Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Horváth László: Késővaskori ház- és településtípusok Dél-Zalában

64 Horváth László 9. Keszthely—Úsztató A Balaton egykori hévízi öblének keleti partján 1969-ben tártunk fel egy LT—D periódusban használt házat, melyet 1972-ben publikáltunk (HORVÁTH 1972). i 10. Magyarszentmiklós—Űjréti dűlő 1978. évi terepbejárásunkkor a községtől északkeletre, a Kürtösi-paitak árterének nyugati szélén, egy félszigetszerű homokdombon egy kisebb LT— D telepet találtunk. A szántás által erősen megbolygatott területen leletmentést végeztünk, amelynek során három kelta települési objektumot tártunk fel. A késavaskori településtől nyugatra, mintegy 150 m-re, a domb legmagasabb pontján néhány kiszántott kelta sír maradványát találtuk a szántásban. A kelta temető területén végzett leletmentésünkkor három csontvázas sírt tudtunk feltárni. A telep és a temető összetartozik és mindkettőt az LT—D periódus idején használták. Munkánkban most csak a telep-feltárást közöljük (10. kép). 1. objektum (11. kép 6.) A homokos talajban nagyon jól kirajzolódott a lekerekített sarkú, téglalap alakú, 450x350 cm méretű ház foltja. Nyugat—kelet hossztengelyű, oldalai erősen befelé ívelnek. A nyugati, rövidebb oldalnál egy nagyméretű cölöplyukat találtunk, mely kúposán végződik, 150 cm mély. A keleti oldalon, ennék megfelelőjét nem sikerült megtalálnunk, mivel e részt egy rókalyuk megbolygatta. A ház padlóját lapos homokkövekből alakították ki. A bejáratot jelölheti az a két cölöplyuk, melyet a nyugati házoldalon kívül, az oldaltól 50 cmre figyeltük meg. A ház fekete betöltéséből nagyon sok lelet került felszínre: jellegzetes LT—D cserepek, köztük egy pecsételt díszítésű is; orsógombok; fenőkövek; vaskés; ötvöskalapács, valószínűleg gyermekjátékként használt, agyagból készített utánzata; több vassalak. 2. objektum (11. kép 5.) Erősen lekerekített sarkú, félig földbe mélyített ház. Mérete: 420x300 cm, nyugat—kelet hossztengelyű. Oldalai íveltek és a rövidebb oldalaknál e

gy^egy cölöplyuk helyezkedett el. A cölöplyukak a természetes homoktalajon lévő, 70 cm mély padlószintnél 20—25 cm-rel mélyebbre nyúltak le és enyhén hegyesedő aljúak. Az épület nyugati oldalán, csaknem az épület hossztengelyének vonalában egy 85 cm mély cölöplyukat találtunk. Ez a cölöplyuk valószínűsíti, hogy a tetőzet nyugat felé továbbnyúlt és a bejárat is itt lehetett. A ház feketés betöltéséből a következő leleteket említhetjük meg: nagyon jól iszapolt, világosszürke, sárgás, vöröses, grafitos anyagú cserepek; orsógombok, néhány agyagnehezék, vaskapocs, fenőkövek. 3. objektum Ovális alakú, 200x180 cm átmérőjű, teknősaljú gödör. Mélysége 110 cm, az északnyugati részéhez egy bejárat nyoma csatlakozott: 40 cm mélységtől fokozatosan, lejtősen csatlakozott az objektumhoz. Cölöplyukat, vagy tapasztást nem tudtunk megfigyelni, a minden valószínűség szerint veremként használt objektumnál. Szürkésfekete betöltésében a következő leleteket találtuk: a szürke, sárgás, fekete, jól iszapolt anyagú cserepek között egy besimított díszítésű fültöredék is volt; poncolt díszítésű ezüstkarperec töredéke, orsógomb, agyagnehezék. Az objektum fölött, 35 cm mélyen egy nauheimi típusú bronzfibula került elő. 11. Nagykanizsa—Dávid dűlő Kiskanizsa északi részén helyezkedik el a Dávid dűlő, mely egy észak—dél irányú homokos dombhát. Ez az alacsony dombhát képezi a Kiskanizsa és Sormás között lévő árteres terület keleti határát. A lőtérre vezető úttól északra, közvetlenül a vizenyős rész partján késővaskori települési objektumokat ért el az eke. Leletmentésünket 1978-iban végeztük. A szántásban 11 világosan kirajzolódó települési objektumot lehetett megfigyelni, amelyeket térképen jelöltünk (12. kép). Mindegyik elszíneződésre rábontottunk, de csupán négy esetben találtuk meg a földbe mélyített házak alapját. A többi foltnál csak azt rögzíthettük, hogy melyik részen lehetett a késővasikori épület, mivel ezeket a szántás teljesen megsemmisítette. A házak szép sorban követték a vizenyős részt, három azonban valamivel távolabb volt a parttól. A településen belüli rendszerre utaló adatokon kívül külön jelentősége ennek a lelőhelynek, hogy Dél-Zalában a legkorábbi (LT—B2/C1) késő vaskori település. 1. objektum (11. kép 1.) Kissé szabálytalan, lekerekített sarkú, téglalap alakú, földbe mélyített ház. Mérete: 305x200 cm. A ház alja kissé volt csak lejárva, oldalfalai csaknem függőlegesek voltak. A homokos talajba ásott gödrében egy-egy cölöplyukat találtunk a rövidebb nyugati és keleti oldalnál. A nyugati szabálytalan elhelyezkedésű, csaknem a délnyugati saroknál helyezkedett el. A ház feketés kitöltésű gödréből nagyon sok edénytöredék került felszínre. Ezek közül említésre méltók: egy korongolatlan „koravaskori" jellegű fazék; korongolatlan csuprok; több, pecsételt díszű töredék; grafitos anyagú, fésűs díszű töredékek. A cserepeken kívül vasfibula, vasár, orsógombok, fenőkövek töredékei kerültek napvilágra. 2. objektum (11. kép 3.) Az eke erősen megbolygatta a szabályos téglalap alakú, földbe mélyített lakóház gödrét. Mere-