Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Bánffy Eszter: Übergang des Spätneolithikums in die Kupferzeit im Komitat Zala

70 Bánffy Eszter Átmenet a későneolitikumból a korai rézkorba Zala megyében Zala megye két észak—déli völgyében, a Kis-Balalaton területén és attól kto. 10 km-re nyugatra, a Hall ót-völgyiben végzett néhány neolitikus és rézkori ásatás eddigi eredményeiről tartok rövid beszámolót. E feltárások alatt különösen a kara- és javarézkorba való átmenet problémái, a lehetséges folytonosság vagy törés problémái érdekeltek. Balatonmagyaród—Hídvégpuszta lelőhelyen nagy kiterjedésű lengyeli település (klasszikus és késői, festetlen kerámiás fázis) nyomai kerültek elő. A domb északi részén egy kettős körárok néhány részletét sikerült föltárni. Érdekessége, hogy noha a Dunántúltól északra és nyugatra gyakran előforduló, szigorú kánon szerint megépített körárkoktól alig néhány jegyében tér el, azoknál valószínűleg mégis későbbi, vagyis a lengyeli kultúra kései szakaszába keltezhető. (A feldolgozást Horváth L.-val közösen végezzük.) Mintegy 2 km-re az előbbi lelőhelytől, Balatonmagyaród—Homoki-dülőn egy kora-középkori ásatás közben a Balatan-basinja-kultúra részben elpusztult lelőhelyét találta meg Szőke B. M. Ehhez a településhez tartozott egy áldozati gödör, melyet több, ott talált tárgy és ott tapasztalt jelenség, s ezek párhuzamai alapján építési áldozatnak tartok. A Hahót-völgyben, Zalaszentbalázs-Pusztatetőn a lengyeli kultúra nagy kiterjedésű települése húzódott. A domb két különböző részén végzett kisebb feltárások azonban nemcsak a klasszikus lengyeli, hanem a Balaton-Lasinja-kultúra gödreit is eredményezték. Hahót község határában az előzetes terepbejárások során a lengyeli kultúra két lelőhelye is mutatkozott, az egyik helyen balatoni cserepekkel keverten. Hahót—Szartori I. lelőhelyen az eredeti objektumok a későbbi karok beásásai nyomán sajnos igen nagy mértékben elpusztultaik. Más, későbbi korszakok objektumai mellett a bádeni kultúra egy nagyobb települése is előkerült. A Hahót—Szartori II. lelőhely a lengyeli kultúra szórványos edénytöredékeá mellett a Balaton—Lasinja-kultúra leletanyagban gazdag gödreit tartalmazta. összegzésül: A nyugat-magyarországi késő neolitikum eddigi kutatási eredményeire támaszkodva és azokat az itt felsorolt jelenségekkel összehasonlítva megállapítom, hogy mind az élőhelyek, mind az életmód eddigi nyomai, a leletanyag bizonyos része és a jelenleg ismert kultikus szokások vonatkozásában meglehetősen sok hasonlóság tapasztalható a két időszak kultúrája között. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a Balaton-Lasinja-kultúra létrejöttében a helyi, továbbélő lengyeid népesség részvétele döntő jelentőségű lehetett. Ezt a feltételezést egyébként nem tartom öszszeegyeztethetetlennek a Balaton-Lasinja-kultúráhan Kalicz N. által kimutatott déli, vinóa-plocniiki elemeikkel. A kétféle hatás ötvözetéből lassan alakulhatott ki a virágzó fémművességgel rendelkező, új, már javarézkori társadalma struktúra. Bánffy E.