elmúlt több mint száz év alatt, az őskornak ugyanebből a korszakából. 1879-ben a hegy keleti lábánál, Lesenceistvánd község temetőjében sírásók találtak 15 db bronzkarikát.

8

1910-ben ettől északra 5 km-re, de még a hegy északkeleti lábánál, a Lesencepatak medrében 23 darabból álló bronzlelet került elő (fibula, karperecek, tokos vésők, sarlók, üllők, öntőrögök).

9 1926-ban a fennsíkon, a Nagy-Láz-hegy 344-es magaslatán (tkp. a Kis-Láz-hegy északi felén) találtak „faásás" közben edényben elrejtett aranykincset (14 db sujtásos aranyhuzal gyűrű, 6 db vékony lemezkorong, illetve ilyenek töredékei, egy gombolyag aranyhuzal).

10 Egy szórvány edényről is tudunk Uzsapusztáról, közelebbi lelőhely megjelölése nélkül, amely a leltári szám szerint 1950-ben, vagy közvetlenül előtte került elő.

11 Mivel a bazaltbánya ekkor kezdte meg működését, nem kizárt, hogy a fennsík északkeleti széléről származik. 1952-ben a kőbányában, nyilván a hegytetőn, bronzleletet találtak (pápaszemes fibula, tokos balta és 12 db nyitott végű karika).

12 A Keszthelyi-hegység északi oldala alatt, a Zalaszántó és Várvölgy községek közötti medencét északról és keletről bazalthegyek sora zárja le. Ezek egyike a Várvölgy (korábban Alsó- és Felső Zsid) határához tartozó Kis-Lázhegy ( 1. kép). Oldala körös-körül rendkívül meredek. Északnyugat felé mélyen fekvő nyereg köti össze a hasonló magasságú Szebike-heggyel. Déli oldala azonban változatlan magasságban folytatódik egy keskeny nyeregben („Ördögkövek"), erről a Nagy-Láz-hegy magasabban fekvő, viszonylag keskeny gerincére jutunk fel, amely délkeleten a Kőorra nevű hegyorommal végződik.

13 1950-ben a Kis-Láz-hegyen megkezdte működését a bazaltbánya. A hegy fejtését az északkeleti szélén, a Dornyay által említett Kutyaeresztő nevű meredek sziklafalnál indították. Azóta a fennsík északi felét teljesen lebányászták. Ezen a részen a fennsíknak egyetlen része sem maradt fenn, a nyíltszíni bányaművelés már mélyen az egykori felszín szintje alatt folyik. A fennsík pereme és a meredek hegyoldal (az északkeleti oldal kivételével) azonban érintetlen maradt, ezért az őskori telep egykori kiterjedését ennek alapján rekonstruálni tudjuk (2. kép).