Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Kerecsényi Edit: A kender termelése és feldolgozása Letenyén

A Kender termelése és -feldolgozása Letenyén 241 Ennek bonyolult menetét és az általa nyert vá­szonnemű felhasználásának módját azonban már a 1 A gyűjtés és a felvételek zöme 1960—62 között ké­szült. Pótgyűjtést 1987—88-ban végeeztem. A koráb­bi felvételeket a szerző, az 1988. évi 23—24., 26—28. és 35. fotót Berentés Tamás készítette. 2 Országos Levéltár, a továbbiakban OL DL. 20.756. 3 Szombathelyi Püspöki Levéltár Canonica Visitatio Szilyana 1778. 408. L Zágrábi Érseki Levéltár Canonica Visitatio Proto­coli broj. 75/VI. 61—63. 1. 1747. U. o. Protocoli Broj 80/XI. Conscr. parochiarum Archidiac. Beksin 98—102. 1. 1774. 4 Bővebb adatok a Zala megyei Helytörténeti Lexi­kon cédula anyagában. Példaként: OL Batthyány család körmendi levéltára P 1322 Körm. közp. ig. kérvények 42. rsz. 198. nr. 1646. OL Batthyány It. Missiles 10.426. 1646. IV. 29. és V. 29. 5 ZML [Zala Megyei Levéltár] Conscriptio Universa­les 1728. ö 22/m, 705—712. R Thury György Múzeum adattára 462—68. 7 Egyedután az udvar végét keresztben lezáró pajtán túli telekrész neve, ahol a szalmakazlakat is tartot­ták. 8 A takarékos asszonyok azonban a lipás, azaz botos kendert is igyekeztek hasznosítani. Ha nem volt tú­lontúl fás, akkor külön válogatva azért megáztatták, majd kendervágón elvágták. Ha másra nem is volt jó, kötöző madzagot tudtak belőle sodorni. 9 Letenyén két földrajzi név is őrzi a kenderáztatás emlékét, mindkettő a Holt Mura egy szakasza. Papp László—Végh József (szerk.) : Zala megye földrajzi nevei. Zeg. 1964. 202/193 és 312 számú földrajzi név. A letenyeiek emlékeznek még arra is, hogy a je­lenlegi Maros u. és a Nagyrétre vezető dűlőút között is volt századunk első felében kenderáztató. Csak 1945 után töltötték fel. 10 Ha a tehén borjázáskor „nem dobta el a borgyo­tartót", apróra tört, főzött kendermagot itatták vele. 11 Szolnoky Lajos: Alakuló munkaeszközök. Bp. 1972. с kötetében az effajta kendervágókat tiló típusú törőnek nevezi: (67. lap). A 45. lapon térképet is közöl az áttört törzsű és a deszkás típusú vágókról ill. tilókról. 12 Számos adatközlőtől megkérdeztem, miként nevez­ték a megvágott, tilolásra váró kendermarkot. Vol­tak, akik tilolatlan szösznek, mások megvágott szösz­nek montták, holott felhívtam a figyelmüket arra, hogy csak a gereben választja szét először a szöszt a gyengébb minőségű rostokról. 13 Szolnoky idézett művében a 71. lapon térképet közöl a tiló típusú vágókról és a tisztításra használt ti­következő évkönyvben ismertetem. Ott szólok a hímes vászonfélékről is. lókról. Ebből kitűnik, hogy a Letenyén használatos darabok Nyugat-Dunántúlon általánosan elterjedtek voltak. 14 Effajta vágóval kombinált tilót Babócsáról Szolnoky is bemutat fent említett művében. (69. lap). 15 Csupán Bécen találtam egyetlen olyan gerebent, amit végével a földre támasztva a gerebenező asz­szony mezítelen lábával rögzített. Nem tudta már senki, mikor, s honnét került ez a számukra szo­katlan módon használatos eszköz a házhoz. Mivel azonban másik gerebenjük nem volt, tulajdonosa a végére állítva, két lába közé szorítva, ülve használ­ta. Vö. Szolnoky i. m. 198. 1. 16 A rokkákat az esztergályosok árulták. Kizárólag rokkát készítő rokkásról a statisztikák Zala megyé­ben nem szólnak. Az 1876. évi iparkamarai jelen­tésben a történeti Zala megye területén mintegy 30 esztergályos adózott. Nagykanizsán 4, Balatonfü­reden, Szepetneken és Ráckanizsán 3, Sümegen, Szentgróton, Lentiben, Kiskomáromban 2—2, egyéb helységekben 1. Ezek természetesen hordócsapot, só­tartót, esetleg még csutorát is készítettek. 17 Sajnos, akkor nem adták el a Thúry György Mú­zeumnak, később pedig, amikor ismét kerestem, már nem volt meg. Egy hasonló rokkapálca azon­ban Komárvárosiról van a múzeum gyűjteményé­ben. Lelt. sz.: 54.125.4. 18 A TGyM számos, a letenyeihez hasonló méretű, régi típusú áspafát őriz. Hosszúságuk 155—180 cm. A gyűjteményben van azonban szá-mos újabb típusú, rövidebb, két egymásra merőleges keresztléccel el­látott áspafa is. Ezek azonban jóval rövidebbek, hosszúságuk általában 1 m körüli. 19 A külön kévékbe kötözött, áztatott, -megvágott és megtilolt csenevész kenderből pödörték Letenyén a húsfüistöléskor használatos madzagot, az ostorsuda­rat, a gyerekek pedig a csigázáshoz használt ostort is. 20 A Zala megyében látott és a múzeumi gyűjtemé­nyekben őrzött páiriósajtárak is mind azt itt ismer­tetettekhez hasonlóak. A sajtárlábak szintén az em­lített két típusba sorolhatók. 21 A pároláshoz szánt fahamut az egyik kaimra sar­kában vagy a padláson tartott hatalmas kéreg­edényben, kivájt bodonban, esetleg más célra már nem alkalmas dongás edényben tárolták. 22 Régi egyedutai fonópad látható a 25. számú képün­kön. 23 A gyűjteményünkben lévő 61.7.1 lelt. számú tutut talán még az 1910-es években készítette a Benkő család egyik őse. Jegyzetek:

Next

/
Thumbnails
Contents