Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

206 Sólymos Ede Böröcz 9, Persovits 8, Baksa és Zábó 7—7 taggal. A keszthelyi halászcéhre vonatkozó adatokat elemezve azt látjuk, hogy szervezetében, életében, szokásaiban élesen különbözik az ismert dunai halászcéhelktől, és lényegében azokkal semmi kapcsolata sem volt. Ebben szerepet játszhatott az, hogy ők magyarok voltak és mentesek a német céhes halászok hatásától, de a helyi körülmények is. A dunai céhek városokban működtek, függetlenebbek voltak a földesúrtól, a Balatonon viszont éppen a Festetics uradalomban (Keszthely, Keresztúr, Szentgyörgy) és Tihanyból az apátság vizéről ismerünk céheket. E két uradalom rendelkezett jelentős vízterülettel, a többi parti birtokosnak kisebb, néha hálóval nem is halászható nadrágszíj vízparcellája volt csak. Lehetséges, hogy a céhalakítást maga az uradalom szorgalmazta, hisz így csak a céhmesterrel,, nem pedig külön-külön nagyszámú halásszal kellett tárgyalnia, kontraktust kötnie. Közrejátszhatott az is — és az évszámok egybevágnak —, hogy a pozsonyiak 1712-es szabadalomlevelének 8. cikkelye többek közt ezt mondja: „...ezért mindazoknak, akikre a királyi szabadság kisugárzik és kiterjed, és mindazok a magyar királyságban alsóbb körökben levő halász mesterek ennek a fő céhnek (Haupt-Laad) tagjai, amelytől a tisztességet és a védelmet kapják. .." Hogy a pozsonyiak végeztek-e valami szervező munkát, nem tudjuk, a keszthelyi adatok semmi kapcsolatra nem utalnak, de nem lehet kizárni, hogy valami módon hatással voltak a megalakulásra. A névsorból bizonyítottnak vehetjük, hogy a megalakulás 1713-ban történt, de ebből nem következik szükségszerűen, hogy az artikulusokat is abban az évben kapták. A bajai céh első névsora pl. 1811-ből való, privilégiumuk pedig 1815-ben kelt. Sajnálatos, hogy a keresztúri és a balatonszentgyörgyi halászcéh iratai elkallódtak, s létüket csak kontraktusok bizonyítják. A keresztúriaktól 1774ből, a balatonszentgyörgyiektől 1775-ből ismerjük az első szerződést. (PETÁNOVIGS 1981.) Ugyancsak gyér adatokkal rendelkezünk a tihanyiakról, de ennyi is elegendő ahhoz, hogy kijelentsük: a halászcéheknek a Balatonon egy speciális változata alakult ki. Végezetül közöljük függelékben a keszthelyi céh alapító tagjainak névsorát, valamint a tagság teljes jegyzékét, ABC sorrendben, feltüntetve a vízhez hitezés, a céhbe állás időpontját, azokat az éveket, amikor különböző tisztségeket viseltek. A megjegyzés rovatban egyéb adatokra utalunk. „Apjával" szó azt jelenti, hogy vele közösen halászott, többnyire a hitezéstől a céhbe állásig. Egy kivételével mindegyik csak hitez, és mikor maga kezére megy, akkor áll be a céhbe. A „mesterfi" megjelölést csak ott használjuk, ahol a jegyzőkönyv is feltünteti. A nevek, amennyiben többször is előfordulnak, általában több változatban szerepelnek. Mi a valószínűsíthető formát választottuk. Függelék Az Czéhbéli Mesteréknek Nevei így következnek Kocsis Mártony Czeh Mester NB. Czüvek János Czeh Mester Fejes Istvány Kis Istvány Béres Máttyás Bőrőczi Mihály Baksa Dávid Angán Páll NB. Hálás Istvány Szita Bencze Szita Gergöly NB. Szenpali Miko NB. Tobak Mihály Vios András Korsó Fsrencz Kosári Mihály Bőrőczi Ferenc Székely Ferenc Vidi Mihály Kenései Mihály Tóth Mihály Laki Istvány . , ; . Lakos János Bainak György Baksa Istvány Molnár János Dávid Fsrencz Andorko Istvány Szántó Mártony Eőri János Vidi János Vidi Ferencz Szita Istvány Szita János Kaposi Mátyás NB. Aranos Istvány Abros János Nagy Ferencz Kis Lőrincz Nyers Istvány Horváth Istvány Halász Ferencz Zovár Szabó János (Sörös Mihály Ferencz)? Kalló János Roboz Mihály Vegh Istvány Tobak Mihály Kőteljarto Tóbiás Mesterházi (?) Mihály Major András Vaida László Angány Gergöly Gyoczi Ferencz Ángyán Ádám Beleki Istvány Vegh Ferencz Eőri Ferencz Maier Ferencz Kovács Péter Horvát Joseph