Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Holl Imre: A középkori Szentmihály falu ásatása II.

ZALAI MÜZEUM 2. 1990 Holl Imre: A középkori Szentmihály falu ásatása II. A házak, falukép, az írásos adatok tanúsága A házak A következőkben foglaljuk össze az egyes házak ásatásának megfigyeléseit. (A kemencék leírása és kerámiaanyaguk Parádi Nándor feldolgozásában következik) — A falu elején, legdélebbre az 1. ház állt, ennek kőaliapozású kályhája volt, részben díszített káílyhacsempékből rakva. (Részletes leírását lásd az I. részben.)

1 2. ház Feltételezhető területét egymáshoz csatlakozó nagyobb szelvényekkel próbáltuk felderíteni, melyeket 15 (középen — 35) cm mélységig bontottunk ki. Már a felső 4—5 cm után mindenütt égett agyag-paticstörmellékkel keverten találtuk a barna földet. A cserépanyag inkább az ÉK-i hosszoldal közelében volt gyakori, zömmel nem összetartozó töredékek (tehát helyben összetört edényt nem találtunk). Állatcsont sehol sem volt. Az egykori fal helyére csupán a ház ÉNy-i végén fekvő kisebb kövek szakadozott sora utal, három helyen itt téglatöredékek is feküdtek, —15 cm mélységben. Ezek szerint a ház szélessége 7 m körül) lehetett. A szelvényekben máshol ilyen rendezett elhelyezésű köveket nem találtunk, csak szétszórt egyes köveket illetve téglát. A ház nagyságára és tájolására csak a földfelszín enyhe emelkedése utal : e szerint mintegy 15 m hosszú lehetett és a falu tengelyére merőlegesen tájolták. Nagyjából! a ház középső szakaszán az egyik szelvényt —35 cm mélységig mélyítettük le, e mélységben már a sárga altalaj húzódott és kő, valamint faszéntörmelék már seholsem feküdt. (Kisebb faszénmorzsalék foltokat a Ny-i zárófal vonalában, valamint 2 méterrel beljebb, illetve az agyagkemence D-i oldalánál találtunk csak. Ezek mennyisége sehol sem volt akkora, hogy leégett falra utalhatott volna.) A ház területén egyetlen vastárgyat találtunk, ez formája és szögletes keresztmetszete szerint inkább doromb, mint hurkosra hajlított vaskampó lehetett (6. kép 7). 3. ház Csak a már Nováki Gyula által helyszínelt kis kemencedomb jelzi helyét. A terepalakulat nem árulkodik tájolásáról és feltételezhető nagyságáról, így itt nem végeztünk ásatást. 4. ház Mindkét hosszanti oldalánál erősebben bemélyedő keskeny terület határolja (lásd a falutérképet). Nagyjából feltételezett tengelyében 20 m hosszú és fél méter szélies árkot húztunk. Ebben 4 m távolságra jelentkezett az agyagkemence széttöredezett maradványa, széles galléros peremű fazéktöredékek kíséretében. (Ilyen típusúak nagyobb számban az 5—6. és 9—10. házaknál találhatóak.) A kutatóárok K-i végénél homokos talajból sok cseréptöredék és egy lópatkótöredék került elő (6. lkép 4). A ház feltételezhető ÉNy-i záródása irányában még egy rövidebb kutatóárkot húztunk, de ebben, ugyanúgy mint a hosszú árokban, sem tudtuk megfigyelni a fal, illetve a padlószint nyomát. Ezért csak a kemencét tártuk fel. Előtte faszén feküdt.

3 5. ház 15 m hosszú és 6 m széles szelvényt nyitottunk, melynek közepén helyezkedik el a kemence dombja. A DK-i szelvényrészben 0—10 cm mélységben már jelentkezik az elszórt cserépanyag, főleg a kemence közelében. Ez inkább az erősen elpusztult kemence leletanyaga. Az égett agyagtörmelék az egész DK-i szelvényrészben jelentkezett, de ez is a kemence szétterült omladéka. A szelvény ÉNy-i szakaszában 0—15 cm mélységből került elő későközépkori cserépanyag a barna földből; ez alatt már a sárga altalaj látszott. A ház falainak semmiféle nyomát sem észleltük. A kemencétől ÉNyra 2,5 m távolságra 15 cm mélyen az altalaj felett vas vadásznyílhegy feküdt (6. kép 9). Ezen kívül